Útjelző
Hírháttér
Pirrhuszi győzelem
Jogellenesen bontották le a Zámolyi családok házait

Jogellenesen bontatta le hét évvel ezelőtt a zámolyi önkormányzat a később Franciaországban menedékjogot nyert romák házait – áll a Legfelsőbb Bíróság jogerősen hozott ítéletében. Győzött az igazság, gondolhatnánk, ám a bírói testület viszontagságaikért mindössze fejenként százezer forint kártérítés megfizetését látta indokoltnak a romák számára. Az egyik felperes, Góman László számára ráadásul az ítélet is megkésett: egy balesetben két éve életét vesztette Franciaországban.


Mint az Amaro Drom annak idején beszámolt róla: 1997. október 31-én egy vihar súlyosan megrongálta a Zámoly Belmajor nevű településrészen élő romák házait. Az önkormányzat a helyi kultúrházban helyezte el a családokat, s házaikat lebontatta. A családok nevében Góman András 2001-ben lakhatási jogtól való megfosztás jogcímen 18 millió forintot követelt a fehérvári városi bírósághoz beadott keresetükben a zámolyi önkormányzattól.
Mivel a polgári peres eljárásban 10 millió forint felett a megyei bíróság illetékes, az ügyet ott tárgyalták. A megyei bíróság a keresetet elutasította, de a családok a döntést megfellebbezték.
A Legfelsőbb Bíróság egyetlen pontban változtatta meg a Fejér Megyei Bíróság döntését. Eszerint Zámoly akkori polgármestere és jegyzője azzal, hogy a bontási határozat meghozatala után nem várta meg a 15 napos fellebbezési határidő leteltét, hanem azonnal hozzálátott a romossá vált épület bontásához, alkotmányos jogot sértett.
Bár a törvénysértésekre a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa is többször felhívta a figyelmet, a roma családok kivándorlásával és egy halálesettel járó tragikus történet során most először marasztalta el a település vezetőit jogerős bírói ítélet. A 18 millió forint helyett azonban mindössze 600 ezer forint kártérítést ítéltek.
1998. augusztus 17-én az akkor még a helyi kultúrházban élő romákról alkotott önkormányzati rendelet visszavonására, a közműszolgáltatások visszaállítására tett javaslatot a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a zámolyi képviselő-testületnek. Kaltenbach Jenő vizsgálata lezárásakor fegyelmit kezdeményezett a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjénél a jegyző, és ügyészi vizsgálatot a polgármester ellen. Az akkor kilenc hónapja a kultúrházban élő roma családok, 14 felnőtt és 19 gyermek ügyében még Hegyesiné Orsós Évának, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal akkori elnökének javaslatára 1998 májusában indult vizsgálat.
Az ombudsman megállapításai szerint a jegyző által hozott, a roma családok korábbi lakásainak bontására kiadott határozatok számos jogszabályt sértettek, az ezek alapján intézkedő polgármester pedig törvénytelenül bontatta le az egykori cselédházakat. A bontással a polgármester nemcsak helyreállíthatatlan kárt okozott az épület tulajdonosainak, hanem meghiúsította a megyei roma szervezetek felújítási terveit is. A vizsgálat nem találta nyomát, hogy szakértő minősítette volna életveszélyessé az épületeket – emelte ki akkor Kaltenbach.
Az önkormányzat nem fogadott el pénzügyi segítséget, és törvénysértően azt idézte elő, hogy a hét roma családot közvetlenül fenyegette a hajléktalanná válás és a gyermekek állami gondozásba vétele. A jelentés szerint – miközben a polgármester arra hivatkozott, hogy a településen nincs eladó telek – a képviselők 1998. februárban zárt ülésen adtak el ingatlanokat helyi lakosoknak.
Az ombudsman felszólította az önkormányzatot, hogy vonja vissza a roma családok kilakoltatását kezdeményező bírósági beadványát, s a kultúrházban felhalmozott közüzemidíj-tartozások miatt pályázzon támogatásokra.
Az országgyűlési biztos jogalkotási javaslatában felkérte a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a területfejlesztési pályázatokon szüntessék meg a települési önkormányzatok monopóliumát, s pályázhassanak a kisebbségi önkormányzatok is. A szociális és családvédelmi miniszternek olyan jogszabály kidolgozását javasolta, mely a gyermekes családok kilakoltatása esetén meghatározná azoknak a szolgáltatásoknak a minimumát, amelyek még nem veszélyeztetik a gyermekek fejlődését. A belügyminiszternek egy olyan rendelet készítését indítványozta, ami megfelelő garanciát tartalmaz arra, hogy az állami hatósági feladatokat ellátó jegyző csak a jogszabályoknak legyen alárendelve, ne befolyásolhassák az önkormányzati határozatok és a polgármester akarata.
Annak ellenére hogy az uniós jogharmonizáció miatt törvények és rendeletek százait változtatták meg azóta, az országgyűlési biztos egyik javaslata sem valósult meg. Éppen úgy, ahogy nem marasztalták el az időközben két szomszédos településen is a törvényesség helyi őreként dolgozó jegyzőt sem.

K. E. M.