| Útjelző
Hírháttér
| |
|
Új arcát mutatná az OCÖ
Békejobbot nyújtva, kompromisszumos javaslattal állt elő Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke a legutóbbi „összértekezleten”, és sajátjaként vezette elő az újraalakult Demokratikus Roma Koalíció által két héttel korábban megfogalmazott javaslatokat. A kölcsönös összeborulásra azonban továbbra sem érdemes nagy tétekben fogadni. Jónás Nándor, Horváth Aladár, Zsigó Jenő – utóbbiak nem mondhatták végig mondandójukat A Roma Polgárjogi Frakció és a Cigány Szervezetek Országos Szövetsége (CSZOSZ) az országos önkormányzat rendkívüli közgyűlésének összehívását kezdeményezte szeptember 25-ére. A téma a kisebbségi törvénymódosítás és a kormányzati struktúra kialakítása lett volna. A kezdeményezést 27 képviselő alá is írta. Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke még aznap közölte: „hozzám nem érkezett semmilyen írásos megkeresés, de amennyiben a kezdeményezés a szervezeti és működési szabályzatnak megfelelően történik, eleget teszek a kérésnek”. Másnap reggel aztán „váratlanul” maga az elnök hívta össze a testületet, saját kezdeményezésére és jóval előbbi időpontra. (Egy nappal előtte délután még arról beszélt, nem tartja szükségesnek az ülést csak az új kormány megalakulása után.) A téma pedig a meghívó szerint: a költségvetés módosítása, elnöki és alelnöki beszámolók, álláspont-kialakítás a kormányzat romapolitikájáról. És mindez – most először – zárt ajtók mögött. megszokott körök A szokásokhoz híven késve, és ismét hosszas vitákkal kezdődött az ülés, mert a képviselők egy része nem tartotta szabályosnak – a szervezeti és működési szabályzatra hivatkozva – a közgyűlés összehívását. A Roma Polgárjogi Frakció és a Cigány Szervezetek Országos Szövetsége azt szerette volna elérni, hogy a rendkívüli közgyűlés rendes közgyűléssé alakuljon át, és új napirendi pontokat jelöljenek. Ám az erre vonatkozó napirend előtti felszólalást a képviselők 25–22 arányban leszavazták, mivel Kövesi Vilmos és az összesen hétfős kerekasztal-frakciójának további négy tagja tartózkodott a szavazástól. A rendkívüli közgyűlésen 50 képviselő(!) jelent meg az ötvenháromból, és írta alá a jelenléti ívet (egy képviselő később megérkezett, egy kórházban volt – így gyakorlatilag a lungo dromos Farkas Flórián volt az egyetlen, aki „igazolatlanul” maradt távol a tanácskozástól). A háttérben – többek szerint – az állt, hogy ismét meg akarták dönteni a jelenlegi elnök hatalmát, ám ismét sikertelenül. A személyi kérdések eldöntéséhez kétharmados többségre van szükség, de nem egyértelmű, hogy az 53 fős grémiumot vagy a jelenlévő képviselőket veszik alapul. Mindkét verzióra volt már példa az utóbbi üléseken, melyről folyamatosan beszámolt lapunk. Előzetes egyeztetéssorozatot követően a CSZOSZ-es Várnai Márton vetette volna fel a közös megegyezésen alapuló javaslatot: legyen újra egységes az országos önkormányzat, és valós tevékenységet fejtsen ki a jövőben. De nem kapott napirend előtt szót. Kolompár Orbán mindezt később azzal magyarázta: „a két frakció szándéka nem volt egyértelmű, és csak a meghirdetett napirendi pontokat lehetett tárgyalni”. Horváth Aladár, a polgárjogi frakció vezetője így kommentálta az eseményeket: „Újraalakítottuk a Demokratikus Roma Koalíciót, és csatlakozásra szerettünk volna hívni minden képviselőt, hogy egységes frakcióvá alakulva, új alapokra helyezzük az OCÖ működését és politikai szerepét. Most lett volna lehetőség végre felállni a nulláról, és egy új bizalomra építve korrektül, közösen dolgozni a cigányságért” – mondta az OCÖ korábbi elnöke (aki egyébként még mindig perben áll Kolompár Orbánnal), abban a két percben, amelyet az elnöki beszámolók reagálására kapott. Véleménye szerint az eltelt időszakban csak „látszatpolitikát” folytatott az önkormányzat, és a vidéken élő romák tevékenységéből mindössze annyit érzékelnek, hogy az elnök „hetente kezet fog egy miniszterrel, államtitkárral, de konkrét megállapodás soha nem születik”. Hozzászólásában úgy érvelt: az eltelt időszakban nem történtek konkrét lépések a cigány önkormányzatok és a mintegy 800 ezernyi cigány ember helyzetének javítása érdekében. Kolompár Orbán beszámolójában többek között megemlítette, hogy felépült a csatkai kápolna, és működik az önkormányzat irodahálózata. Kövesi Vilmos elnökhelyettesként azt közölte: az elmúlt öt hónapban nem tudott érdemi munkát végezni az önkormányzatban, mert „akadályozták” munkájában. „A mai napig nem tisztázott, elnökhelyettesként milyen hatásköröm és feladataim vannak” – fogalmazott. Zsigó Jenő, a Magyarországi Roma Parlament elnöke úgy vélte: Kövesi Vilmos nem öt, hanem tizenöt hónapja nem csinál semmit, sok képviselőtársához hasonlóan. Értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, egyáltalán most milyen szerepe lehet az önkormányzatban Kövesinek, minthogy többször lemondott és felfüggesztette tevékenységét frakciótársaival együtt. Feltette a kérdést, hogy az elmúlt hónapokban milyen rendezvényekre kaptak támogatást, és azzal miként számoltak el. Az elnökhelyettes azonban ezekre a kérdésekre már nem tudott válaszolni, mivel távozott az ülésről. Dógi János, a CSZOSZ elnöke úgy fogalmazott: értelmetlenül folynak el az önkormányzat kasszájából a milliók, nem tudni, mire költenek el annyi pénzt, hiszen programok nincsenek. Frakciótársa, Farkas Antal arról beszélt, hogy az OCÖ nem törődik az intézményeivel, hiszen az Országos Cigány Információs és Művelődési Központnak (OCIMK) még mindig nincs költségvetése, és törvénytelenül működik, mivel a felügyelőbizottság feloszlatta magát. (A hónap elején ismeretlenek újra „betörtek” az OCIMK épületébe, és elvitték az újonnan vásárolt szekrényt, bőr kanapét, majd bezárták a ráccsal is védett szobaajtót, és távoztak. A rendőrségi feljelentés folyamatban van.) Szerették volna megtudni azt is, hogy jelenleg hány szakértőt és alkalmazottat foglalkoztat az OCÖ. Zsigó Jenő mellett többen is hozzászólási lehetőséget kértek, de Kolompár Orbán bezárta a vitát, mert véleménye szerint az „parttalanná vált”. Kolompár Orbán úgy vélte: a nagykoalíció csak akkor jöhetne létre, ha az első számú cél nem az országos önkormányzat bojkottálása és a hatalom megszerzése, illetve személyének leváltása lenne. Az OCIMK-ban tartott közgyűlésen – hosszas vita és a szavazatok többszöri újraszámolása után, mivel olyanok is felemelték kezüket, akik nem voltak tagjai a testületnek – 25 igennel elfogadták Kolompár Orbán elnök, valamint két helyettese, Balog József és Kövesi Vilmos beszámolóját. Ekkorra ugyanis már többen távoztak, így elegendő volt ez a szavazatszám. Ezt követően ismételten felszólították az újságírókat, hogy távozzanak, mivel az ülés zárt. Újratálalt gondolatok Eltelt két hét és – mit ad isten – a polgárjogi frakció által felvázoltakkal teljes mértékben megegyező javaslattal állt elő Kolompár Orbán: alakítsák át az OCÖ-t, építsenek ki egységes baloldali arculatot, szüntessék meg az önkormányzaton belül tapasztalható „belháborúkat”. Javaslata szerint az önkormányzatot alkotó valamennyi frakció egy-egy elnökhelyettesi posztot kapna, az alelnöki tiszteken pedig a létszámarányuknak megfelelően osztoznának a képviselőcsoportok. Ez azzal az előnnyel is járna, hogy 16-ról 11 fősre csökkenne az elnökség – épp úgy, ahogy Horváth Aladárék is javasolták. (Jelenleg az elnökségben 2 elnökhelyettes és 14 alelnök foglal helyet Kolompár Orbán mellett, a következőképpen: hét OCÖ-tag a Kolompár-vezette Magyarországi Cigányszervezetek Fórumát [MCF], négy a Kövesi Vilmos-féle Független Cigány Kerekasztalt [FCK], három a Dógi János által vezetett CSZOSZ-t képviseli. A Polgárjogi frakció nem rendelkezik alelnöki poszttal. A közgyűlés összetételét tekintve: a Lungo Drom 2 képviselővel, az MCF 28, a Roma Polgárjogi Mozgalom [RPM] 13, a CSZOSZ és az FCK 5-5 képviselővel van jelen a testületben.) „Az OCÖ-n belüli egységgel nem »kényszerházasságot« akarok, hanem széles alapokra építve segíteni a romák integrációját” – fogalmazott Kolompár Orbán az önkormányzatot alkotó négy frakció képviselőivel történt tanácskozást követő sajtótájékoztatón. Kertész Lóránt az RPM és Farkas Antal, a CSZOSZ képviseletében kijelentették: az önkormányzat teljes pénzügyi átvilágítását, és az országos önkormányzat újraalakulását kezdeményezik. „Mondjon le az elnök, a helyettesei, valamint az elnökség, és az 53 fős testület válassza újra az OCÖ vezetőit” – hangoztatta Kertész Lóránt hozzátéve, ha újra Kolompár Orbánt választanák elnöknek, tudomásul vennék. Dógi János, a CSZOSZ elnöke szerint szervezetük mindent megtesz, hogy egység alakuljon ki, ugyanakkor mind szakmai, mind pénzügyi szempontból – a tisztánlátás érdekében – el kell számolnia a jelenlegi vezetőknek. Kövesi Vilmos, az FCK elnöke úgy vélte, „a közgyűlésnek kell határoznia arról, hogy minden vezetőt – kivétel nélkül – újra válasszanak, vagy a jelenleg is pozícióban lévő elnökség mellé sorakozzanak fel az új tisztségviselők”. Farkas Antal úgy gondolja, hogy a közgyűlésen hozott határozatok törvénytelenek lennének, mivel a hatályos szervezeti és működési szabályzat négy hónapja nincs elkészítve, így nem is ismerik a képviselők, hogy mit tartalmaz. A tárgyalásokat lapzártánk után folytatták az érdekeltek. Az új arculat és a poshadt paradicsom Az OCÖ „baloldali” arculatú elnöksége elkészítette a kormányzat roma struktúrájának kialakítására és a minisztériumok roma programjaira vonatkozó terveket, és azt eljuttatják Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz és Kiss Péter kancelláriaminiszterhez. „A roma referenseknek nincs pontosan megfogalmazott szerepük, elhelyezkedésük a kormányzati struktúrán belül, ezért a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság sem tud igazán működni, mivel a minisztériumok a referenseket delegálják, holott nem kompetenciájuk állást foglalni adott kérdésekben” – fogalmazott Kolompár Orbán. Az elnök úgy véli, szorosabb kommunikációs kapcsolatra van szükség, ezért havonta találkozót szerveznek a roma származású parlamenti képviselők, a minisztériumok roma ügyekkel foglalkozó köztisztviselői, valamint az OCÖ elnöksége között. A roma ügy politikai képviseletét és szerepét úgy látják biztosítottnak, ha minden szaktárcához miniszteri biztost neveznek ki és teljes apparátussal rendelkező romaügyi kormánybiztost neveznek ki. Az OCÖ antidiszkriminációs és válságkezelő bizottságot is felállított, mert „az utóbbi években – főként az oktatás, a foglalkoztatás és az egészségügy területén – sorozatos jogsérelem éri a romákat és hátrányos helyzetben élő embereket”. A bizottság elnöke Oláh József, a Roma Diplomások Országos Szervezetének elnöke lett, akit a Gandhi Közalapítvány kuratóriuma mellett a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány elnöki székébe is javasoltak. Az újra „egységes baloldali arculat” kialakítása előtt álló önkormányzat elnöke a romákkal kapcsolatos mai politikai helyzetet értékelve egy televíziós riportban kifejtette: az országban „paradicsomi állapot” tapasztalható, de ez a paradicsom „poshadt”. Hidvégi-B. Attila
|