Elsődleges feladat a betegségmegelőzés

Felmérések szerint az egészségügyi szakmán belül a védőnők társadalmi elfogadottsága a legmagasabb. Egy 2004-es felmérés szerint a roma családokhoz is védőnők és a családsegítők jutnak el leginkább. Túlterheltségük csökkentésére a kormány nemrég 375-ről 758-ra növelte az iskolai védőnők számát. Magyarországon mintegy hét évtizede van védőnői hálózat, a családoknak alanyi jogon jár ez a szolgáltatás. „Saját” védőnőjét mindenki a lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez legközelebb lévő gyermekrendelőn keresztül ismeri meg. Maga a szó szinte mindenki számára ismerősen hangzik, de tulajdonképpen mivel is foglalkoznak?

Erről beszélgettünk egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település roma védőnőjével.

Zsuzsa iskolai védőnőként dolgozik egy roma telep iskolájában. A gyes lejárta után sokat gondolkodott, hogy mivel is szeretne foglalkozni. Két gyerek felnevelése után megtapasztalta, hogy a gyermek gondozásával kapcsolatos nehézségekkel az anyák némiképp magukra vannak hagyva. Az elsődleges segítségforrás a védőnő és a gyermekorvos. Felmerülő gondjaiban ő is számíthatott a védőnőre, de nem mindenben és nem akkor, amikor a legszükségesebb lett volna. Ezért elhatározta, hogy olyan védőnő szeretne lenni, aki bármikor bármiben az ellátottak rendelkezésére áll. „És ez így is volt, amíg körzeti védőnőként dolgoztam” – mondja. Két és fél éve van a szakmában, ebből kettőt vidéken, körzeti védőnőként töltött el. Az iskolai egészségnevelésben is a prevenciót helyezték előtérbe, de mivel nagy az ellátottak száma, komoly programok megvalósítására nincs idejük. Tapasztalatai szerint az iskolaorvosok nem diszkriminálják a cigány gyerekeket; a romák rossz egészségi állapota miatt 50 százalékban hibáztatható az egészségügy.

A szakszerű ismeretek átadásában a védőnő hatékonyan részt vállalhat iskolai egészségnevelő órák, fogadóórák alkalmával. Az ő körzetében a gyerekek többségének gerincek miatt úszásra, látásromlásuk miatt szemüvegre lenne szüksége, de hiába a javaslat és odafigyelés, ha a szülők ezt nem tudják finanszírozni.

„Soha senki nem kérdezte még meg, hogy roma vagyok-e, de ha megkérdeznék, természetesen nem tagadnám le. Egyébként a külsőm alapján nyilvánvaló.” A védőnők a családok, várandós anyák, csecsemők, gyermekek preventív (megelőző, tanácsadó) ellátását végzik az adott területen lévő védőnői körzetekben, oktatási-nevelési intézményekben, családvédelmi szolgálatoknál és kórházakban. Körzeti és iskolai védőnőként is úgy tapasztalja, hogy kb. 50 százalék azok aránya, akik szentírásnak tekintik egy kellő tapasztalattal rendelkező szakember véleményét. Az iskoláskorú gyerekek a szülő befolyása alatt élnek, így tanácsait megbeszélik velük is. A szülő vagy helyesli, vagy nem. Ezenkívül vannak öntörvényű emberek, gyerekek, akik szinte senki tanácsát nem fogadják meg. A kellő hangnem megtalálásához igen jó emberismeretre és empátiás készségre van szükség. A romák és nem romák egyaránt akkor találkoznak a védőnővel, amikor nagyon érzékenyek, ezért nagyobb odafigyelést, több törődést és valódi érdeklődést várnak el a szakembertől, főként, ha az a saját otthonukban látogatja meg őket. Eddigi tapasztalatai alapján a megfelelő hangnem kialakításához erre az empátiára, az egyéniség maximális tiszteletére és a szakma szeretetére van szükség. Munkája során gyakran előfordul, hogy közölnie kell a szülővel: gyermeke tetves, ezért nem járhat közösségbe, amíg nem tisztítják ki a gyermek haját, de konfliktusa ebből sem adódott még.

Azok, akik tudják, hogy mivel foglalkozik, mindenféle egészségüggyel kapcsolatos kérdéssel szívesen fordulnak hozzá. Lényeges, hogy az egészségfejlesztés folyamat, a védőnő munkája során nemcsak gyerekekkel és kismamákkal foglalkozik, hanem esetenként a család többi tagjával: az apával és a nagyszülőkkel is. Van, aki táplálkozási tanácsért, fogamzásgátlás-tervezés miatt fordul hozzá, de előfordul, hogy gyermekneveléssel kapcsolatos problémákban, családalapítás-családtervezés, szexuális felvilágosítás, dohányzásról való leszokás, csecsemőápolás és gyermekorvos-választás kapcsán is kikérik véleményét. A nemzeti népegészségügyi programokban a szűrővizsgálatok rendszeresítése, valamint a felvilágosító és megelőző programok szervezése hangsúlyos. E tekintetben véleménye szerint van előrelépés, de a kisebb településekre, ahol még háziorvos sincs, nem jutnak el a szűrőállomások. Szerinte a romák kevésbé mobilizálhatóak, főképp anyagi helyzetük miatt nem utaznak el oda, ahol tüdő-, rák- stb. szűréseket és tanácsadást végeznek.

Zsuzsa azt is tapasztalta munkája során, hogy a romák nem veszik elég komolyan a betegségek első jeleit, apró tüneteit, és mire eljutnak az orvoshoz, már csak drága gyógyszerekkel és kezelésekkel lehet segíteni rajtuk. „Nagyon sok roma tudja az egészséges életmód receptjét, használnák is, ha többségük nem lenne annyira szegény – teszi hozzá. – Elsődleges feladatom a betegségmegelőzés, de krízishelyzetben segítek a problémák megoldásában is.

merijen

A cikk megjelenését az Egészségügyi Minisztérium támogatta.

Felnőttkorig szűrik a gyerekbetegségeket

A korábbinál sokkal több szűrővizsgálaton kell majd részt venniük a gyerekeknek, egy új rendelet ugyanis 18 éves korig írja elő a kötelező szűréseket, míg ez jelenleg csak 6 hónapos korig kötelező. A változás a gyermek- és az iskolaorvosokat is érinti.

Az új rendelet szerint féléves koráig legalább kéthavonta, ezt követően pedig egyéves korában, majd iskoláskoráig legalább évente kell vizsgálaton részt vennie minden gyereknek. Hat- és tizennyolc éves kor között pedig legalább kétévente kötelező szűrésen kell megjelenni.

A gyerekek egészségi állapotának változásait továbbra is elsősorban az iskolaorvosok követik figyelemmel, 14 éves kor után viszont kiemelten kell kezelniük az orvosoknak az elhízással, a dohányzással és az alkoholfogyasztással kapcsolatos problémákat. Érdeklődniük kell a családban előforduló betegségekről, és ezek alapján különböző szűrővizsgálatokra küldeni a gyerekeket.

A gyerekek egészségét védő szűrővizsgálatok rendszere az év második félévben épül ki teljesen, amikor megalakul Budapesten, illetve Szegeden az a két anyagcsere-vizsgálati centrum, amelyben a jelenlegi 4 helyett már 25 fajta anyagcserezavart tudnak kiszűrni a szakemberek. Ezeket a vizsgálatokat újszülötteken végzik majd el, egy- és négynapos koruk között. Az említett anyagcserezavarok felelősek bizonyos esetekben a fejlődési rendellenességekért.

(Forrás: www.eum.hu)