Útjelző
Hírháttér
Országos roma rádiót gründolna az OCÖ
Hírlevéllé alakulhat a Világunk


Az járt jól, aki semmilyen tétben nem fogadott az Országos Cigány Önkormányzaton belüli békére, ugyanis a polgárjogi frakció és a Cigány Szervezetek Országos Szövetsége nem tudta elfogadni Kolompár Orbán kompromisszumos javaslatát (Amaro Drom, 2004. október). Az elnök ezzel együtt megerôsítette pozícióját az OCÖ-ben: Kövesi Vilmos újból szövetséget kötött a testület vezetôjével. Az OCÖ legújabb terve, hogy országos roma rádiót hozzanak létre jövô tavaszra. Bár a kezdeményezés nemes, de ez az ötlet szintén nem az elnök „saját szülötte”, s várhatóan ugyanúgy süllyesztôbe kerül”, mint történt az az elmúlt idôk számos nagy ívu bejelentésével.


Mielôtt még országos rádió létrehozásába vágná az OCÖ a fejszéjét, saját kommunikációs stábjára kell koncentrálnia, hiszen rövid idôn belül már a második sajtófônök távozik a házból.
Korábban Fodor Ferenc sajtófônök gondolt egyet, és szakmai okokra hivatkozva vette a kalapját, majd közölte kifelé menet: „a jelenlegi MCF-es uralom alatt muködô önkormányzat antidemokratikus úton halad”, és ehhez nem kíván asszisztálni. A jelenlegi kommunikációs igazgatónak, Kende Péternek sem igazán tetszhetett az, ami a Dohány utcai székházban folyik, mert szakmai okokra hivatkozva a hónap közepén távozott az OCÖ-elnök mellôl.
Eközben a már a minôségre is nagyobb súlyt fektetô Világunk – az országos önkormányzat hivatalos lapja – is fôszerkesztô nélkül maradt: Kende Tünde Anna szintén távozott, akárcsak az olvasószerkesztô Kalla Éva. Úgy tudjuk, ideiglenesen a szerkesztôségi titkárra bízta Kolompár Orbán a lap vezetését. Fodor Ferenc már lapunknak korábban elmondta, hogy a Világunk anyagi gondokkal küszködik, és nincs elegendô pénz ahhoz, hogy az év végéig rendben megjelenjen. OCÖ-s berkekbôl úgy értesültünk, hogy a lap ezentúl hírlevél formájában fog megjelenni, és az így megspórolt pénzt a létrehozandó országos roma rádióba fektetik. Igaz, az internetes oldalukat is megreformálják, de hogy mivel mi történik, egyelôre hétpecsétes titok. A kommunikációs részleg még talpon maradt munkatársától, a korábban „magyarnemzetes” Jezsó Ákostól sem tudtunk bôvebb információt kapni a lapot, a létrehozandó rádiót, vagy az új szóvivô lehetséges személyét illetôen.
Kolompár Orbán elnök a roma rádióval kapcsolatban úgy fogalmazott: javarészt állami forrásból és pályázati pénzekbôl kívánják az országos lefedettségu rádiót megszólaltatni. Az OCÖ-elnök az adó elindításának költségeit 30 millió forintra becsüli. Elmondása szerint a muködtetéshez mintegy 40 millió forintra volna szükség, ebbôl az önkormányzat úgy 5-10 milliót tudna vállalni. Az új médium létrehozásának költségeit a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 440 millió forintos intézményalapítási keretébôl szeretnék megvalósíttatni. (A Rádió © 2003-ban közel 12 millió forintból muködött havonta. Többek között csak a sugárzásért az Antenna Hungária Rt.-nek 300 ezret, a szoftverek bérlésére szintén ugyanennyit, a telefonszámlára közel 600 ezret kellett költeniük havonta. Lásd: Amaro Drom 2003. május, Véget ért egy fejezet?)
November végére Kolompár Orbán ígérete szerint elkészítik a „részletes koncepciót”. Egy biztos, a jelenleg muködô, Budapesten fogható Rádió ©-tôl független rádiót szeretnének. Hogy kik dolgoznának ott, és milyen jellegu musorokat szolgáltatnának, senki nem tudja. A roma rádió ügyében Kolompár tárgyalásokat kíván kezdeményezni többek között Kiss Péter kancelláriaminiszterrel és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is.
Kovács György, az ORTT elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a rádió kérdése a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz tartozik, de tudomása szerint jelenleg nincs szabad frekvencia. Az ügyben november elején tárgyalt Kolompár Orbán az ORTT elnökével, majd az RSK-nak nyilatkozva közölte: az ORTT elnöke a megbeszélésen támogatta az országos roma rádió tervét, és ígéretet tett arra, hogy amint a pontos tervek elkészülnek, a Testület biztosítja majd a megfelelô, országos frekvenciát.
Ismerve a Rádió © jelenlegi anyagi helyzetét, és emlékezve arra, hogy tavaly tavasszal pénzhiány miatt kénytelen volt szüneteltetni musorát, még Kovács György sem látja esélyét a hosszabb vagy akár rövidebb távon való muködésnek.
A kezdeményezéssel és a tervvel több szakmabeli is egyetért, de kérdés, hogy a jelenlegi OCÖ mire és hogyan használná a rádiót. Amennyiben kampányszócsônek, ehhez a következô választásig több 100 millió forintra lenne szükségük. (Az OCÖ éves költségvetése jelenleg 210 millió forint.) Az országos médiumokban több éve dolgozó roma újságírók többsége úgy véli, szükség lenne egy országos adóra és televízióra is, ami kizárólag a romáké, de a jelenleg muködô roma lapok és musorok is súlyos anyagi problémákkal küszködnek, pedig már letettek valamit az asztalra.
Egyébként a roma rádió terve is azon ötletek körébe sorolható, amely nem Kolompár Orbán fejébôl pattant ki (lásd Amaro Drom, 2004. október), s amelyek többsége csak a sajtóhírig jutott el. Az országos roma rádió ötletét úgy másfél éve vetette fel nyilvánosan az OCÖ akkori elnöke, Horváth Aladár, de belátta, ahhoz, hogy csak az adótornyokat felállítsák, közel 2 milliárd forintra lenne szükségük. (A Rádió © is tervezte, hogy országos adóvá nôje ki magát, de nem tudták, tudják megvalósítani.)
Néhány hasonló példa: a múlt év december 16-án rendezett budapesti OCÖ-s ünnepségen Kolompár Orbán többek között azt is bejelentette, hogy „esélyegyenlôségi mozgalmat” indít, a zászlóbontásra azonban a mai napig nem került sor. Az OCÖ Dohány utcai székházában sem kezdôdött el szeptemberben a roma népfôiskolai oktatás, mint ahogy a roma fiataloknak sem tanítanak angol, cigány nyelvet és számítástechnikát ingyenesen. Igaz, az épületet sem tudták teljesen felújítani. Miként a tôketerebesi éhezô romáknak sem vitték ki az ország-világ elôtt beígért 2 millió forint értéku alapélelmiszert. Két hónappal ezelôtt, amikor rákérdeztünk, hogyan állnak ezek az ügyek, Kolompár Orbán azt közölte: folyamatban vannak.
Most Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel szeretne találkozni Kolompár Orbán, hogy a magyarországi cigányság problémáiról, valamint a Nemzeti Fejlesztési Tervrôl tanácskozzanak, mivel az OCÖ nehezményezi, hogy az NFT-ben csak esélyegyenlôségrôl van szó, a hazai cigányság valós problémáiról, illetve azok orvoslását szolgáló programokról nem. Mindezzel egy idôben Kolompár Orbán üdvözölte, hogy Orbán Viktor,az Európai Néppárt alelnökeként kezdeményezte, hogy az Európai Néppárton belül a romák ügyével egy külön bizottság foglalkozzon.
Az OCÖ elnöke a Független Cigány Kerekasztal frakcióvezetôjével, Kövesi Vilmossal újra együttmuködési megállapodást kötött, hogy – már 31 fôvel – „a ciklus hátralévô idejére is meg tudja valósítani, és be tudja fejezni a hazai cigányság felemelkedése érdekében korábban kidolgozott programját”.


H. B. A.





Új terv: saját mikrofon
Fotó: Hidvégi-B. Attila





Romák telkeire spekulálnak

Élelmes vállalkozók több, nehéz helyzetben lévô roma családot is rá akarnak venni arra, hogy elköltözzön a Székesfehérvár melletti Pátkáról. A módszer, miszerint az eladósodott családoknak lakásuk árából másutt jóval olcsóbban vesznek lakást, a kilencvenes évek végén a szomszédos Zámolyon alkalmazotthoz hasonlít. Igaz – a helyi képviselôk szerint – Pátkán ebben az akcióban az önkormányzat nem vesz részt.
A Fehérvártól tíz, Zámolytól alig négy kilométerre lévô faluban az utóbbi években – fôleg a Fehérvárról kiköltözôk miatt – alaposan megemelkedtek az ingatlanárak. A településen, ahol üres telek már alig van, ma majdnem annyiba kerülnek az ingatlanok, mint a megyeszékhelyen. Hirtelen a falu Lovasberény felôli szélén lévô cigány telep iránt is megnôtt az érdeklôdés.
A telepen több utcában is romák élnek. A Vörösmarty utcai telkeken, ahol annak idején a fehérvári Rádió úti romáknak vett házat az ottani önkormányzat, embertelen körülmények között, lakókocsiban és fabódéban élnek emberek. A környezô utcákban több helyen is üres, ajtók és ablakok nélküli épületek állnak, melyeket roma lakóik többnyire azt követôen hagytak el, hogy munkahelyük megszunt, s nem tudták az építkezést befejezni. Az ingatlanok többsége adóssággal terhelt, s a „péró” egy részén a tulajdonviszonyok is tisztázatlanok, ezért néhány vállalkozó azzal kereste fel a családokat, hogy ingatlanukat megvásárolná, s a vételárból adósságaikat kifizetve, az ország különféle helyein olcsóbb lakást venne nekik. Az egyik lakó, Lakatos Gusztávné úgy tudja, hogy akaratuk ellenére Ozorára kívánják elköltöztetni ôket.
A polgármesteri hivatal ezekrôl a tervekrôl csak a családoktól tud, ilyen önkormányzati szándék nincs – állítja Füri Béla polgármester. (Errôl az Amaro Drom kérdésére egyébként több helyi képviselô is hasonlóan nyilatkozott.) A polgármester szerint a romákat a helyi közösség nem akarja „eltávolítani”, hiszen – mint mondta – tavasszal viszik ki a vezetékes vizet a Vörösmarty utcába. A helyi általános iskolában éppen most indul egy olyan intergrált képzési program, amely a roma kisdiákok kisegítô iskolába kerülését próbálja megakadályozni – tudtuk meg Patócs Tamás kistérségi megbízottól.

K. M.