Útjelző Hírháttér

Szúrópróba II.

Mit csinálnak a kerületi roma önkormányzatok?

A budapesti kerületekben működő (vagy nem működő) cigány kisebbségi önkormányzatokat bemutató sorozatunk első részében három budai (I., II. és III. kerület), valamint az újpesti (IV.) CKÖ tevékenységével foglalkoztunk. Most a VI. és a VII. kerülettel folytatjuk fővárosi körképünket. Míg Terézvárosban egymásnak ellentmondó információkat közölt a kerület jegyzője és a helyi CKÖ elnöke, addig Erzsébetvárosban a kisebbségi referens nem kívánt külön nyilatkozni, mondván, hogy forduljunk bizalommal a kisebbségi önkormányzathoz.

Terézváros

1994 óta működik a főváros hatodik kerületében CKÖ. Tíz kisebbségi testület alakult Terézvárosban a 2002-es önkormányzati választások után: bolgár, cigány, görög, horvát, német, örmény, román, ruszin, szerb és szlovák. Ekkor bukott meg az addigi roma önkormányzat: egy képviselőnek sem sikerült mandátumot nyernie az újraválasztott testületbe. Terézvárosban nem készült felmérés a roma lakosság arányáról – tájékoztatta az Amaro Dromot dr. Deák Erzsébet jegyző, aki az adatvédelmi törvényre hivatkozva becsült adatokat sem közölt a kerületben élő romák számáról. Ugyanezen okból nem válaszolt arra, hogy lélekszámát tekintve melyik tekinthető a legnagyobb kisebbségnek a kerületben. Dr. Kovács Rita, a helyi CKÖ elnöke félezerre tette a roma lakosok számát.

A Terézvárosban nem sikerült a roma önkormányzat képviselőinek bejutniuk a kerületi önkormányzat képviselő-testületébe.

A jegyző elmondása szerint tanácskozási joggal hívja meg a polgármesteri hivatal a kisebbségi önkormányzatok elnökeit a képviselő-testület és a bizottságok üléseire. Utóbbira akkor invitálják őket, ha a napirendi pont érinti az adott kisebbség ügyét, például a kisebbségi pályázatok elbírálásakor. Ugyanilyen jogosítványaik vannak a kisebbségi elnököknek a kerületi önkormányzat költségvetési rendeletének elfogadását megelőző ülésen, vagyis a kisebbségeket érintő költségvetés előzetes egyeztetésén. Dr. Kovács ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a képviselő-testület üléseire igen, a bizottságokéra egyáltalán nem kapnak meghívót.

Tavaly mindössze háromszázezer forintos támogatással egészítette ki a kerületi önkormányzat a kisebbségi önkormányzatoknak nyújtott valamivel több mint hétszázezer forintos állami költségvetési normatívát. Idén a hatszáznegyvenezer forintos állami normatív hozzájáruláshoz háromszázhatvanezer forinttal járultak hozzá. A roma önkormányzat elnöke elmondta: 1998 és 2002 között közel annyi kisebbségi testület működött a kerületben, mint most, akkor évi hárommillió forinttal járult hozzá a kerület vezetése a kisebbségi testületek működéséhez.

Az idén nem kapnak tiszteletdíjat a roma önkormányzat képviselői, csak havi BKV-bérletet természetbeni juttatásként. A roma önkormányzat elnöke szerint nem futja a költségvetésükből tiszteletdíjra. Bár dr. Kovács szerint az elmúlt négy évben nem volt közös pályázata a kerületi önkormányzatnak és a cigány kisebbségi önkormányzatnak, a jegyző elmondta: tavaly a Terézvárosi Művelődési Közalapítványhoz és a kerületi önkormányzat humán bizottságához pályázhattak a kisebbségi önkormányzatok különböző programok lebonyolítására. Az elmúlt évben például majdnem ötvenezer forintot adtak a roma önkormányzatnak arra, hogy színházba vigyék a gyermekeket, a Terézvárosi Búcsúhoz pedig százezer forinttal járult hozzá. Dr. Kovács ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: évente kétszer-háromszor pályázhatnak a kisebbségi önkormányzatok a humán bizottság által rendezvényszervezésre elkülönített egymillió forintos keretösszegre. Ebből a keretből szerinte alig jut a roma önkormányzatnak.

Sem irodája, sem alkalmazottja, sem

autója nincs a terézvárosi cigány önkormányzatnak. A jegyző elmondta: az épületében biztosít termet a polgármesteri hivatal a kerületben működő tíz kisebbségi önkormányzat számára. A roma önkormányzat képviselő-testületi üléseinek lebonyolításához szükséges jegyzőkönyvvezetőről is a polgármesteri hivatal gondoskodik, csakúgy, mint az ülések meghívóinak és jegyzőkönyveinek elkészítéséről. A cigány kisebbségi önkormányzat havonta kétszer tart fogadóórát a polgármesteri hivatal képviselői szobájában. Évente 8-10 ülést tartanak, beleértve a törvény által előírt közmeghallgatást is. Dr. Kovács ellenben úgy ítéli meg, nem elfogadható, hogy tíz kisebbségi önkormányzatnak kell osztoznia egy irodahelyiségen, egy számítógépen és egy kódolt telefonvonalon. Igaz, utóbbi használatáért nem kell fizetniük. Elmondása szerint a közös irodahelyiségben tartja minden hónap első és harmadik hétfőjén a fogadóóráját a roma önkormányzat délután négy és öt óra között. Dr. Kovács nehezményezte, hogy a nem roma kisebbségi képviselők jelenléte miatt gyakran nem tudnak elvonulni az ügyfelekkel az irodahelyiségben.

A jegyző szerint tavaly kulturális rendezvényeken, konferenciákon vettek részt a roma önkormányzat képviselői. Az év második felében került sor a roma önkormányzat szervezésében a Terézvárosi Búcsúra, illetve a Kisebbségek Napja rendezvényre. Idén fórumon, konferencián, illetve kulturális rendezvényeken vettek részt a roma önkormányzat tagjai. Májusban a Termajálisra került sor, októberben a Terézvárosi Búcsút rendezik meg.

Dr. Kovács úgy ítélte meg: rendkívül megnehezíti a munkájukat, hogy nincs a kerületnek művelődési központja. Mint mondta, a roma önkormányzatnak kellett próbahelyiséget biztosítania többek között a színjátszó kör számára, noha a települési önkormányzat alapfeladata volna, hogy közművelődési helyiséget biztosítson a kerület számára. Ennek ellenére jónak tartja az elnök a települési és a kisebbségi önkormányzat kapcsolatát, mint mondta, kisebbségi referens segíti a munkájukat.

Arra a kérdésre, hogyan ítélik meg a cigány kisebbségi önkormányzat munkáját, a jegyző úgy válaszolt: minden kisebbség igyekszik a lehetőségeihez képest feladatát ellátni. Kiemelte: tekintettel arra, hogy a cigány, a német és az örmény kisebbségi önkormányzat 1994 óta, a román és a szlovák 1998 óta, a bolgár, a görög, a horvát, a ruszin és a szerb testületek pedig 2002 óta működnek, eltérő tapasztalatokkal és rutinnal rendelkeznek a képviselői teendők ellátása terén, illetve más-más szempontokat tekintenek fontosabbnak.

Erzsébetváros

Budapest VII. kerületében is 1994 óta tevékenykedik a roma önkormányzat. Farkas Jenő elnök tizenöt-húsz százalék közé becsülte az Erzsébetvárosban lakó roma lakosság arányát, ami nagyjából nyolc-tízezer embert jelent. Tíz kisebbségi önkormányzat működik a kerületben, ahol Farkas szerint a romák jelentik a legnagyobb lélekszámú kisebbséget. Az elnök méltánytalannak nevezte, hogy a kerületi önkormányzat számaránytól függetlenül ugyanannyi költségvetési támogatást juttat minden kisebbségi önkormányzatnak.

Farkas az 1998-as helyhatósági választásokon jutott be a roma önkormányzat képviselő-testületébe, amelynek már nyolcadik éve elnöke. A 2002-es helyhatósági választásokon nyertes roma képviselők közül ketten függetlenként nyertek mandátumot a kisebbségi testületbe, hárman pedig a Magyarországi Roma Parlament színeiben. Köztük Farkas, aki egyben a Magyarországi Roma Parlament alelnöki tisztségét is ellátja. A választásokon nem jutottak be romák a kerületi önkormányzat képviselő-testületébe. Farkas a kerület egészségügyi bizottságának a külsős tagja tanácskozási joggal, de elmondta, hogy képviselőtársai is eljárnak a kerületi önkormányzat bizottságainak az üléseire, kivéve a lakásügyekkel is foglalkozó gazdasági bizottságot. Tőlük nem kapnak meghívót az ülésekre.

Székhely gyanánt a Damjanich utcában kapott a kerülettől a roma önkormányzat egy kétszázhúsz négyzetméteres ingatlant. Ennek használatáért nagyjából ötvenezer forintos bérleti díjat kell fizetniük havonta, ráadásul az iroda fenntartásának a költségeit és a telefonszámlát is nekik kell állniuk. Tiszteletdíjra, természetbeli juttatásokra nem futja a költségvetésükből. Egy számítógép és egy fénymásoló működik a székhelyükön, alkalmazottra nincs pénzük. Farkas úgy tudja, hogy a többi kisebbségnek nincs irodája, ezért futja a keretükből a képviselők tiszteletdíjára.

A roma önkormányzat képviselői naponta tartanak fogadóórát a székhelyükön tizenkettő órától tizenöt óráig. Átlagosan tucatnyian, de van, mikor naponta harmincan fordulnak hozzájuk segítséget kérve. A kötelezően előírt évi hat testületi ülésen és közmeghallgatáson felül még 6-9 ülést tart a roma önkormányzat.

Tavaly több mint ötmillió forint állt a roma önkormányzat büdzséjének a bevételi oldalán. Egymillió forinttal járult hozzá a kerületi önkormányzat az állami költségvetési normatíva valamivel több mint hétszázezer forintos összegéhez, majd kétmillió forintot kaptak a kerületi önkormányzat művelődési bizottságától és egymillió háromszázezer forintot adtak a kerületi képviselők a saját keretükből a roma önkormányzatnak. Farkas elmondta, hogy élelmiszercsomagot osztottak szét belőle száznál is több rászoruló családnak. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától is kaptak százezer forintot.

Az idén valamivel több mint másfélmillió forint áll a kisebbségi önkormányzat rendelkezésére az állami költségvetési támogatás hatszáznegyvenezer forintos normatívájával együtt. Ez évben Farkas szerint kilencszázezer forinttal járult hozzá a kerület vezetése a roma önkormányzat működéséhez. Az idén is pályázhatnak a kisebbségi testületek a kerület kulturális bizottságához különböző rendezvények lebonyolítására. Idén viszont hétmillióról ötmillióra csökkent a tíz kisebbségi testület között szétosztható keretösszeg nagysága. Az elmúlt évben Farkas tájékoztatása szerint nem volt a kerületi önkormányzatnak és a roma önkormányzatnak közös pályázata, és most sincs ilyen kiírás.

A múlt évi programokról szólva elmondta, hogy családokat üdültettek, cigánybált rendeztek, és műsort szerveztek augusztus 20-án. Az idei terveik között is szerepel a családok üdültetése több turnusban, emellett hajókirándulást és cigánybált is szerveznének. A Fővárosi Önkormányzathoz is pályázott a roma önkormányzat mikulásnapi, illetve karácsonyi ünnepség szervezésére rászoruló családok számára.

Lakatos Elza