Útvesztő A jog oldaláról

Életlehetőségek

Egy jogvédő iroda hétköznapjai

A Magyarországi Roma Parlament jogvédő irodája ügyfeleinek mindegyike rendkívül nehéz körülmények között él. Önkormányzati bérlakásban, sokszor embertelen körülmények között: nyílászárók nélküli, tégláig levert falú, vizes, dohos, sötét, 20-30 nm-es, komfortnélküli lakásokban, amiket a népes, akár többgenerációs családok csótányokkal, egerekkel kénytelenek megosztani. Lakhatási és szociális körülményeik által determinált az életvezetésük, a mentális egészségük, cél- és értékrendszerük, jövőké-pük, amik együttesen újrateremtik és fenntartják a munkanélküliséget és a nyomort. A mindennapos megélhetési gondok szinte természetes velejárója az eladósodás, a több szolgáltatóval szembeni díjhátralék. Saját elhatározásukon túl külső erők is arra ösztönzik, kényszerítik őket, hogy változtassanak.

Az első lépés, hogy nagyobb, lakhatóbb lakást kell szerezni. Az új bérlakással általában egy új élet kezdetét remélik, ahol reményeik szerint több lesz a fény, több lesz a tér, nagyobb lesz a nyugalom és a tisztaság. Az új életben majd sikerülni fog a magukkal hurcolt, többszázezres tartozásuk törlesztése, talán lesz munka és a gyerekek el mernek majd indulni reggelente az iskolába. A nagyon szerencséseknek sikerülhet elcserélniük a lakásukat, élő példaként a 20 nm-eset egy 23 nm-esre. A remény zászlajával jelzett lakással azonban a bérleti szerződés mellékletében foglaltak alapján közel 1.000.000 Ft-os felújítási kötelezettség is járhat határidőre. Itt most meg sem jegyzem, mert úgy sem hinné el senki, hogy az új lakás felújítási kötelezettségének teljesítése után még nincs fűtési lehetőség. Egészen pontosan, esetünkben a lakásban nincs semmilyen fűtőtest és nincs gáz. A kedves ügyfél fűthet villannyal, aminek árát ismerve ismét adósságcsapdába kerül, még le sem rázott béklyói mellé újabbak kerülnek.

A villany helyett választhatja a gáz beszereltetését, természetesen saját költségén, ami a legszerényebb becslések szerint is 200 ezer Ft. Ezt az összeget például 4 gyermek után járó családi pótlékból, teljesen eladósodva, de túl a felújításon, lehetetlen előteremtenie egy egyedülálló anyának. Harmadik, de elvetendő megoldás, hogy nem fog fűteni… A lakással tehát, amit valóban ő maga kért a jobb élet reményében és fogadott el valódi választási lehetőség hiányában, elviselhetetlen anyagi terhet, újabb határidőket és ezúttal a tél mínuszai-nak fenyegetését is megkapta. Kéréseimre és kérdéseimre az önkormányzati osztályoktól csak azt a választ hallom, hogy ő akarta, ő fogadta el, ő vállalta, és egyébként is sokan vannak ugyanilyen helyzetben. Akik pedig abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy van gázuk, azok bár megfagyni nem fognak, de már most elkezdhetnének azon gondolkodni, hogy miből fogják kifizetni a megemelt gázdíjat.

Egyre több esetben látom, hogy az ügyfeleinkhez eljutó különböző külső segítségek, melyek látszólag azért vannak, hogy egyről a kettőre tudjanak lépni, mint azt a fenti példa is mutatja, egyről a mínusz kettőre veti vissza őket. A rendszer tehát rossz, pocsékló és álszent, mert a segítség nem átgondolt és híján van a valódi segítő szándéknak. Látnunk kell, hogy amit a cigányságért tesz az állam, az nem segítség, hanem merő cinizmus.

Kuglics Zsuzsanna szociális referens

Magyarországi Roma Parlament

Konfliktusmegelőző és Jogvédő Iroda

Az iroda egyik régi ügyfele egy három gyermekét egyedül nevelő asszony, szoba-konyhás önkormányzati bérlakásban él családjával. A kiskorú gyerekek közül az egyik ráadásul még fogyatékkal élő is, az ő gondozása még nagyobb terhet ró a szülőre. Elhelyezkedni nem tud, mert rokkantnyugdíjasként csak négyórás állást tudna vállalni, de a mai munkaerőpiac nincs a részmunkaidős kisgyermekes anyukák foglalkoztatására berendezkedve a sok, szépen hangzó támogató program ellenére. Az orvos előírása szerint megváltozott munkaképességűként csak állandó felügyelet mellett tudna dolgozni, erre azonban semelyik munkáltatónak nincs kapacitása. Így megélhetési forrásként marad a rokkantnyugdíj és a gyermekek után járó családi pótlék. Az asszony a férjétől több éve elvált, annak idején még kapott ígéretet arra, hogy mivel egyedül maradt a három gyerekkel, a volt férj támogatni fogja a családot. A rendkívül nehéz körülmények ellenére a gyerekek jól tanulnak, szakmájuk lesz és még ösztöndíjat is kapnak tanulmányi eredményeiknek köszönhetően.

Az apai támogatás azonban csak ígéret maradt, így az anya kénytelen volt bírósághoz fordulni a gyerekek érdekében, meg is indította a gyermektartásdíj megállapítása és fizetése érdekében a pert. Köztudott, hogy a bíróság malmai lassan őrölnek, pláne ha az ellenérdekű fél – jelen esetben az apa – még valamennyi időhúzási módszert is bevet a tárgyalások alatt.

Így egy ilyen jellegű per elhúzódhat akár több évig is, annak ellenére, hogy a felperes ügyvédi képviselettel is rendelkezik. Előbb az apa a lakcíméről nem idézhető, majd elköltözött, s ha végre megjelenik a tárgyaláson, azzal védekezik, hogy neki már új családja van és ott is született kisbaba, róla is neki kell gondoskodnia, de nincs miből.

Az anya megértő és toleráns is lehetne a volt férjével, tekintettel a megszűnt életközösségre, de végül is a közös gyermekeik ellátása, gondozása, taníttatása közös teherviselést jelentene. A bíróság azonban igazságos és méltányos, így az anya javára dönt: kötelezi az apát a rendszeres gyermektartásdíj megfizetésére és az eddigi elmaradt tartásdíj megtérítésére.

Az apa azonban élt a jogorvoslati lehetőségekkel, így a fellebbezése folytán a per a másodfokú bíróság elé kerül. Újabb várakozás, újabb tárgyalási nap, és az óra közben ketyeg, az egyik gyerek betegeskedik, kellene gyógyszer, a másik kinőtte a cipőjét, azt is venni kéne, a harmadiknak közeleg a szülinapja, vajon mit fog kapni ajándékba… De az anyának vigyázni kell, mert ha valamennyi szolgáltatónál esetleg újabb díjhátraléka keletkezik, az önkormányzat beváltja ígéretét: „ha újabb díjhátralékot halmoztál fel, a lakásból is menni kell” – amennyiben nincs pénze a magasabb törlesztő részletek havi befizetésére.

No, de a másodfokú bíróság is kegyes, gyorsan határoz és helybenhagyja az elsőfokú döntést, már csak a jogerős és végrehajtható ítélet kipostázására kell várni. Újból, heteket, hónapokat. Közben azért, hogy az események elé fussunk, megindítjuk a bírósági végrehajtónál a végrehajtási eljárást, és megbízzuk, gyorsan győződjön meg arról, hogy a volt férj rendelkezik-e bejelentett munkabérrel, amiből letiltható a gyerektartásdíj, vagy van-e neki nagyobb értékű ingója, esetleg saját ingatlana vagy tulajdoni része. Ha a fenti kérdésekre mindannyiszor azt a választ kapjuk, hogy nincs, akkor a végrehajtó kiállítja a nemleges foglalási jegyzőkönyvet és máris(!) mehetünk az anya lakcíme szerint illetékes gyámhivatalhoz kérni a gyermektartásdíj megelőlegezését. Gyorsan becsatoljuk tehát a 3 hónapnál nem régebbi nemleges foglalási jegyzőkönyvet, a jogerős bírói ítéletet, a kérelmet az állam általi megelőlegezésre, a nyilatkozatot az együtt élő családtagokról, jövedelemigazolást a szülő jövedelméről és egy kimutatást a havi bevételek, kiadások alakulásáról. A gyámhivatal 30 nap alatt dönt és a kérelem benyújtásától számított időponttól az állam már teljesíti is az apa helyett a fizetési kötelezettségét egészen három évig.

Az eddig felhalmozódott tartásdíj megfizetése azonban már nem tartozik az állam feladatkörébe, nem lehet visszamenőleg kérni az elmaradt összeg megfizetését, pedig az évek alatt összegyűlt több százezer forint jól jönne. A korábbi díjhátralékot ki lehetne fizetni, nem kellene az aktuális számlákkal együtt a korábbi elmaradásokat is törleszteni, megtriplázva ezáltal a havi rezsiköltségeket. A lakást lehetne komfortosítani. A gyerek is ballag, nincs szép ruhája.

Az apán a hátralékot kizárólag bírósági végrehajtó útján lehet adók módjára behajtani. Ha lenne bejelentett munkahelye, nagyobb értékű vagyontárgya vagy saját háza, akkor az anya is megkapná mindazt, amit egyedül, segítség nélkül kellett megteremtenie. Az apának ehelyett van alkalmi munkája feketén, van újszülött babája, új családja, van önkormányzati lakása és egy kicsit biztosabb megélhetése.

Az állam viszont segít – lehetőségeihez mérten – ezen az asszonyon, így kicsit talán jobb lesz a gyerekeknek. Talán jut szülinapi ajándékra is.

Dr. Bocsi Márta

Magyarországi Roma Parlament

Konfliktusmegelőző és Jogvédő Iroda