2004. szeptember

Útjelző

Hírháttér

Négypárti egyeztetést kezdeményez az OCÖ
Elhúzódhat a kisebbségi törvény elfogadása

A tervek szerint az országgyűlés ősszel tárgyalná a kisebbségi törvényt, valamint a hozzá kapcsolódó választójogi kérdések módosításáról szóló javaslat vitáját. Politológusok azonban úgy vélik, a kormányalakítás és a költségvetési vita elhúzódásával a törvényjavaslat tárgyalása a tavaszi ülésszakra is áthúzódhat. A törvénymódosítást Kiss Péter kancelláriaminiszter terjesztette elő, és ha az MSZP kongresszusa Medgyessy Péter utódjaként miniszterelnöknek jelöli, valószínűleg könnyedén „átvitték” volna. Most azonban kérdésessé vált a tervezet sorsa, és jó esély van rá, hogy a megalakuló kormány széles társadalmi vitára bocsátja azt.

Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) egyeztetést kezdeményez szeptembertől a négy parlamenti párt elnökével és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel, mert attól tartanak, hogy 2006-ban, a jelenleg alkotmányellenes kisebbségi törvény választójogi részével nem lehet majd kiírni a kisebbségi önkormányzati választásokat.
A kisebbségi önkormányzatok megválasztásának joga az idén május elseje óta hatályos alkotmány szerint a kisebbséghez tartozókat illeti meg. A kisebbségi önkormányzatok megválasztására vonatkozó hatályos jogszabályok ezáltal alkotmányellenessé váltak, azok alapján nem lehet többé választást kiírni.
Eredetileg arról volt szó, hogy a múlt év őszén már tárgyalni fogja a parlament, de csak ez év tavaszán, március 31-én vette napirendre a „kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatot, hogy aztán gyorsan le is vegye. A folytatást most ősz elejére halasztották.
A T/9126. számú törvénymódosítási javaslattól nagyon sokan azt várják, hogy elejét veszi az „etnobiznisznek” és a kisebbségi választásokkal kapcsolatban állandósult anomáliáknak. A jogszabálytervezet ezt a választói névjegyzék bevezetésével tenné. Hogy mennyire hatékonyan, arról igencsak megoszlanak a vélemények. Az Országos Cigány Önkormányzaton belül a Roma Polgárjogi Mozgalom, a Roma Parlament, a Cigány Szervezetek Országos Szövetségének egy része, illetve a nemrég megalakult Független Cigány Kerekasztal is elutasítólag nyilatkozott korábban. A tervezet szerint ugyanis bárki regisztráltathatja magát, a kisebbségi önkormányzatok száma viszont radikálisan csökkenni fog. Nem kelt jó érzéseket a cigányok összeírása sem, de az különösen gondot jelent, hogy például a 2001-es népszámlálás idején is a 600-800 ezer főre tehető cigányság közül mindössze 196 ezren vallották magukat romának.
Kolompár Orbán OCÖ-elnök véleménye szerint a T/9126. számú törvénymódosításnak „nem a legfontosabb része a választói névjegyzék, és sajnos több roma politikus csak ezt az egy részt ragadta ki belőle, és hívta fel a figyelmet ennek visszásságára”. Az OCÖ elnöke a témában tartott augusztusi sajtótájékoztatóján hozzátette: „nem az számít, ki kire szavaz”. Kolompár Orbán megjegyezte azt is, hogy az OCÖ számára a legfontosabb kérdés a törvénymódosításban, hogy 2006 után a kisebbségi önkormányzatok milyen jogkörrel tevékenykedhetnek, és a finanszírozásuk miként lesz biztosítva. „Egyes településeken, ahol folyik az érdemi munka, a 600 ezer forintnyi támogatás kevés, ahol viszont nem csinálnak semmit, sok” – jelentette ki. Balog József elnökhelyettes közbevetette: lényeges szempont az is, hogy az irodák fenntartási költségeit és infrastrukturális beruházásait miből fogják finanszírozni a kisebbségi önkormányzatok, mert az éves támogatási összeg a posta- és telefonköltségre sem elég. Az OCÖ elnöke mindehhez hozzátette: „a települési kisebbségi önkormányzatok képviselői megalázóan alacsony összeget kapnak tiszteletdíjként, szemben a települési önkormányzati képviselőkkel. Azt akarjuk elérni, hogy az éves támogatási összeg ezentúl tartalmazza a javadalmazáshoz szükséges forrást is.” Kolompár véleménye szerint a jelenlegi alá- és fölérendeltségi viszony miatt nem tudnak hatékonyan dolgozni a helyi kisebbségi önkormányzatok. „El kell érnünk, hogy a kisebbségi önkormányzatok elnökei szavazati joggal részt vehessenek a települési önkormányzat képviselő-testületi ülésein” – mondta, mert még mindig „igazi hatáskör és feladat nélkül vannak az önkormányzatok”.
Az országos önkormányzat vezetője elképzelhetetlennek tartja, hogy a parlamenti pártok ne ismerjék fel felelősségüket a kisebbségi törvény módosításában. „Egyes politikai érdekek azt diktálják, hogy ne fogadja el vagy késleltesse a parlament a törvénymódosítás tárgyalását, mert az önkormányzati rendszer megszüntetését, szétzüllesztését szeretnék elérni, pedig talán ez az utolsó szalmaszál, amibe kapaszkodva, még ha mostoha körülmények között is, de hatékonyan képviselhetik a romák érdekeit az országban”. Úgy gondolja, az általános törvényre kell helyezni a hangsúlyt, és „nem a részletekben elveszni”. A névregisztrációval kapcsolatban megjegyezte: „a közgyűlés által hozott 19–17-es szavazati arány ma legalább 32 igen lenne a névjegyzék mellett”.
Nyolc, az Amaro Drom által megkérdezett OCÖ-s képviselőből 5 nem ismerte a módosító javaslatnak azt a részét, hogy az országos önkormányzatok közgyűlési tagjainak száma a szerint változna, hogy mennyi településen sikerült kisebbségi önkormányzati választást kitűzni. A legkisebb közgyűlés 15 fős lenne, míg a legnagyobb 39! A jelenleg 53 fős grémium kérdéses, miként osztódna meg a jövőben.
Kolompár Orbán tájékoztatása szerint azt kérték, hogy a testület maradjon 53 fős. Azt sem ismerték, hogy a képviselők, és családtagjaik számára évente vagyonbevallást kellene készíteniük, és a tiszteletdíjuk is központilag meghatározott kereteken belül lenne juttatható.

Hidvégi-B. Attila