Útjelző Hírháttér

Szúrópróba I.

Mit csinálnak a kerületi roma önkormányzatok?

Budapest I. kerületi önkormányzatának testületi ügyintézője, Mészáros Gabriella szerint náluk csak papíron működik a roma önkormányzat. A 2002-es helyhatósági választásokon négy új képviselő jutott be a roma önkormányzat testületébe, és egy nyert mandátumot azok közül, akik az előző ciklusban is dolgoztak. A budavári önkormányzat gyakorlatilag semmit sem tud a roma önkormányzatról: arról sincs tudomásuk, hogy tartanak-e testületi ülést vagy fogadóórát. Annyi biztos: egy grémiumban sem képviselteti magát a roma önkormányzat a kerületi önkormányzatnál. Mészáros elmondta: 2003 óta nem küldi el hozzájuk a roma önkormányzat a testületi ülések jegyzőkönyveit, sem az éves költségvetését. Szerinte nem is döntöttek a büdzsé elfogadásáról, különben szerepelne az erről szóló határozat a kerület költségvetésében. A budavári önkormányzat a székhelyén biztosít egy irodahelyiséget a kerületben működő kilenc kisebbségi önkormányzat számára. Tavaly minden kisebbségi testület háromszázezer forintot kapott a kerület büdzséjéből, ezen kívül rendezvények lebonyolítására pályázhattak egy erre a célra elkülönített kétmillió forintos keretre. Mészáros úgy tudja: a roma önkormányzat nem pályázott ide. Az 1998 és 2002 között működő roma önkormányzatot aktívnak nevezte Mészáros, mint mondta, rendezvényeket szerveztek, táboroztatták a roma gyermekeket, és támogatták a beiskolázásukat is.

Nem jobb a helyzet a II. kerületben sem. Itt sem ismeri a kerületi önkormányzat a legutóbbi helyhatósági választásokon nyertes roma képviselők munkáját. Koroncsai Miklósné kisebbségi referens úgy nyilatkozott: nem tartanak ülést a roma képviselők, és nincs fogadóórájuk sem. Szerinte egy roma képviselő sem dolgozik a kerületi önkormányzat bizottságaiban. Hozzátette: a 2002-ben megválasztott roma önkormányzat nem számolt el egy rendezvény lebonyolítására felvett kétszázezer forintos előleggel, azóta nem adnak át nekik pénzeszközt, és az állami költségvetési támogatást sem kaphatják meg. Az ok: nem működnek.

A többi kisebbségi önkormányzat a referens szerint rendben működik Budán: a romákon kívül kilenc kisebbségi testületet választottak meg a legutóbbi helyhatósági választásokon. Itt sem tudnak külön irodaépületet biztosítani a kisebbségi önkormányzatoknak, a „nagy” önkormányzat irodahelyiségeiben üléseznek

a kisebbségi testületek. Koroncsainé szerint a második választási ciklus idején példásan vezette a kerület cigány kisebbségi önkormányzatát Zsigó Jenő, a Magyarországi Roma Parlament elnöke.

Az óbudai önkormányzatnál nincs kisebbségi referens, sem testületi ügyintéző. A 2002-es helyhatósági választásokon két új képviselő jutott be a roma önkormányzat testületébe, és hárman nyertek mandátumot azok közül, akik az előző ciklusban is dolgoztak. Fátyol Mihály, a roma önkormányzat elnöke elmondta: ingyenes használatbavétellel adta át nekik a kerületi önkormányzat a Szőlő utcai irodát, melyet megosztanak egy országos hatáskörű közoktatási jogvédő szolgáltató egyesülettel. Utóbbi öt-hat éve tevékenykedik, és az elnök az alapítója. Itt sem képviselteti magát a roma önkormányzat a kerületi önkormányzat bizottságaiban. Fátyol ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a törvény szerint bármit kezdeményezhetnek, azt napirendre tűzik és megtárgyalják a kerületi önkormányzatnál. Fogadóórát viszont tartanak a munkanapokon a roma önkormányzatnál, és megtartják a kötelezően előírt testületi üléseket is. Idén a hatszáznegyvenezer forintos állami költségvetési támogatás mellé 2,2 millió forintot kapott a roma önkormányzat a kerületi önkormányzattól, emellett pályázhatnak a szakbizottságokhoz is: a kerületben működő többi nyolc kisebbségi testület működéséhez ugyanennyivel járult hozzá a kerület vezetése. Fátyol úgy tájékoztatott: erre az évre összesen tizenötmillió forint a költségvetésük, mert jelentős támogatást nyertek a HEFOP szociális területen dolgozó szakemberek és segítők képzése kiírt pályázatán. Tavaly szeptemberben indult el a 100 ember képzését előirányzó program: 4 csoportnak szerveznek 12 órás képzést.

Budapest IV. kerületében Sebestyén Béla alpolgármester szerint kimagasló teljesítményeket ér el a roma önkormányzat. 1994 óta működik roma önkormányzat Újpesten, rajtuk kívül kilenc kisebbségi testületet választottak meg a legutóbbi helyhatósági választásokon. Kisebbségi listáról jutott be ekkor a kerületi önkormányzat képviselő-testületébe a roma önkormányzat elnöke, Csóka János, aki Sebestyén szerint a Német Iskolaegylet – Újpesti Roma Szocialisták frakcióvezetőjeként delegálhatott külsős tagokat a kerületi önkormányzat valamennyi testületébe. Hozzátette: külön irodahelyiségeket biztosítanak a kerületben működő tíz kisebbségi önkormányzat számára, melyek használatért nem kérnek bérleti díjat, sőt, az irodahelyiségek közüzemi díját is állják. Újpesten egyedül a telefonszámla kiegyenlítéséről kell gondoskodniuk a kisebbségi önkormányzatoknak. Tavaly a kerületben működő valamennyi kisebbségi önkormányzat számára egymillió százezer forintot adott át a kerület vezetése, kivéve a németeket és a romákat: utóbbiak kapták a legtöbb pénzt, csaknem hatmillió forintot. Ezen kívül a kerületi önkormányzat által rendezvényszervezésre elkülönített hárommillió forintos keretre is pályázhattak a kisebbségi testületek: innen az elmúlt évben kétszer nyert támogatást a roma önkormányzat. Sebestyén nem árulta el, hogy az idén mekkora összeggel támogatják a kisebbségi testületek működését. Hozzátette: a képviselő-testület még nem fogadta el a 2006-os évre a költségvetést. Az alpolgármester nem tudta megmondani, hogy nyújtottak-e be közös pályázatot a roma kisebbségi önkormányzattal. Kiemelte: a kerület akkor is támogatja majd a roma önkormányzat működését, ha nem sikerül az idén kisebbségi képviselőt juttatniuk a kerület képviselő-testületébe.

Lakatos Elza - Fris

* Következő számunkban folytatjuk.