| Műút
zenekritika
|
|
Mindig szeretjük Váradi Roma Café: Szeress még BMG Record, 2004 – A Kossuth tér következik! – szól a gépi hang, csapódnak a metróajtók, és a fáradt, szomorú arcú emberekkel zsúfolt szerelvény megindul a Duna alá. Szeress még – énekli a fülembe egy kellemes férfihang. Magam elé mosolyodok, és bizonyosságot érzek afelôl, hogy van kiút a deprimáló alagutakból, és hogy nem csak a mozgólépcsô emel ki a szürke tömegbôl. Mert tehetség, könnyedség és deru sugárzik a Váradi Café új lemezérôl. A városban járva egyre inkább tapasztalom, hogy kétségbeejtô hiány van jókedvbôl, és óriási szükség lenne olyan dolgokra, amelyektôl felüdül a lélek. Kedvességre, humorra, olyan zenékre, amik pozitív életérzést közvetítenek és kihatnak a közhangulatra. Azt hiszem, abban rejlik a titka ennek a szimpatikus bandának, hogy egyfajta vidámsággal tölt fel a zenéje. Ezért hódít, s bôvül folyamatosan a rajongótábora. Mindenki igényli a kellemes muzsikát, amiben dallam, harmónia, ritmus van. És persze még valami: egy különleges íz, az a bizonyos Váradi-fíling. A természetes, laza megszólalás attól nyújt kerek egész érzetet, mert maximális felkészültséget takar. A Szeress még címu albumot nagyszeru zenészek készítették, lenyugözô profizmussal. Olyanok, akik minden stílusban otthonosan mozognak, hiszen játszanak „rumbát, szambát és sok-sok romát, dzsesszesen, egy kis pop-ot is…” Berki Arthur zongoramuvész komolyzenei muveltségérôl tesz tanúbizonyságot kultúrált hangszerkezelése, gyönyöru zongorahangja. Érzékenységgel párosuló muzikalitása minden dalban felszínre jut. A Botos fivérek jelenléte az összhangzásban alapvetô és remek. Tibi lendületes, fantáziadús gitárszólói a sound igazi fuszerei. A két énekes tökéletesen kiegészíti egymást. Talán azért is van oly sok hölgyrajongójuk, mert ketten együtt testesítik meg az eszményi férfi utópisztikus ideálját. Robi vagány vadócsága, Gyuszi érzékisége izgalmas, lehengerlô. Szólnom kell azonban a Maradj meg nekem címu dalban közremuködô ifjabb Váradi Gyusziról is. Érett, bársonyos énekhangja mögött, úgy érzem, egy ígéretes tehetségu fiatalembernél többet takar az egyénisége. Nagy sikeru elôadói karrierre predesztinálja letisztult arányérzéke. Remélhetjük, hogy még sokat halljuk majd a jövôben! A dalok szövegi világán a férfi-nô kapcsolat örök érzelmei, és a cigány, zenész élet helyzetei tükrözôdnek. A régi magyar slágerek feldolgozásai teljesen váradisak lettek, a Nikolai Guta-számok pedig az eredetinél élénkebbek, progresszívebbek. Az új album méltó folytatása az elsônek. Fel kéne rázni a magyar könnyuzenei életet és a plexi-trendió musztárocskák semmitmondó konzervzenéje helyett ilyen elôadóknak engedni nagyobb teret! Mert még mindig szeretjük a táncolható számokat, a mulatást, a romantikát... Még mindig szeretjük a Váradiékat! Horváth Barbara
|