Főút
A hónap témája
Várakozó állásponton a roma vezetők
Gyurcsány Ferenc: „ha a cigányokat bántják, akkor én cigány vagyok”

Augusztus vége óta tudjuk: új miniszterelnöke van az országnak. Közjogi értelemben ugyan még nem miniszterelnök Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, de már most is teljes jogkörben helyettesíti az egy hónapig még hivatalban lévő Medgyessy Pétert. Utána pedig elemzők szerint biztosra vehető, hogy ő kap felhatalmazást a köztársasági elnöktől kormányalakításra. Az alábbi összeállításban roma vezetőket kérdeztünk arról, hogy mi a véleményük a távozó kormány tevékenységéről, az új kormányfőjelöltről, illetve a kialakult helyzetről.

A miniszterelnök-jelölt még lemondott sportminiszterként látogatott el a Szigetre
Fotó: HBAW





„az OCÖ a mindenkori miniszterelnök partnere”
Az elmúlt két év tendenciáit javítani szükséges; a pozitívumokat meg kell tartani, de ki kell szűrni a negatívumokat” – nyilatkozott érdeklődésünkre Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. Álláspontja szerint egyes szaktárcák tevékenységében nem fogalmazódtak meg azok a projektek, amelyek a romák integrációját hivatottak elősegíteni. „Nem lehetett látni a sarokszámokat, a költségvetéseket, hogy hogyan hajtják végre ágazatonként a középtávú cselekvési tervet” – fogalmazott. Az OCÖ által a témában kiadott közlemény azt is felemlegeti, hogy „a kormányzati tisztségviselők és az országos önkormányzat között nem volt meg mindig a kellő összhang. A kormányzat által is elismert intézményhálózati program elindításával kapcsolatban is többször kellett félreértéseket tisztázni, ahogy az önkormányzat vezetését is több hónap után ismerte el a kormány.” A serpenyő másik oldala viszont, hogy a 2002-ben felállt kormány hosszú idők óta először volt az, amelyik nagyon komolyan foglalkozott a magyarországi cigányság integrációjával. Ennek a kormánynak köszönhető, hogy önálló államtitkárság kezdett foglalkozni a romákkal, hogy elindult a telepfelszámolási program, hogy a minisztériumokban roma referensek kezdtek el dolgozni. Ebben az évben volt először alkalom arra, hogy a kormány egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett az Országos Cigány Önkormányzattal a következő évi költségvetéssel kapcsolatban, ahogy idén kérték ki – szintén először – az OCÖ véleményét a kormányprogram végrehajtásával kapcsolatosan – fogalmazta meg álláspontját a cigány önkormányzat a Medgyessy-kormány tevékenységéről.
„Ez a politikai helyzet nem lehet negatív hatással a romák élethelyzetére” – kommentálta az eseményeket Kolompár Orbán az Amaro Dromnak (az események összefoglalását lásd a 4. oldalon). Az OCÖ elnöke bízik abban, hogy „az új kormány pozitívabban áll a romák irányában, megtalálja a partnereket, és sikereket tud elérni ezen a területen is”.
Gyurcsány Ferenc személyéről szólva kijelentette: jó szakembernek tartja, akivel együtt fognak tudni dolgozni, ugyanakkor hozzátette: „az Országos Cigány Önkormányzat a mindenkori miniszterelnök partnere, s az MSZP belső ügye, hogy kit jelöl erre a posztra.”
Az OCÖ egyébként egyeztető megbeszéléseket kezdeményezett annak érdekében, hogy a roma civil szféra meg tudja fogalmazni, mit vár az új kormánytól. Mint Kolompár Orbán fogalmazott, bízik benne, hogy olyan strukturális javaslatot fognak tudni letenni az asztalra, ami hatékonyabbá, gördülékenyebbé teszi a kormányzati romapolitikát. A romaügyi államtitkárság szerepéről az a véleménye, hogy vagy át kell alakítani vagy meg kell erősíteni – ez, mint fogalmazott, még nyitott kérdés. Az Országos Cigány Önkormányzat határozott álláspontja, hogy az új kormányzati struktúrán belül egy rugalmas, valódi partneri viszonyra törekvő kormányszervre van szükség, amely valóban képviselni az előrelépést szolgáló kormányzati szándékokat, és képes közvetíteni az OCÖ elképzeléseit a kormány felé. Az OCÖ – mint fogalmaztak – kíváncsian várja, hogy a kormányzaton belül mi lesz a politikai államtitkárság sorsa.



Kormányfőváltás: furcsán

Július 20. A Népszabadság forrásai szerint az utóbbi kormányüléseken Gyurcsány Ferenc rendre azt hangoztatta, hogy hiányzik a jövő évi költségvetés pénzügyi fejezetéhez kapcsolódó társadalompolitikai elképzelés, és a szigorú büdzsé egyes tételeinek társadalmi kihatásait mielőbb elemezni szükséges, hogy a feladatokat rangsorolni lehessen. A miniszter mondandóját állítólag mind a kormányfő, mind a pénzügyminiszter zokon vette.
Augusztus 1. Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter benyújtja lemondását a kormányfőnek.
Augusztus 2. Nincs kormányválság Magyarországon – jelenti ki Medgyessy Péter.
Augusztus 11. A kormányülésen a kormányátalakításról tárgyalnak, de nem tudnak megegyezni arról, hogy az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumból (ESZCSM) mely területek kerüljenek át Göncz Kinga esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alá.


Távozóban
Fotó: HBAW

Augusztus 14. Suchman Tamás volt privatizációs miniszter a Népszabadságnak kijelenti: „a miniszterelnök úrnak… két hónapja van arra, hogy új koncepcióval előlépjen”, ellenkező esetben „én leszek az első, aki akár nyilvánosan is felszólítja őt a lemondásra”.
Augusztus 16. Fodor Gábor szabad demokrata ügyvivő az Indexnek azt nyilatkozza, le kell cserélni Medgyessy Péter miniszterelnököt, mert az ő vezetésével a kormánykoalíció nem lehet sikeres a ciklus hátralévő felében.
Augusztus 17. Az MSZP és az SZDSZ tovább egyeztet a kormányátalakításról, de megegyezés nélkül állnak fel a tárgyalóasztaltól: a szabad demokraták nem fogadják el Csillag István gazdasági miniszter menesztését.
Augusztus 18. A sikertelen egyeztetések ellenére Medgyessy Péter miniszterelnök bejelenti a kormányátalakítást: Burány Sándor munkaügyi miniszter helyébe Szekeres Imrét, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkárát szánja, Gyurcsány Ferenc sportminisztert Baráth Etele MeH-államtitkár, Veres János pénzügy-minisztériumi államtitkár fejlesztési miniszter váltaná; Csillag István gazdasági miniszter helyére az SZDSZ javaslatát várta volna. Mindezekről azonban nem született írásos dokumentum, így nem is léptek hatályba.
Augusztus 18. Kuncze Gábor, a szabad demokraták elnöke bejelenti: az SZDSZ-ban nincs meg a kellő bizalom Medgyessy Péter iránt, és nem fogadják el Csillag menesztését.
Augusztus 19. Medgyessy Péter miniszterelnök csütörtökön, az MSZP–SZDSZ koalíciós tárgyaláson ultimátumot intéz az SZDSZ-hez, hogy estig erősítsék meg bizalmukat iránta. Ellenkező esetben nyújtsanak be ellene bizalmatlansági indítványt, vagy – ha ez augusztus 26-áig nem történik meg – lemond.
Augusztus 19. Az SZDSZ nem fogadja el az ultimátumot. Az MSZP vezetése csütörtök este megköszöni Medgyessy Péternek eddigi munkáját.
Augusztus 21. Az MSZP országos választmánya Kiss Péter kancelláriaminiszter, valamint Gyurcsány Ferenc eddigi gyermek-, ifjúsági és sportminiszter közül javasolja kiválasztani a miniszterelnök-jelöltet az MSZP kongresszusának. Kiss Péter 103, Gyurcsány Ferenc 99, a harmadik jelöltként a testület elé került Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára 31 támogató voksot kap a választmányban.
Augusztus 22. Medgyessy Péter A szólás szabadsága című tévéműsorban puccsnak minősíti a történteket és meglebegteti, hogy nem várja meg a konstruktív bizalmatlansági indítványt, hanem a köztársasági elnöknél benyújtja lemondását.
Augusztus 23. Az SZDSZ az MSZP két miniszterelnök-jelöltje bármelyikének jelölését tudomásul veszi – jelenti be Pető Iván frakcióvezető-helyettes.
Augusztus 24. Az MSZP rendkívüli kongresszusa 453–166 arányban Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki jelölését támogatja.
Augusztus 24. A szavazás lezárása előtt, szerda délután Medgyessy Péter benyújtja lemondását. Kormánya az Alkotmány-értelmezések tükrében még 30 napig hivatalban marad.
Augusztus 25–26. A jelenlegi kormánytagok többsége sorra nyilatkozik arról, hogy felkérés esetén tovább dolgozik a Gyurcsány-kormányban. A miniszterelnök-jelölt Draskovics Tiborral elsőként tárgyal, de lapzártánkig csak Kiss Péter esetében születik bejelentés, hogy megmarad a kancelláriaminiszteri poszton. Göncz Kinga, a roma ügyeket is felügyelő esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter az MTI-nek úgy nyilatkozik: később dönt; hogy vállalja-e a további munkát, előbb egyeztet a kormányfőjelölttel arról, hogy „milyen szerepet szán az esélyegyenlőségi területnek, milyen struktúrában gondolkozik”. Az Amaro Drom információi szerint a tárca nélküli miniszter csak akkor vállalja a további munkát, ha az új kabinetben kormányhivatalából önálló minisztérium lesz.
Augusztus 26. Medgyessy Péter a hátralévő 30 napban szabadságra megy, nyilvános szerepléseket nem vállal és aláír egy miniszterelnöki rendeletet, amely szerint nem a kancelláriaminiszter, hanem a sportminiszter helyettesíti távollétében. Gyurcsány Ferenc tehát augusztus utolsó péntekjé től miniszterelnökként tevékenykedik.




Horváth Aladár szívesen együttműködik
„Lassan, tétován és ellentmondásosan, de elindultak bizonyos folyamatok abban az irányban, hogy a cigányok a magyar társadalom organikus részét képezzék, és hogy a gazdasági válsághelyzetek megoldása elváljon az etnikai, kulturális, identitáskérdésektől” – fogalmazott Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozgalom vezetője, Medgyessy Péter miniszterelnök személyes tanácsadója.



A kormányzati politikát némiképp belülről látva elmondta: „komoly vita, olykor éles konfliktus zajlott a kormánykoalíción belül is, hogy az eddigi jól bevált »stratégiát« kell-e folytatni, amely a látványos semmittevésen alapszik, és a díszcigány-politizálás a jellemzője, vagy pedig korszerű, lemdületes lépéseket kell tenni a romák visszaintegrálása érdekében.” Hogy ez a meccs hogyan dőlt el, azzal kapcsolatban kifejtette: „Az elmúlt két év szakmai tevékenysége gyengének minősíthető. Nem sikerült kellő hatásfokkal érvényesítenünk a korszerű roma szakmapolitikai elképzeléseket. Ez nyilvánvalóan az én munkámat is minősíti; a magam tevékenységét sem tartom sikeresnek.”
Mint arról beszámolt, eldöntötte, akkor marad meg tanácsadói szerepében, ha javaslatainak legalább 20-25 százalékát elfogadja a kormány. „Épp ennyit talán elfogadott…” – közölte.
„Valójában óriási nyomás nehezedik a politikai elitre az etnicista politika és a közöny fenntartásának képviselői részéről, hogy ne változzon semmi, sőt, hogy kialakuljanak azok a harmadosztályú cigány intézményi struktúrák, amelyek kevés pénzből, a vegetáció szintjén fenntartják ugyan a cigány politikai elitet, de nyomorúságban tartják a több százezres cigány népességet. Az a roma és nem roma progresszív értelmiségi elit, amely támogatja az én tevékenységemet, elérte, hogy ne alakuljanak ki ezek a párhuzamos álintézmények, cigány egészségházak, cigány szociális intézményhálózat stb., vagy legalábbis csak nagyon minimális szinten.”
Kérdésünkre, hogy mi van ebben a bizonyos, elfogadott 20-25 százalékban, Horváth Aladár elmondta: „Őszinte ideológiai és mentalitásbeli, hozzáállásbeli kérdések. Hogy a miniszterelnök úr cigány magyarokról beszélt, hogy a társadalompolitikából, a miniszterek, politikusok retorikájából eltűnt az elmúlt két évben a cigányozás – ez nemcsak az én érdemem, hanem a politika érettségének is köszönhető.
Az, hogy létrejött az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal, részint az én javaslatom volt, noha én egy társadalmi integrációs minisztériumot szerettem volna, ami a leszakadók visszaintegrálásával foglalkozik. Az kudarcként könyvelhető el, hogy a cigányok mellett a kormányhivatal foglalkozik a civil szervezetekkel, nőkkel, fogyatékosokkal is – a cigányügyet ugyanis nem szabad összemosni a fogyatékosok problémájával. Remélem, hogy ez ügyben változások lesznek. Ez már a 75 százalékba tartozik. Nem minden területen sikerült elérnem azt sem, hogy megfelelő tekintéllyel és felkészültséggel bíró emberek alkossák a kormányzati apparátust.
Ugyanakkor sikerült például átvinnem, hogy a legszegényebb gyerekek nyáron is étkezési hozzájáruláshoz jussanak és remélem, hogy ez intézményesített és törvényileg garantált rendszer lesz a jövő évtől, amely kiterjed majd a terhes anyákra is.”
Horváth Aladár elmondása szerint Gyurcsány Ferenccel nagyon jó munkakapcsolatot ápol. A roma vezető részt vett például a GyISM ifjúsági programjának elkészítésében is. „Gyurcsány Ferencet lendületes, karakteres nagy formátumú embernek tartom, akinek világos víziója van a magyar jövőről, amelynek integráns részét képezik a cigány emberek, közösségek is” – fogalmazott Horváth Aladár.
Azzal összefüggésben, hogy a sportminiszter eddigi politikai pályafutása alatt kapcsolatba került-e a cigányüggyel, Horváth kifejtette: 2003-ban Gyurcsány Ferenc mondta a roma holokauszt megemlékezésen a beszédet. Felszólalásában cigány nyelven testvéreimnek szólította a romákat és azt mondta: ha a cigányokat bántják, akkor ő cigány, ha a zsidókat, akkor ő zsidó. Azt is elmondta, hogy egy sikeresebb és boldogabb Magyarországot akar, ahol a cigányoknak is ugyanolyan joguk és lehetőségük van boldognak és sikeresnek lenni.
Az (egyelőre legalábbis) miniszterelnök nélkül maradt miniszterelnöki tanácsadó a válsághelyzetek kezelését, beleértve a nyomortelepek helyzetének enyhítését tartja elsőrendű feladatnak, továbbá olyan mobilizációs folyamatok elindítását, amelyek révén a romák nagy számban visszanyerhetik munkahelyeiket. Ezekre komoly erőtartalékokat kell mozgósítani, felelősökkel, határidőkkel.
Kérdésünkre, hogy tanácsaival ellátná-e az új miniszterelnököt is, kijelentette: „amennyiben Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként igényt tart a munkámra, szívesen vállalkozom erre”.



Mertek baloldaliak lenni
Részletek Gyurcsány Ferenc „10 pontjából”

„Alakítsuk át Magyarországot úgy, hogy erősebb és igazságosabb legyen! A jog egyenlőségét egészítsük ki a lehetőségek és az esélyek egyenlőségével, a felelősség kiterjesztésével! A baloldal történelmi értékeinek követése új megoldásokat igényel. Erről kell szólnia az új szociáldemokrácia új programjának” – írta 2004 januárjában Gyurcsány Ferenc váratlanul közzétett tízpontos programtéziseiben, amely „Merjünk baloldaliak lenni!” címmel jelent meg. Bár korábban is suttogták, de innen datálható az a mára valósággá vált „találgatás”, hogy a sportminiszter miniszterelnöki babérokra pályázik. Az alábbiakban a mintegy 30 oldalas dokumentumból válogatunk ki néhány, a magyarországi cigányság szempontjából érdekesebb részt.
„A magyar társadalom szerkezete, gondolkodásmódja, kultúrája kettős képet mutat. A nyugatias posztmodern mögött szűnni nem akaróan van jelen a félmodern zárványosodó világa. A fejlettebb régiókban és a városokban élő családok, közöttük is elsősorban a magasabb társadalmi státuszúak hétköznapjai, szokásai alig térnek el a bajor, a toscanai vagy éppen a lotaringiai családokétól. Európának ezen felén kevesebb a jövedelem és több a küszködés, mégis hasonlóképpen gondolkodunk gyermekeinkről, munkánkról, szórakozásról, a jogról és a felelősségről. Nem ez a helyzet a lemaradó régiók, a kistérségek községeiben, a városszéli szegény- és cigánytelepeken. A munkából, a tudásból és a kultúrából kirekesztetten élők százezrei nem rendelkeznek a polgári élet függetlenségéhez szükséges személyes és társadalmi javakkal. Állandó munka hiányában a segély válik a megélhetés legfontosabb forrásává. Bezáródnak a társadalmi kapcsolatok. Az önbecsülés állító mondatai alázatos kérésekké vagy indulatos követelésekké görbülnek. Szabadság helyett a függés alakítja a személyes és a családi létet. A modern Magyarország legmélyebb konfliktusa az elkülönülő posztmodern, illetve félmodern társadalom egymással is rivalizáló igényeiből és fejlődési, felzárkózási szükségleteiből ered. Befogadó modernizáció helyett elkülönülő politikai osztályok radikális identitáspolitikájának vagyunk tanúi. A többség javát szolgáló bátor és innovatív közpolitikák helyét a kevesek hatalmi érdekeiből kiinduló, szimbólumokban megjelenő elitpolitizálás vette át. Pedig a tét nem kicsi: haladás vagy maradás.”
„Az országstratégia középpontjába Magyarország nemzetközi gazdasági, kulturális, politikai megerősítését, az országot megosztó modernizációs törés áthidalását kell helyezni. (…) Ennek alapját pedig a több és jobb munkahely, az erősebb társadalmi kohézión nyugvó fenntartható gazdasági fejlődés teremtse meg.
Ez az átfogó modernizációs stratégia három pillérre épül. Az első a tudásalapú gazdasági és társadalmi átalakulásra történő felkészülés céljaihoz rendel eszközöket. A második az európai szociális modell modernizációját írja elő, amely az emberekbe történő befektetésre koncentráló, aktív jóléti politikát igényel. A harmadik pillér az előző célok elérését és a szükséges eszközök alkalmazását biztosító új gazdaságpolitikai megközelítést javasol, amelyben kitüntetett szerepet kap az üzleti innováció, a belső piacok fejlesztése, a hatékony és integrált pénzpiac, költségvetés és közfinanszírozás megteremtése.”
„Magyarországnak nem érdeke, hogy letérjen a globális pénz- és tőkepiacok által meghatározott útról, és erre lehetősége sincs. E tekintetben csak a szigorú nemzetközi standardoknak való megfelelés lehet az irányadó.”
„Magyarországot azok fogják felemelni, akik tehetséggel, munkával, vállalkozással és befektetéssel gyarapítják családjuk és az ország jövedelmét, vagyonát. A többet tanuló, dolgozó, vállalkozó emberek teszik erősebbé az országot. Gazdaság- és társadalompolitikánknak így az lehet a célja, hogy a munka jólétét teremtsük meg. A jövedelmek újraosztása nem az egyéni erőfeszítés helyettesítését, hanem a kirívó társadalmi méltánytalanságok csökkentését, a mindenkit megillető jóléti minimum biztosítását szolgálja.”
„A modern szociáldemokrata politika nem feledkezhet meg a munkásokról és az alkalmazottakról sem, akik a tőkéhez kényszerűen kötődő kapcsolatukban gyengébb, kiszolgáltatottabb szerepben vannak. A tőke rugalmasságát, mobilitását biztosító, de a munkások és alkalmazottak jogvédelmét is garantáló átfogó jogi szabályozásra van szükség. Ezek az intézkedések csillapítják a munkaerőpiac egyes torzulásait, védik a kialakult pozíciókat. Emellett a munkaerőpiacot és a munkaerő-kínálatot úgy kell megformálni, hogy a magyar munkaerő megszerzéséért a tőke magasabb árat és nagyobb kockázatot legyen hajlandó vállalni, és így a kínálati piacból keresleti piac alakuljon ki. Ehhez megbízható gazdaság- és erőforrás-tervezésre, a gazdaság igényeire gyorsabban reagáló minőségi szakképzésre és felsőoktatásra, a munkaerő mobilitását segítő lakáspolitikára van szükség.”
„A magyar gazdaság növekedését, jövőbeli jólétünk alapját mai jövedelmünk befektetése teremti meg. Önmagát emészti fel az a jóléti rendszer, amely forrásait a befektetésektől vonja el. Magyarország ezt tette az elmúlt három évben. A következmények kijózanítóak: lelassult a növekedés, felborult a költségvetési és a fizetési egyensúly, növekszik az eladósodás. A nagyobb társadalmi egyenlőség és igazságosság nevében meghirdetett jóléti rendszerváltás programjának folytatása két ok miatt is új közelítést igényel. Részben elérkeztünk a pénzbeli jóléti ellátások növelésének rövid távú egyensúlyi, és hosszabb távú versenyképességi korlátjaihoz, másrészt pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy jelenlegi jóléti rendszerünk mély szerkezeti és működési problémái útját állják a társadalmi egyenlőség további kiterjesztésének. A jólét növelésének és igazságos elosztásának baloldali programja a jóléti rendszerek átfogó reformját igényli. A baloldal számára világos az alternatíva: reform vagy bukás.
Jóléti rendszerünk eltorzult, és többé nem a társadalmi igazságtalanságok csökkentését, hanem az elit közpénzből finanszírozott támogatását és újratermelését szolgálja. Társadalompolitikánk a szolidaritás baloldali köntösébe bújtatott konzervatív politika. Szociális társadalom helyett az öncsalás, rosszabb esetben az önzés társadalma formálódik. A jóléti rendszer átalakítása a legkényesebb politikai kérdések egyike. A politikai és közbeszéd elvált a szakmai, tudományos diskurzustól. Sok esetben féligazságok és hataloméhes, felelőtlen torzítások határozzák meg a hivatalos szakpolitika tartalmát. A jelenlegi helyzetben kevés az esély a nyugodt, szakmai alapú politikai vitára. Egy modern szociáldemokrata pártnak mégis világos jelét kell adnia annak, hogy tisztában van a jelenlegi rendszer alacsony hatékonyságával, eredeti céljaitól eltérő eredményű működésével és társadalmi igazságtalanságaival. Az önző szociális populizmust csak a jelenlegi jóléti rendszer általános és széles körben osztott kritikája fékezheti meg, ami hosszabb távon utat nyithat a társadalmi igazságosság hatékonyabb szolgálatát célzó, átfogó jóléti reformoknak is.
A kívánatos reformok nem kevesebb, hanem több szolidaritásról szólnak. Arról például, hogy a bennfentesek, a beavatottak, a tűzhöz közel állók szívességkereskedelmét felváltja a közjavak és közszolgáltatások igénybevételének mindenki számára garantáltan azonos hozzáférést biztosító rendszere.
Ha a baloldal érdemben szeretne segíteni a legelesettebbeken, és növelni szeretné a nem aktív rétegeknek, közöttük leginkább a nyugdíjasoknak nyújtott támogatást, akkor változtatni kell. A módosabb rétegek – a jóléti ellátásokhoz kötődő társadalmi jövedelmeik csökkenése ellenére – mégsem lesznek a szükséges változások vesztesei, hiszen a sikerpárti új Magyarországtól ennél sokkal többet kapnak. A nyilvános megbecsülést, a társadalmilag motivált és elismert gyarapodás lehetőségét. Mert csak abban az országban nem szégyen jómódúnak lenni, amely szolidáris a szükségben szenvedőkkel, és amelyben közös a meggyőződés, hogy adóforintjainkat igazságosan osztjuk el.”



Csík Tamás: Az ország, a párt nem eladó
„A cigányügyben nem igazán láttunk változást az elmúlt két évben” – jelentette ki érdeklődésünkre Csík Tamás, az MSZP Cigánytagozatának elnöke. Hozzátette: vannak pozitívumok, de ha mérlegre tesszük, akkor inkább mínuszban van a kormány, személyi kérdésekben, programban, élethelyzet javításban, társadalmi párbeszédben egyaránt. Csík Tamás elfogadhatatlannak tartja, hogy az elmúlt két évben felerősödött a rasszizmus, a diszkrimináció és a szegregáció, és eddig ezt tehetetlenül nézte a kormány. „Voltak tűzoltások a romaügy területén, de ezek arra voltak csak elegendők, hogy pozitív kiállást mutasson a kormány a társadalom felé” – fogalmazott a politikus. Elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy a cigány társadalom kimaradt az EU-csatlakozási felkészítésből, hogy tudatlanságban tartják a cigányokat, ezáltal a segítség nem jut el a cigány társadalomhoz.
A Cigánytagozat elnöke a párt rendkívüli kongresszusa előtti napon nyilvánosan kiállt Kiss Péter kancelláriaminiszter mellett. Álláspontját a szavazás eredményeinek tükrében lapunknak nyilatkozva is fenntartotta és úgy vélte: Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké való jelölése további visszalépés lehet a magyarországi cigányok élethelyzetében, mivel nem a szociális érzékenység, hanem a nagytőke fog dominálni a kormányprogramban. „Azt gondolom, hogy a magyar szocialista pártnak nem üzletemberekre van szüksége, hanem szakavatott állam- és közigazgatásban jártas politikusokra, akik már bizonyították, hogy a szociáldemokrácia értékeit képviselik és nem a nagytőke érdekeit. Az ország és a párt nem eladó és nem bérelhető” – erősítette meg korábbi véleményét.
Kérdésünkre, hogy nem következik-e mindebből az, hogy elhagyja a szocialista pártot, közölte: „egyelőre nem, hiszen csak belülről tudjuk alakítani a politikát és nem a partvonalon kívülről. Természetesen mindenképpen megvárom az októberi tisztújító kongresszust, és ha ott is Gyurcsány Ferenc emberei és vonala kerül előtérbe, akkor bizony elgondolkodom azon, hogy tovább tudom-e vinni azt a fajta politikát, amit magam elé tűztem: az őszinte társadalmi párbeszéd megteremtését, a párton belül is.”
Arra, hogy az elmondása szerint 950 tagot számláló Cigánytagozat mögötte áll-e ezekben a kérdésekben, határozott igennel válaszolt és elmondta, nyilatkozata előtt egyeztetett a megyei vezetőkkel.
Az új kormányról szólva kifejtette, nagy várakozással néz a kormányátalakítás, illetve a cigány reformpolitika elé, továbbá hogy az SZDSZ koalíciós partnerként mennyire fogja befolyásolni a gazdaság irányát. Tájékoztatása szerint a tagozat kezdeményezte, hogy az ifjúsági és női kvóta mellett jelenjen meg a párton belül a kisebbségi is. Megjegyezte: „Itt dől el, hogy a szocialista párt valóban fel akarja-e vállalni a magyarországi cigányság ügyét. Mi ugyanis azt szeretnénk, ha együtt gondolkodnánk, nem helyettünk gondolkodnának.”
Csík Tamás végezetül rámutatott: a Cigánytagozat nem hallotta Gyurcsány Ferencnek a rendkívüli kongresszuson tartott bemutatkozó beszédében, hogy milyen elgondolásai lennének a cigánysággal kapcsolatban, ezért a tagozat attól tart, hogy a cigányügy nem kap kellő hangsúlyt a kormány programjában. Éppen ezért a politikus küldött egy belépési nyilatkozatot a Cigánytagozatba a miniszterelnök-jelölt számára, aki ily módon is kifejezheti, hogy elkötelezett a kisebbségek és azon belül a cigány ügyek kezelésében, és annak megoldására konstruktív javaslattal fog előállni.

Varga József bízik a megújulásban
Varga József fideszes országgyűlési képviselő, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány elnöke a Medgyessy-kormány tevékenységéről szólva kijelentette: „Sajnálatos módon a cigányság szemszögéből az elmúlt két év semmi újat nem hozott, hacsak az nem új, hogy kirakatba állítottak egy politikai államtitkárt, akinek sem anyagi eszköze, sem politikai ereje nem volt a roma programok megvalósításra. A Megyessy-kormány szociális fordulatot ígért, ráadásul ezt a kampányban a magyarországi cigányság felemelkedésére fűzte fel, amivel természetesen nagyon sok cigány szavazatot is szerzett. Sőt bizonyos értelemben ezt a kicsi többséget a magyarországi cigányság szavazataival érte el” – nyilatkozott a politikus. „Ehhez képest a 2002-es választások után megalakult szocialista kormány, sem a száznapos, sem a kétszáz napos programban nem tett semmit a romák érdekében, miközben más csoportokat komoly anyagi juttatásokban részesített.”



Várható volt, hogy a kormányválság kapcsán Medgyessy Péter előbb-utóbb nem fogja bírni a két koalíciós párt kéréseinek a kielégítését, és abba a helyzetbe kerül, hogy vagy ő mond le, vagy lemondatják – elemezte a kialakult helyzetet Varga József. Kijelentette: „Örülök annak, hogy a cigányság szemszögéből nagyon rosszul működő kormány megbukott és bízom abban, hogy az új kormány, új miniszterelnök és esetleg egy új romaügyi államtitkár előrelépést hozhat a magyarországi cigányság ügyében.” Ugyanakkor megjegyezte: nemcsak a kormány van válságban, hanem maga a szocialista párt is.
A Lungo Drom elnöksége is közzé tett egy közleményt, amely szerint elvárják az új kormánytól, hogy haladéktalanul készítse el a cigányság hazai és európai uniós integrációs programját, és ennek megfelelően cselekedjen. A Lungo Drom azt javasolja az alakuló kabinetnek, hogy felállását követően sürgősen hívja össze a meghatározó cigányszervezeteket. Véleményük szerint létre kell hozni egy konzultatív testületet, és el kell készíteni egy olyan stratégiai programot, amelynek segítségével a hazai cigányság is élvezheti az unióhoz való csatlakozás előnyeit.



Körvonalazódik a Gyurcsány-kormány programja

Az MSZP miniszterelnök-jelöltje programjának alapját a gazdaságpolitikában a stabilitás, a társadalompolitikában a dinamizálás képezi. Erről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt beszélt az MSZP rendkívüli kongresszusát követő sajtótájékoztatón.
A miniszterelnök-jelölt kongresszusi kampánybeszédében kiemelte: „változtatni kell tudni abban, hogy ne nézzük megszeppenve, hogy ellenfeleink a demagóg szociális ígéretek spirálját indítják be, mi meg nem teszünk mást, mint ígéretre ígéretet teszünk. Tétre tétet, s a politikából végül nem lesz más, mint egyszerű póker. Vessünk véget ennek a kártyapartinak, mert felelőtlenség.”
Gyurcsány Ferenc a baloldaliságról is hosszan beszélt: „Mit tekintek baloldalinak?” – tette fel a kérdést. A válasz: „Azt, hogy van bátorságunk nemcsak beszélni, de tenni is azért, hogy a származás, a szülők anyagi helyzete, a falu, ahova a gyermek születik, ne zárja le a felemelkedés útját. Ne az döntse el, hogy milyen magasra vagy hogy milyen messzire jutunk.”
Megvalósítandó programjából konkrét elemeket is megtudhattak a kongresszusi küldöttek. Ilyen volt például a személyi jövedelemadó csökkentése, de csak az átlagos jövedelműeknek és az alatt. Nagy hangsúlyt helyezett a munkahelyteremtésre, kilátásba helyezte az egészségügyi hozzájárulás csökkentését, a részmunkaidősöknél az arányos fizetéseket, a kisvállalatoknál társasági adókedvezményeket a foglalkoztatás bővítésére, valamint a társadalombiztosítási teher jelentős csökkentését akkor, ha valaki 25 év alatti első munkába állót vesz fel, vagy gyesről visszaérkező édesanyát vagy édesapát, illetve ha 50 év feletti tartósan munkanélkülit foglalkoztat. A program része a családi adókedvezmény családi pótlékká történő át(vissza)alakítása, továbbá jelezte: „megvalósítható programom van arra is, hogyan lehet a szocpol és állami garanciavállás segítségével lehetővé tenni, hogy lényegében készpénz nélkül juthassanak első lakáshoz a fiatalok”.



A CSZOSZ a folyamatosság híve
A megalakuló kormánynak nem kell sem újrakezdenie, sem jelentős mértékben módosítania a 2002-ben megkezdett roma integrációs politikát, amit Medgyessy Péter és kormánya gyökeresen új alapokra helyezett – szögezte le közleményében a Cigány Szervezetek Országos Szövetsége.



„Ebben a választási ciklusban pozitív dolgok indultak el a romaügyben, például a romaügyi államtitkárság életre hívása, a miniszteri referensek kinevezése, illetve hasonló posztok létrehozása a megyei közgyűléseknél, munkaügyi központoknál; tehát az előző ciklusokhoz képes elindult valami – hangsúlyozta az AD kérdésére Dógi János, a CSZOSZ elnöke. Ugyanakkor az új rendszernek idő kell, az államtitkárságnak is meg kellett találnia a szerepét – fogalmazott, hozzátéve, hogy mindez nem azt jelenti, hogy teljes mértékben elégedett lenne a kormányzati munkával. „Az elmúlt kormányzásban romaügyben és más ügyekben is voltak hiányosságok, de azt remélem, ezek orvoslása a ciklus második felében felgyorsul.”
A leendő miniszterelnökkel kapcsolatban Dógi János megjegyezte: személyesen nem ismeri, de bízik benne, hogy a Gyurcsány-kormány folytatni fogja a megkezdett romapolitikát, egyes területeken pedig változásokat hoz – ilyen például a monitoringrendszer kialakítása. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a miniszterelnök-jelölt dinamizmusa a roma ügy lendületére is hat majd.
„Egyelőre nem lehet tudni, hogy kik lesznek a miniszterek, marad-e a Göncz Kinga tárca nélküli miniszter, marad-e az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal; ezek mind olyan kérdések, amelyek miatt nagyon nehéz most nyilatkozni a jövőről” – fogalmazott Dógi János. Hozzátette: a CSZOSZ meggyőződése, hogy a kormányzati roma politika megerősödésének záloga továbbra is a roma ügyekért felelős politikai államtitkár, Teleki László személye.

Zsigó Jenő: kérdés, cselekvőképes lesz-e a miniszterelnök, vagy a maradi erők kiszolgálója
A rendszerváltás óta Medgyessy Péter volt Magyarország első olyan miniszterelnöke, aki jóérzéssel, jóindulattal és segíteni akarással közelített a romákhoz – nyilatkozott kérdésünkre Zsigó Jenő, a Magyarországi Roma Parlament elnöke –; nem beszélt például felégetett parkettáról, cigány bűnözőkről stb. Az első és a második száz nap programjában kiszélesítette a szociálpolitikai ellátórendszert a szegények, köztük a romák számára, szemben a Fidesszel, amely a közép- és felső osztályt támogatta – emlékeztetett a roma vezető. Hozzátette: „miniszterelnökként azonban Medgyessy Péter azt kapta örökül az MSZP-től, amit a korábbi, cigányüggyel foglalkozó pártpolitikusok, akik évtizedeken át szisztematikusan lerombolták a romaügyet Magyarországon, ráhagytak. Ezeknek a régivágású ideológusoknak köszönhető, hogy a 2002-es választások alkalmával az egyébként Fidesz-hű Lungo Drom-
istálló egyik felét az MSZP beemelte a hatalomba, országgyűlési képviselőt, roma politikai államtitkárt választott magának, majd a mindenkori hatalmat kiszolgáló, harcedzett, hatalomhű alattvalókat tette a mostani OCÖ élére. Olyanokat, akik nyolc éven keresztül tanulták a „rendszert” a korábbi OCÖ-ben. Az MSZP ideológusai a nemzeti egységtörekvések veszélyeztetőit látták és láttatták a romákban pártjuk előtt. Ezeknek az ideológusoknak köszönhető, hogy nem jöttek létre munkahelyek a romák foglalkoztatására, hogy a mai napig nem számolták fel az emberi életre alkalmatlan gettókat és cigánytelepeket, hogy megfosztották a romákat saját önkormányzataik megválasztásának jogától, hogy a kisebbségi önkormányzatokat a települési önkormányzatok alattvalóivá tették, hogy nem jöttek létre a roma társadalom közintézményei (színház, múzeum, művészeti és kulturális központok, nyelvi és történelmi kutatóintézet), hogy Magyarországon gyakorlatilag feudális állapotban tartják a cigányságot” – elemezte a folyamatokat a Roma Parlament elnöke.



„Ezt az MSZP-t ismerjük, Gyurcsány Ferencet nem” – szögezte le. „Az a kérdés, hogy mi a kettő között különbség a roma ügy vonatkozásában. Arról, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként mit tud, vagy mit akar megérteni a roma ügyből, egyelőre senkinek sem lehet fogalma. Mint ahogy azt sem tudhatjuk, hogy önálló, cselekvőképes miniszterelnök lesz-e, vagy csupán a maradi MSZP-erők gúzsba kötött kiszolgálója.” Végezetül leszögezte: „Mindenesetre itt lenne az ideje, hogy valaki végre hozzálásson a nemzeti egység megteremtéséhez: a romákon keresztül.”

Nagy Ildikó Emese








Gyurcsány Ferenc 1961. június 4-én született Pápán. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző karán tanári, majd közgazdász diplomát szerzett. 1983 és 1988 között a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) pécsi városi bizottságának titkára, 1988–1989-ben a KISZ KB Egyetemi-Főiskolai Tanácsának elnöke, 1989-ben a KISZ KB titkára, majd az ebből alakult Demokratikus Ifjúsági Szövetség alelnöke volt.1990-től a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. munkatársaként dolgozott, majd az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt. igazgatója lett. 1992-ben megalapította és 2002-ig vezérigazgatóként vezette az Altus Befektetési Rt-t. 2002–2003-ban az Altus felügyelő bizottságának elnöke és Medgyessy Péter kormányfő stratégiai főtanácsadója. 2003. május 19-től gyermek-, ifjúsági és sportminiszter. 2003 óta az MSZP választmányának tagja, 2004 februárjában a párt Győr-Moson-Sopron megyei szervezetének elnökévé választották. Angolul tárgyalási szinten beszél. Nős, négy gyermeke van. Vagyonát mintegy 3 milliárd forintra becsülik.