Útjelző
Hírháttér
Kívülről támadják az OCÖ-t
Az Országos Cigány Önkormányzat feloszlatását szeretné elérni a Nemzeti Civil Kerekasztal. A Parlament előtt egy demonstráció keretén belül a kormánynak átadott petícióban az indokokat is megfogalmazzák. Kolompár Orbánék komolytalan lépésnek tartják a kezdeményezést, mert véleményük szerint „törvényes kereteken belül, a feladataikat maximálisan végrehajtva dolgoznak”. Az egy évvel ezelőtt alakult önkormányzat kommunikációja időközben összeomolhat, mert a sajtófőnök benyújtotta felmondását, és közlése szerint a Világunk további megjelentetése is csak akkor valósulhat meg, ha az OCÖ támogatja a lap kiadását.





Fogytán a türelem? (A kép illusztráció)
Fotó: Hidvégi-B. Attila





Az Országos Cigány Önkormányzat feloszlatását szeretné elérni a Nemzeti Civil Kerekasztal. A Parlament előtt egy demonstráció keretén belül a kormánynak átadott petícióban az indokokat is megfogalmazzák. Kolompár Orbánék komolytalan lépésnek tartják a kezdeményezést, mert véleményük szerint „törvényes kereteken belül, a feladataikat maximálisan végrehajtva dolgoznak”. Az egy évvel ezelőtt alakult önkormányzat kommunikációja időközben összeomolhat, mert a sajtófőnök benyújtotta felmondását, és közlése szerint a Világunk további megjelentetése is csak akkor valósulhat meg, ha az OCÖ támogatja a lap kiadását.
Figyelemfelkeltő demonstrációt szervez június 9-én a Parlament elé az a nemrég alakult Nemzeti Civil Kerekasztal, amely 10 roma pártot, civil szervezetet és kisebbségi önkormányzatot tömörít. A szervezők nevében Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke, a kerekasztal-szövetség vezetőségi tagja kijelentette: „a demonstrációval felhívjuk a közvélemény, a kormány és az Országos Cigány Önkormányzat figyelmét a Magyarországon élő cigányság tarthatatlan helyzetére, és arra, hogy nem tesznek konkrét lépéseket a cigányság integrációja érdekében”. 12 pontból álló petíciót adnak át a kormánynak, amelyben azt kérik, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket az egészségügy, az oktatási szegregáció, a tartós munkahelyek megteremtése érdekében, és a törvény-előkészítési munkákba romákat is vonjanak be, valamint erősítsék meg a roma vállalkozói szférát.
A demonstráció szervezői a kormánytól azt is kérik, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló választási törvénytervezetet haladéktalanul bocsássák társadalmi vitára; több roma arc és hang, valamint alkalmazott kerüljön a vezető médiumok műsoraiba, és hozzák létre a régóta ígért roma intézményeket, a roma múzeumot és színházat. A kormányfőhöz mindenesetre már eljuttattak egy nyílt levelet, amely hasonló követeléseket tartalmaz.
A demonstráció nem titkolt szándéka az is, hogy az OCÖ oszlassa fel önmagát, és a kormány kezdeményezésére alakuljon egy nemzeti konzultatív cigány tanács, amely – az országos önkormányzat feloszlatását követően – ellátná és végrehajtaná az OCÖ eddig el nem végzett feladatait. A szervezők a demonstrációra közel ötezer embert kívánnak mozgósítani. Makai István és társai úgy vélik, nem személyekről van szó, mert a rendszerváltozást követően egyetlen kormány és a mindenkori OCÖ vezetése sem tett intézkedéseket a romák életkörülményeinek javítása érdekében.
Kolompár Orbán jelenlegi és Horváth Aladár korábbi OCÖ-elnök az Amaro Dromnak egybehangzóan azt mondta, hogy a kezdeményezés eleve kudarcra van ítélve, mert az országos önkormányzatot csak a saját közgyűlése jogosult feloszlatni, hiszen önálló jogi intézmény és megválasztott képviselők alkotják. Kolompár mindehhez azt is hozzátette: „az országos önkormányzat vár minden roma szervezetet, amely a romák társadalmi integrációját segítené, ezért várom a javaslatokat és terveket, hogy az önkormányzat közgyűlésével egyeztessük és kidolgozzuk”. Megjegyezte: Makai Istvánék eddig egyszer sem keresték meg ezzel kapcsolatban. Az OCÖ elnöke egyébként az uniós választások előtt találkozót kezdeményez Medgyessy Péter kormányfővel, amire „az OCÖ álláspontja szerint azért van szükség, mert a magyarországi cigányság helyzete nem a várt módon alakult az elmúlt két év során, nem indult el megfelelően a romák társadalmi integrációja”.



Makai István
Fotó: Hidvégi-B. Attila



Július 4-ére „ünnepi közgyűlést” akarnak összehívni (Kolompár Orbán és „szövetséges csapata” tavaly július 4-én kapott megerősítést a közgyűléstől Horváth Aladár elmozdítására, amelyre június 25-én került sor), ahol napirendre tűznék a várható kormányátalakítással kapcsolatos, a roma struktúrára vonatkozó javaslataikat is. A közgyűlésen egy új szervezeti és működési szabályzatot (szmsz) akarnak elfogadtatni, amely alapjaiban megreformálná az önkormányzat működését. Az új szabályzatot – amely a frakciók létszámát és megalapítását is szabályozná – Kunhegyesi Ferenc és csapata dolgozta ki. A tervek szerint egy frakciót minimum 7 fő alkothat, és ha ezt nem érik el, akkor független képviselőként vehetnének részt a közgyűlés munkájában. Ha valaki kilép egy frakcióból, akkor – a parlamenti szabályok szerint – 6 hónapig független képviselőnek kell lennie. Ha elfogadásra kerül a tervezet, akkor kétséges, hogy az átpártoló tagok miként erősíthetik Kolompár Orbán vagy Kövesi Vilmos csapatát.
A hónap közepén tartott elnökségi ülést követően Kolompár arról tájékoztatott, hogy az OCÖ olyan alapítványt kíván létrehozni, amely az OCÖ intézményhálózatának munkáltatói és ellenőrzési jogait gyakorolná jövő év január elsejétől. Közlése szerint a Munkaügyi Minisztérium június elsejétől biztosítja a foglakoztatáshoz szükséges bért és annak járulékait, és az intézményhálózatban foglalkoztatott 115 ember felett év végéig az OCÖ maga gyakorolja a munkáltatói jogokat. Azt követően a hálózat működtetésére létrehoz egy olyan önálló alapítványt, amely „egységes szerkezetben – elkülönítve az önkormányzattól – fogja működtetni és felügyelni az OCÖ intézményhálózatát. (…) Az alapítvány kuratóriumába neves és jó szakemberek kerülnek, és az OCÖ csak egy fővel képviselteti magát a testületben” – jelentette ki Kolompár Orbán.
A Roma Polgárjogi Mozgalomnak az OCÖ által felállítani kívánt irodákról az az álláspontja, hogy az önkormányzat által „forszírozott program alapkoncepciója ellentmondásos, mert valóságos célja a nyilvánosság előtt nem tisztázott: szolgáltató irodákat akarnak létrehozni, vagy pártirodákat”. Sérelmezik, hogy az irodákban dolgozók az elnök és szűk körének bizalmasaiból kerülnek ki, iskolai végzettségük általában alacsony szintű. Javasolják, hogy a fenti szervek és az OCÖ-ben helyet foglaló frakciók hozzanak létre egy független vizsgabizottságot a képzésben résztvevők tudásszintjének, szakmai felkészültségének mérésére. Véleményük szerint a mostani intézményhálózati elképzelés a jelen feltételek között állami költségvetési oldalról semmiképpen nem támogatandó, ezért kérik, hogy a helyzet rendezéséig az állami támogatásokat függesszék fel.
Vita van a szentatya által megáldott kereszt elhelyezése és az azzal kapcsolatos kommunikáció körül is. Kövesi Vilmos emlékeztetett arra, hogy a zarándokút szervezése és ötlete Kövesi Csabától származik, de Kolompár Orbán kisajátította az OCÖ nevében. Kövesi Vilmos lapunknak azt is elmondta, hogy az országos önkormányzat a kereszt országos zarándoklatát sem koordinálta. Mindenesetre a csatkai búcsúhelyen mondott misét követően pünkösd hétfőn sor került az újonnan épülő kápolna alapkőletételére, amelyre meghívták Teleki László romaügyi államtitkárt, Lévai Katalin esélyegyenlőségi minisztert és Heizer Antalt, a Nemzeti és Etnikai Hivatal elnökét. A tervek szerint szeptemberben, Mária-napkor avatnák föl a kápolnát.

Hidvégi-B. Attila








Osztojkán nem kér végkielégítést
Elfolyó (tíz)milliók című írásunkra reagálva (Amaro Drom 2004. május) Osztojkán Béla, a Világunk egykori főszerkesztője közölte: „semmiféle végkielégítés miatt nem indítok munkaügyi pert az OCÖ ellen, mert ma nincs egyetlen roma intézmény sem, amely ellen egy ilyen pert sikeresen, végrehajtható módon meg lehetne nyerni”. A volt főszerkesztő elmondta azt is, hogy Kolompár Orbán és az OCÖ vezetőségének állításával szemben nem tarthatna mintegy 6 millió forint végkielégítésre igényt, mert a ledolgozott négy éve után mindössze bruttó 600 ezer forintot követelhetne, amennyiben munkaügyi pert indítana. Tájékoztatása szerint korábban havi bruttó 150 ezer forintos javadalmazást kapott, és a törvényi előírások értelmében négyhavi bérének megfelelő végkielégítésre jogosult. Közölte azt is: március 11-én járt le a betegállománya és ekkor nyújtotta be felmondását. Arról, hogy a korábbi irodavezető mennyi fizetést kapott és mennyi végkielégítésre jogosult, nem tud, annak ellenére, hogy az országos önkormányzat alelnöki tisztjét is ellátta – tette hozzá.