| Útjelző
Hírháttér
| |
|
A nyomornak ára van Az uzsorahiteltől a kamatrabszolgaságig Szeretne ön gyorsan pénzhez jutni? – Ez akár egy bank hirdetése is lehetne. A vágyak azonban bonyodalmas banki ügyintézés nélkül is megvalósíthatók. Nem kell hozzá más, csak valaki vagy valakik, akik a végtelenségig kihasználják a bajba jutott emberek helyzetét, és ötven-, százszázalékos kamatra adnak nekik hitelt. Egy Borsod megyei faluban egy asszony – nevezzük őt B.-nek – 1994-től egészen 2000-ig foglalkozott a fent említett tevékenységgel. B. elég korán rájött, hogy a rendszerváltás után munka nélkül maradt roma családokból szépen meggazdagodhat. Eleinte csak kisebb kölcsönöket adott a munkanélkülivé lett cigányoknak, de később vérszemet kapott: 1996 után, kisebb-nagyobb összeggel, de mindenki tartozott a nőnek. Pár év alatt a község legtehetősebb emberei közé tartozott. Ingatlanokat, lovakat, autókat vásárolt, egyszóval élt, mint hal a vízben. A helyi cigányokat pedig nyomorba döntötte az egyre halmozódó kamat… Ottjártunkkor kiderült, már többen tettek feljelentést az uzsorások ellen (időközben egyre többen lettek), de nem mentek semmire, mert a rendőrség nem tudta bizonyítani a dolgot: az esetleges tanúk – attól való félelmükben, hogy nem kapnak több kölcsönt – nem vallottak. Pedig a bizonyíték a rendőrség előtt hevert. A rendőrőrs mindössze 50 méterre van attól a helytől, ahol a cigányok a postás érkezését várják. A községben mindenki tudta, hogy a postások összejátszottak az uzsorásokkal. Az éppen aktuális járandóságot nem is a címzettnek, hanem az uzsorásnak adták oda, aki előbb beszedte a sápot, és a maradékot adta csak oda. A cigány pedig nem tehetett mást, újabb kölcsönt kért. A rendőröknek csak az ablakon kellett volna kinézniük, máris meglett volna a bizonyíték... Megkérdezem az őrs vezetőjét, de ő nem volt hajlandó válaszolni a kérdéseimre. Azt mondta, kérdezzem az Ózdi Rendőrkapitányságot, mert ők az illetékesek. Az Ózdi Rendőrkapitányság egyik nevét elhallgató munkatársa lapunknak elmondta: évente mintegy 8-10 feljelentés érkezik hozzájuk az uzsorakamattal kapcsolatban. Összesen mintegy 30 ember érintett az ügyben. Az esetek többsége nem kerül napvilágra – mint mondja –, mert a tanúként megjelölt emberek is függő viszonyban vannak a feljelentettel. „A kamatos pénzre szorulók egyik napról a másikra élnek, nem akarnak ők rosszat maguknak, de már nem tudnak kilábalni a helyzetből. Ezért hallgatnak.” Borsodban évek óta fordulnak elő hasonló esetek, s a problémát egyre kevésbé lehet asztal alá söpörni: tavaly télen húsz család költözött be a X. kerületi Szállás utcában lévő egykori vegyi üzem épületeibe. Az összességében mintegy nyolcvan ember körülbelül fele Borsod megyéből az uzsorások elől menekült el… Augusztusban a HVG is foglalkozott a témával, s megállapításuk szerint családok tízezreit fenyegeti a kamatrabszolgaság veszélye. A fizetni végképp nem tudókat ugyanis munkára kényszerítik tartozásaik fejében. Uzsorás szerződésről akkor beszélhetünk, ha a másik fél anyagi helyzetét kihasználva feltűnően aránytalan előnyt kötnek ki. Ez a szerződés semmis. A gyakorlatban azonban a felek nem a valós kölcsönt, hanem annak az uzsorakamatokkal megnövelt, s előre kiszámított összegét rögzítik, mint tartozást. A követelésnek általában nincs fedezete – az uzsorás, a kölcsönkérő kiszolgáltatott helyzetére épít. Az elmúlt évek rendőrségi tapasztalatai szerint az uzsorával talán legfertőzöttebb hely Tiszavasvári volt. A város többségében romák lakta szegénytelepein nyolc–tíz vagyonos uzsoráscsalád él, akiknek a tevékenységét mára sikerült korlátozni. A tavaly novemberi rendőri akciók után hét ügyben indult nyomozás Tiszavasváriban, több vádemelés is született jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység miatt, egy esetben megszüntette a nyomozást az illetékes ügyészség, egy másikban a közelmúltban javasolta a rendőrkapitányság, hogy bizonyítottság hiányában zárják le az ügyet. Komárom-Esztergom megyében több hasonló ügyben folyik nyomozás. A lezárt ügyek egyikében sem szabott ki a bíróság négyéves szabadságvesztésnél többet, azokban az esetekben pedig, ahol a vádlottak büntetlen előéletűek voltak, többnyire pénzbüntetést vagy felfüggesztett börtönbüntetést rótt ki. Váradi Béla
|