Útjelző Hírháttér

Járóka kontra Mohácsi

Egy EP-szavazás háttere

Az Európai Unióban élő roma nők helyzetével foglalkozik Járóka Lívia európai parlamenti képviselő jelentése, amelyet június 1-jén fogadott el – nagy többséggel – az Európai Parlament (EP). A dokumentumot a parlamenti vita során több magyar szocialista EP-képviselő is méltatta. Mohácsi Viktória liberális képviselő viszont nem szavazta meg a jelentést, szerinte ugyanis sztereotíp állítások is vannak benne, amelyek előítéletekhez vezethetnek.

Fotó: Hernád Géza

A néppárti frakcióban ülő Járóka Lívia – az első roma származású európai parlamenti képviselő – által készített jelentés szerint a roma nők az uniós tagállamok, főleg az újonnan csatlakozottak legfenyegetettebb társadalmi csoportjai közé tartoznak. A „Roma nők helyzete az Európai Unióban” címet viselő jelentés benyújtását Járóka Lívia parlamenti beszédében azzal indokolta, hogy szerinte a nemek közötti egyenlőséget célzó eddigi politikák a romákhoz képest lényegesen jobb körülmények között élő, főleg középosztályhoz tartozó nők helyzetének javítására koncentráltak. A roma nők viszont a teljes esélyegyenlőtlenség helyzetéből indulnak. A kiindulópont ezért az ő esetükben a „többszörös szegregáció” és a diszkrimináció felszámolása kell legyen, amihez speciális programokra van szükség.

Hiába költött ugyanis az EU az elmúlt 17 évben 750 millió eurót a romákra, ha a roma gyermekek több mint fele továbbra is csak szegregált cigányosztályokban tanulhat, az aktív korú roma népesség több mint kétharmada munkanélküli, és „maradnak az elzárt cigánytelepek, gettók, a kilátástalanság, a segélyen tengődés, az erősödő cigányellenesség”.

A képviselő szerint „a roma nők helyzete a férfiakénál is súlyosabb: származásuk és nemük egyaránt akadályozza érvényesülésüket”. A család és a munka összeegyeztetésének problémája helyett egy roma nőnek mindennap az étel megszerzéséért kell megküzdenie, „munkahely nélkül, segélyt várva, uzsorásoknak kiszolgáltatva”. A nemzeti kormányok a mai napig megelégednek jól hangzó akciótervek kidolgozásával, a valódi, strukturális változásokhoz elengedhetetlen anyagi forrásokat azonban már nem biztosítják.

A képviselő éppen ezért fontosnak tartja, hogy a jelentés az Európai Bizottság és a kormányok számára is konkrét cselekvési tervet fogalmaz meg a roma nőknek az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás és az egészségügy területén meglévő szegregációja felszámolására. Járóka Lívia a jelentés egyik legfontosabb pontjának azt tartja, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy „indítson keresetet és szabjon ki elrettentő bírságokat minden olyan tagállamra”, amely nem tartja be antidiszkriminációs vállalásait, és „felügyelje az Európai Közösségek Bíróságának a nem megfelelő teljesítés miatt hozott ítéleteinek végrehajtását” is. Ezen túl felszólítja az EU intézményeit arra is, hogy az unióhoz történő csatlakozás lehetőségének értékelése során is tekintse kulcsfontosságú kritériumnak a tagjelölt országokban a roma nők helyzetét.

Járóka Lívia megjegyezte azonban, hogy ugyanakkor komoly fejleménynek tartja a roma civil társadalom megerősödését, és örömtelinek azt, hogy ennek támogatását az Európai Bizottság is fontosnak tartja. Beszéde végén az előterjesztő képviselő hangsúlyozta: „ésszerűnek tűnik, hogy számoljunk Európa legfiatalabb és legnagyobb etnikai kisebbségével, főleg olyan adatok ismeretében, amelyek azt állítják, hogy egyes tagállamokban az aktív roma népesség aránya 2050-re magasabb lesz, mint a nem romáké”.

Fotó: Katona Vanda

A jelentés főbb megállapításai

A jelentés sürgeti a tagállamokat, hogy „biztosítsák a roma nők alapvető sürgősségi és megelőző egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését”, és – akik még nem tették – fizessenek kártérítést a kényszersterilizációt elszenvedett nőknek, valamint „gondoskodjanak arról, hogy az egészségügyben dolgozók előítélet-ellenes képzésben részesüljenek”. Külön kitér a dokumentum a romák rossz lakhatási körülményeire, ahol mindenekelőtt a megfelelő jogszabályok meghozatalát tartja szükségesnek.

Az elfogadott szöveg szerint az EP továbbá „ragaszkodik ahhoz, hogy a roma gyerekeket megtanítsák írni és olvasni, és ennek e gyermekeket tanító iskolák prioritásának kell lennie”. Átfogóan tárgyalja a romák iskolai elkülönítése felszámolásának szükségességét és hogy „a nőknek és lányoknak egyenlő feltételekkel legyen esélyük a minőségi oktatáshoz”. Emellett sürgeti a tagállamokat: átképzések és felnőttképzés kialakításával növeljék a roma nők esélyeit a munkaerőpiacon, és számolják fel a munkaerő-felvételi eljárások során őket ért közvetlen hátrányos megkülönböztetést. A dokumentum felszólítja a kormányokat, hogy megfelelő programok kialakítása révén hatékonyan támogassák a roma nők önálló vállalkozói tevékenységét is. Javasolja továbbá az uniós intézményeknek, hogy ösztönözzék a kormányokat a romák helyzetére vonatkozó adatgyűjtésre (felhívva egyben a figyelmüket arra, hogy „etnikai jellegű adatgyűjtést az egyénenkénti azonosítás veszélye nélkül is lehet végezni”).

Magyar képviselők a jelentés mellett

Gurmai Zita szocialista képviselő, az EP Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának alelnöke szerint a jelentés támogatandó, mivel „a roma nők az élet szinte valamenynyi területén halmozott diszkriminációnak vannak kitéve etnikai és nemi hovatartozásuk miatt, amelyet gyakran tovább súlyosbít a szociális kirekesztés és a szegénység veszélye”. Gurmai Zita utalt arra is, hogy a romák hátrányos helyzete a közép-kelet-

európai államokban jelenti a legsúlyosabb problémát, mivel ezekben az országokban a roma lakosság aránya jóval magasabb az uniós átlagnál.

A néppárti képviselő Bauer Edit (Szlovákia) arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg az EU területén 7-9 millió roma él, és ez a szám Románia és Bulgária csatlakozásával további 2-3,25 millióval nő majd. Szerinte az Európai Bizottságnak fontolóra kellene vennie a roma nők helyzetének javítását célzó program létrehozását, és meg kellene követelnie az antidiszkriminációs irányelvek következetes végrehajtását.

A szocialista Kósáné Kovács Magda úgy fogalmazott: az unió önazonosságának kérdése, hogy előre tud-e lépni azon az úton, amelyet a jelentés megjelöl. A képviselőnő szerint a jelentésben foglaltakat figyelembe kell venni a támogatáspolitikáról, a strukturális alapokról folyó tárgyalásoknál is.

A szintén a szocialista frakcióban ülő Lévai Katalin (az Európai Parlament Jogi Bizottságának alelnöke) írásos hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy fontos feladat a közvélemény megnyerése és a tömegmédiumok pozitív szerepe is az „előítéletek elleni küzdelemben, a roma identitás megerősítésében és a kultúra terjesztésében”.

Mohácsi Viktória nem szavazta meg a javaslatot

A liberális frakcióban ülő Mohácsi Viktória azonban a végső szavazásnál a „nem” gombot nyomta meg.

Az Amaro Drom megkeresésére a képviselő elmondta: alapvetően jó kezdeményezésnek tartja a jelentést, amelynek szövege azonban számos ponton sztereotíp és előítélet keltésére alkalmas mondatokat is tartalmaz. Éppen ezért szóbeli módosító indítványt kívánt a jelentéshez benyújtani, amelyben a jelentés egyik mondatának törlését szerette volna javasolni.

A képviselő az ügy hátterére vonatkozóan hozzátette, hogy a parlamenti szavazást megelőzően megkereste Járóka Líviát, és tájékoztatta arról, hogy módosító indítvánnyal kíván majd élni. Ekkor a jelentést beterjesztő képviselőnő Mohácsi Viktória szerint „nem mondta, hogy azt ellenezni fogja”. Ezek után meglepetésként érte, hogy a szavazást megelőzően a képviselők egy része – Járóka Lívia kezdeményezésére – megakadályozta, hogy Mohácsi Viktória megtehesse a szóbeli módosítást. (Ehhez a képviselőknek joguk van. Meghatározott számú képviselő ellenkezése esetén a szóbeli indítvány megtételére nem kerülhet sor.) Ezek után Mohácsi Viktória – mivel korábban a javaslat elfogadását javasolta a liberális frakcióban és a jelentést egyébként összességében fontos lépésnek tartotta – arra biztatta a frakciótársait, hogy azt szavazzák meg. Ő maga azonban úgy érezte, nemmel kell szavaznia, mivel a jelentés szövegét nem módosították, és még lehetőséget sem kapott arra, hogy módosító indítványát megtegye. (A jelentést végül 412 igen

szavazattal fogadták el, 48 képviselő szavazott ellene és huszonegy képviselő tartózkodott.)

Az általa módosíttatni kívánt szövegrész egyébként így szól: „…vannak arra vonatkozó utalások, hogy a patriarchális hagyományok eredményeképpen sok nő – beleértve a roma nőket és lányokat is – nem élvezi választási szabadságának teljes tiszteletben tartását élete legalapvetőbb döntései kapcsán, és így akadályoztatva van alapvető emberi jogai gyakorlásában”.

Mohácsi Viktória szerint azonban nem ez az egyetlen mondat, ami kifogásolható.

A jelentés szövegében az alábbi szövegrész is szerepel: „[a jelentés] sürgeti a tagállamokat, hogy legfontosabb prioritásaik között kezeljék a nők jobb reproduktív és nemi egészségvédelmét szolgáló intézkedéseket (…) valamint a családtervezés, a korai házasságokat felváltó lehetőségek és a szexuális felvilágosítás ösztönzését.”

Mohácsi Viktória szerint „nem csak a liberális szellemiségű emberek vallják, hogy az embereknek és a családoknak a privát életébe senki ne avatkozzon be. Minden felelősen gondolkodó politikusnak tudnia kellene ugyanis, hogy egy kormánynak nem az a feladata, hogy megmondja, ki hány gyereket hozzon világra vagy hogy szexuálisan felvilágosítsa őket. Egy roma származású ember ugyanúgy tud családot tervezni, mint bárki más, ebbe sem a kormánynak, sem az Európai Parlamentnek nem lehet beleszólása”. Ami pedig a „patriarchális tradíciókat” illeti: a képviselőnő szerint minden többgyermekes családban természetes, hogy az anya otthon marad és gyerekeket nevel. „Miért csak a cigány nőkre lenne ez jellemző?” – tette hozzá. Szerinte a roma nők helyzetét a politika sokszor paternalista módon kezeli, és nem kérdezi meg a véleményüket a róluk szóló döntéseknél.

Tiltakozó levél a parlament elnökének

A parlamenti vitát követően a liberális képviselő levelet intézett az Európai Parlament elnökéhez, Josep Borrellhez is, amelyben a levél aláírói tiltakoznak egyes, a parlamenti vita során elhangzott, szerintük bántó, diszkriminatív és tiszteletlen kijelentés

miatt. (Mohácsi Viktória mellett a levelet két képviselői asszisztens és egy gyakornok

írta alá, valamennyien roma származásúak. A levél teljes szövegét lásd keretes írá-

sunkban.)

A levélben külön kiemelik Benita Ferrero-Waldner, az Európai Unió külkapcsolatokért felelős biztosának beszédét, amely szerintük „rasszista tartalmú” kitételeket is tartalmaz. (A biztos asszony a vitában úgy fogalmazott: a „roma köröknek maguknak is nagyobb felelősséget kell abban vállalniuk, hogy a saját nőikért valamit tegyenek”. Majd a képzettség hiányára és a képzések szükségességére utalva hozzátette: „a lehetőség adott, hogy a roma nők ebből a tradícióból kitörjenek – még ha ez nehéz is, mert nem mindig adja meg ez a tradíció az összes lehetőséget erre”.)

A levél aláírói egyben felajánlják, hogy mivel az ilyen témák megvitatásánál alapfeltétel lenne a roma történelem és hagyományok ismerete, ők szívesen tartanának erről előadást.

Csák Balázs