Kiskörút
HÍREK
Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Roma Integrációs Igazgatósága új vezetői posztjára kiírt pályázat eredményeként dr. Ürmös Andort, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesét választotta ki Teleki László romaügyekért felelős államtitkár és Kiss Róbert, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal elnöke. Az új vezető helyettese Solymosi Imre lesz. Ürmös Andor a jogérvényesítő és az antidiszkriminációs tevékenységet tartja elsődleges feladatának. „Le kell bontani mindazokat a korlátokat, amelyek a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést gátolják a hátrányos helyzetű emberek életében, és egy nyitottabb, befogadóbb közigazgatási szférára van szükség.” (Romaweb)
A tavaly támogatott roma lapok – így az Amaro Drom is – idén több mint harmadával kevesebb pénzt kap a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványtól mint 2003-ban – döntött április 8-i ülésén a közalapítvány kuratóriuma. Négy roma lapra mindössze 27 millió forintot fordítanak, míg a többi tizenkét nemzeti kisebbség 183 millió forinton osztozik. A többi nemzetiségi lap támogatása is csökkent a tavalyi évhez képest, ám ennek mértéke egyöntetűen 25 százalék. A költségvetési törvény és a Draskovics-csomag hatására ugyanis összességében ennyivel kevesebb pénz jut idén a laptámogatásra. A roma lapokra fordítandó keretösszeget is 25 százalékkal csökkentette a kuratórium – 36-ról 27 millió forintra –, ám míg tavaly három, idén már négy újságnak kell ezen az összegen osztoznia. Ismét támogatja ugyanis a közalapítvány a Lungo Drom újságot, amely tavaly egy elszámolási probléma miatt nem kapott pénzt. Ugyanakkor van olyan nemzetiségi hetilap (a romáknak nincs hetilapjuk), amely egymagában nagyobb támogatásban részesül, mint amekkora a roma keretösszeg. (Romaweb)
Szeptembertől nem kapnak osztályzatot az általános iskolák első három évfolyamán és a negyedik év első félévében a kisdiákok: kizárólag szöveges értékeléssel minősítik teljesítményüket. A felzárkóztatásra szorulók szüleit be kell vonni a tanuló teljesítményének értékelésébe. (MTI)
Április elsejétől átlagosan 15 százalékkal kerülnek kevesebbe a gyógyszerek, egyidejűleg emelkedett a gyermekek után járó lakásra vonatkozó támogatás, a szocpol is. Az árcsökkenés nem érinti a 600 forintnál olcsóbb készítményeket, és ezek közül körülbelül negyven gyógyszernek emelkedik az ára. Ami a szocpolt illeti, egy gyerek után az eddigi 500 ezer forint helyett 800 ezer, két gyermek után 1,6 helyett 2 millió, három gyerek után 2,7 helyett 3,2 millió, négy gyermek után pedig 3,2 helyett 4 millióra emelkedik az állami támogatás összege. (Napi.hu)
Tavaly 40 százalékkal több beadvány érkezett a kisebbségi jogok országgyűlési biztosához, mint 2002-ben. A roma panaszosok száma a korábbi évi 274-ről 2003-ban 372-re emelkedett. A leggyakrabban bepanaszolt hatóságok továbbra is a helyi önkormányzatok; második helyen az igazságszolgáltatás áll. „Kezdeményezéseink, ajánlásaink, javaslataink fogadtatása továbbra is aggodalomra ad okot. Az érintett hatóságok reakciója többször nemcsak késedelmes, hanem elutasító, sértődött” – áll az ombudsmani hivatal közleményében, hozzátéve „ez az indokolatlan érzelmi viszonyulás egy hivatalos eljárás során keletkezett dokumentumhoz hosszú távon alkalmas az intézmény és végső soron az Országgyűlés tekintélyének aláásására”. (Romnet)
Tíz év, kilenc ország, egy cél – ez a 9 országot felölelő, a Világbank és a Nyílt Társadalomért Intézet (OSI) által kezdeményezett nemzetközi Roma Integráció Évtizede Program mottója, amely a tervek szerint 2005. január elsején indul. A program fő célja, hogy a romák élethelyzetét radikálisan javítsa, integrálva őket a társadalmak középosztályába. „A magyarországi program négy prioritási területe az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és lakhatás, de elsődleges feladatok a lakhatás és az oktatás területein vannak” – fogalmazott a Nemzetközi Irányító Bizottság második, budapesti találkozóját követő sajtótájékoztatón Teleki László romaügyi politikai államtitkár. (Romaweb)
Erős Ferenc szociológus betegsége miatt elmaradt a Fővárosi Cigány Önkormányzat elmúlt havi nyílt napja, ahol többek között a kisebbségi törvény módosítása lett volna a téma. Emiatt a témával foglalkozó Roma Akadémia mellékletünk is egy hónapot csúszik. A tanácskozást május 18-án, kedden 11 órai kezdettel rendezik meg a Roma Parlamentben. (Lásd a mellékelt felhívást.)
Az 1990-es közkegyelemhez hasonló amnesztiát javasol az MSZP Cigánytagozata, amely elengedné a kevésbé súlyos börtönbüntetéseket, a kétmillió forint alatti köztartozásokat, valamint az úgynevezett „cs” lakások hitelei utáni kamatokat. Az MSZP vezetése nem tartja időszerűnek a javaslatot. Az MSZP-ben egyébként több – köztük a cigány – tagozat is azt javasolja, Devánszkiné Molnár Katalin országgyűlési képviselő legyen az új esélyegyenlőségi miniszter. (Amaro)
„Korunk legnagyobb cigány prímása” kitüntetésben részesítette a Fővárosi Cigány Önkormányzat a súlyos beteg ifj. Járóka Sándort április 8-án, a romák világnapján. Teleki László politikai államtitkár ugyanezen alkalomból kitüntetést adott át Jánszki Noéminek, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal munkatársának, és Csonka Istvánnak, a környezetvédelmi tárca roma referensének a romák integrációja érdekében végzett kiemelkedő közigazgatási munkájukért. (Amaro)
Csótányt és patkányt irtanak, kukákat vesznek, füvet nyírnak azokon a romatelepeken, amelyek rendbetételére összesen 94 kisebbségi önkormányzat nyert átlagosan nem egészen egymillió forintos támogatást a környezetvédelmi tárca pályázatán. (Origo.hu)
Közel 500 hátrányos helyzetű, főként roma munkanélküli jutott munkaerő-piaci képzéshez, állandó vagy időszakos munkahelyhez a tíz hónapos magyar-osztrák foglalkoztatási, képzési program keretében Nagykanizsán; folytatásként roma forrásközpontot hoznak létre 20 ezer eurós osztrák támogatással. (Romnet)
Rövidesen véglegesítik a Belügyminisztérium és az OCÖ közötti szerződést a szociális lakásépítési programról – tudta meg a Népszava. A 2001-es megállapodás szerinti háromszázmillió forintból eddig csak negyvenötmilliót használt fel az OCÖ. A lakásépítési program keretében hatvanhat darab lakóépület beruházását kezdték meg, ám ebből eddig mindössze hatot adtak át. (Népszava)
Új családvédelmi és ügyfélszolgálati iroda nyílt a Ferencvárosi Önkormányzat épületében, ahol lovári nyelven is intézhetők az ügyek. (Romaweb)
Bemutatták Kertész Imre: Sorstalanság című könyvének lovári kiadását, amelynek címe: Bizhelyakipe. A könyvet Rostás-Farkas György és fia fordította. (Amaro)
Közösség elleni izgatás bűntette miatt tett feljelentést ismeretlen tettesek ellen a sátoraljaújhelyi cigány kisebbségi önkormányzat, mert a város négy pontján az Egészséges fejbőr, magát nemzetirock- együttesnek hívó szkinhed zenekar szövegeit festették az idegenforgalmi eligazító táblák hátoldalára. Ilyeneket: „Fehér karácsony, a mocskos szemét cigányokat nagyon utálom…”. (Romnet)
Egy tizenöt éves putnoki roma fiút több mint egy hétig tartottak előzetes letartóztatásban, noha az ügy sértettje közjegyző előtt nyilatkozott, hogy nem a gyanúsított vette el tőle a pénzét. (RSK)
A pedagógusok 83 százaléka többé-kevésbé jó módszernek tartja, ha a gyerekek vegyes képességű diákokból álló csoportokban dolgoznak a tanórákon – legalábbis a Kurt Lewin Alapítvány által a tavalyi tanévben végzett kérdőíves felmérés során megkérdezett 1464 általános iskolai tanár válasza alapján. A kutatók a valóságban ettől egészen eltérő gyakorlatot figyeltek meg. Ligeti György szociológus, a kutatás egyik vezetője két esetet említett példaként. „Az egyik óralátogatás során a gyerekek négyesével ültek a padokban, csoportfoglalkozás volt, egyikük azonban háttal ült a többieknek, elkülönítve. Kérdeztük: Miért? A tanárnő válasza az volt: Mert nem tud beilleszkedni.” Egy másik esetben olyan általános iskolát látogattak meg, amelynek frissen átadott épületét 1,3 milliárd forintból, többnyire pályázatokon nyert pénzből újították fel. A kutatók számára hosszas beszélgetés után derült ki, hogy az intézmény szerves részeként működik egy eltérő tantervű – hétköznapi nevén: kisegítő – tagozat, ahol 68 gyerek tanul. Ez a falu szélén, egy korábbi szolgálati lakásból átalakított, sötét, szűk folyosós épületben található: a vakolat hullik, a gyerekek 60 százaléka cigány. Az iskolákban gyakran hagy kívánnivalót maga után a mellékhelyiségek állapota. Egy szinte százszázalékosan romák által látogatott iskola fiúvécéjében – „a higiéniára nevelés” jegyében – a piszoárokban nem folyt a víz, a vezeték hiányzott, csak egy csonk volt a helyén, a vizelet egyszerűen a padlóra folyt. (Egy másik, korábbi kutatás szerint jelenleg mintegy száz olyan iskola van, ahol egyáltalán nincsen angolvécé.) Olyan is előfordult, hogy mire az iskola megkapta volna a pályázaton elnyert pénzt – nem könnyű a kiírásnak megfelelő kivitelezőt találni, hosszú az elbírálás –, fölmentek az árak, és az iskola kénytelen volt visszaadni azt, mert annyiból már nem tudta megépíttetni a vécét. (Népszava)
Októberben megalakulhat az európai roma érdek-képviseleti szervezet, az Európai Roma Fórum – jelentette ki Kolom-pár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. Az Európai Unió finn kezdeményezésre akar létrehozni egy európai roma érdek-képviseleti szervezetet civil és önkormányzati érdek-képviseleti szervek bevonásával. Kolompár Orbán szólt arról: az Európa Tanácsnak (ET) a témában rendezett legutóbbi ülésén javaslatot tett arra, hogy a létrehozandó 75 tagú közgyűlésbe a tagországok roma lakosságuk arányának megfelelően delegáljanak képviselőket. Javaslata értelmében, amelyet szavai szerint az ET elfogadott, Románia öt, míg Magyarország négy roma származású embert delegálna a fórumba. (MTI)
Az ERIO, Európai Roma Információs Iroda elfogadhatatlannak tartja, hogy a rasszizmus és intolerancia minden formájának megszüntetésére létrejött ENSZ-bizottság a spanyolországi roma közösségről szóló jelentésében „roma” helyett következetesen a „cigány” elnevezést használja, figyelmen kívül hagyva az ahhoz tapadó pejoratív jelentéstartalmat, valamint azt, hogy ugyanezen dokumentum angol fordításából egyszerűen kihagyták azt a felszólítást, hogy mindent el kell követni a cigányokkal kapcsolatos előítéletek és megkülönböztetés megszüntetésére. Valeriu Nicolae, az ERIO igazgatóhelyettese úgy látja, legfőbb ideje, hogy az ENSZ legalább az emberi jogokkal foglalkozó bizottságaiban alkalmazzon romákat, a hasonló esetek elkerülése végett. (Amaro)
Helsinkiben, Finnország fővárosában március 26-án tüntetés volt a romák kitoloncolása ellen. Ezen a napon toloncolták vissza Szlovákiába az első 250 romát, aki Finnországban keresett menedéket. A tüntetők a Szlovák Követség, a Belügyminisztérium, valamint a Finn Bevándorlási Hivatal elé vonultak, követelve a kitoloncolások azonnali leállítását. (Amaro)
Három emberjogi szervezet, az Európai Roma Jogok Központja (az ERRC), a szerb Jogi Központ, illetve a Kisebbségi Jogok Központja a szerbiai Bachka Palanka-i bíróságon indított eljárást egy kávéház tulajdonosa ellen, aki három roma asszonyt dobott ki, miután már kifizették üdítőitalukat, de még nem volt idejük elfogyasztani. A három szervezet az emberi méltóság, emberi jogok és számos Szerbia által is aláírt nemzetközi antidiszkriminációs egyezmény megsértésével vádolja a tulajdonost. (Amaro)
27 magyar vezető szerezhet EU-posztokat. Kizárólag az újonnan csatlakozó országok állampolgárai részére ír ki májusban pályázatokat középvezetői állásokra az EU-intézmények egyesített személyzeti felvételi hivatala (EPSO). A 189 állás betöltőire biztos karrier és havi 6,5-9,3 ezer eurós kezdő fizetés vár. (Világgazdaság)
A csatlakozás után is szükség lesz utasbiztosításra, mert a társadalombiztosítás az EU-n belüli orvosi ellátásoknak csak bizonyos körét, s azt sem teljes összegben téríti meg. A csatlakozást követően a kiutazó magyar állampolgároknak az E111-es nyomtatványt kell igényelniük a fővárosban, illetve a megyeszékhelyeken, ez jogosít ugyanis az ingyenes sürgősségi ellátásra. A nyomtatványt a külföldi tartózkodás helyén kell „elszámolási lapra” cserélniük, amely szükséges a kezelés megkezdéséhez. Az EU tagországok mindegyikében továbbra is térítést, önrészt kell fizetniük a magyar állampolgároknak a kezelésekért, illetve a gyógyszerekért. (Figyelőnet)
Észak–déli autópályát építene az Európai Parlament (EP). Az EP közlekedési bizottsága is támogatásáról biztosította azt a tervet, hogy az észak–déli irányú közúti tengely Zsolna–Budapest–Ivándárda közötti szakasza is kerüljön be az európai növekedési kezdeményezés keretében gyorsan indítható projektek közé. A testület a magyar megfigyelői csoport lobbizásának eredményeként fogadta el állásfoglalását. Ahhoz azonban, hogy ez a beruházás véglegesen is bekerüljön a támogatásra esélyes projektek közé, még az EU miniszteri tanácsának is jóvá kell hagynia. Mivel a projektben Szlovákia is érintett, az elfogadásához a pozsonyi kormány támogatására is szükség van. Hivatalos megerősítés ez ügyben még nincs, de úgy tudni, hogy Szlovákia is hajlik a projekt felvételének támogatására. (MTI)
Május elsejétől Magyarországon is működni kezd a SOLVIT, az Európai Unió (EU) térítésmentes belső piaci informális vitarendezési mechanizmusa. A SOLVIT rendszer csak határon átnyúló problémákat kezel, tehát olyan eseteket, amikor egy adott tagállam polgára vagy vállalkozása egy másik tagállamban olyan akadállyal szembesül, amelyről azt gondolja, hogy a belső piac normális működése esetén nem lenne szabad megtörténnie. A budapesti SOLVIT-központ a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságán fog működni. (Nemzetközi Hírfigyelő)
Lemondott a brit bevándorlásügyi miniszter, Beverley Hughes, miután kiderült, hogy a szigetországi hatóságok és magas kormányhivatalnokok korrupt módon állítottak ki vízumokat 8 közép-kelet-európai ország állampolgárai számára – tudósított a novinite.com bolgár internetes hírügynökség. A hírt Tony Blair brit miniszterelnök szóvivője is megerősítette. Az ügy során két közhivatalnokot felfüggesztettek állásából, miután kiderült, hogy a szükséges ellenőrzések nélkül engedtek be Angliába bizonyos személyeket Bulgáriából és Romániából. A brit belügyminiszter ezután befagyasztotta a vízumok kiadását a bolgár és román állampolgárok számára. (Figyelőnet)
A csatlakozó tíz ország – Málta kivételével – mindegyike az eurózóna átlagát meghaladó mértékű gazdasági növekedést ér el: az idei évi átlagos 4 százalékos, 2005-ben pedig 4,2 százalékos GDP-növekedéssel nagyjából az eurózóna fellendülési ütemét kétszeresen meghaladó tempóban fejlődnek – olvasható az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott tavaszi prognózisában. Az élen a három balti ország áll 5 százalék feletti GDP-ütemmel, de Lengyelországban és Szlovákiában is négy százalék feletti fejlődési ütem várható. Ugyanakkor a csatlakozók költségvetési mérlegének hiánya is 2004-ben átlagosan 5,0, 2005-ben pedig 4,2 százalékát teszi ki a nemzeti terméknek, durván tehát kétszer akkora lesz, mint az eurózóna országaiban. Magyarországon az idén 3,2, jövőre pedig 3,4 százalékos lesz a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének üteme az előrejelzés szerint. A bizottság ugyanakkor arra számít, hogy a magánfogyasztás – amely az utóbbi években nagymértékben hozzájárult a növekedéshez – idén és jövőre is lényegesen lassulni fog, elsősorban a bérek emelkedésének alacsony üteme miatt. Az Európai Bizottság eljárást készül indítani Nagy-Britanniával és Hollandiával szemben, mert államháztartási hiányuk több volt az EU stabilitási és növekedési paktumában meghatározott mértéknél, a GDP 3 százalékánál. (Napi Gazdaság)
Idén először több száz magyar résztvevővel rendezték meg a holokauszt emléknapján a dél-lengyelországi auschwitz-birkenaui (Oswiecim-Brzezinka) egykori náci koncentrációs táborban az élők menetét. Az auschwitzi koncentrációs táborból a szomszédos birkenaui megsemmisítő táborba vezető három kilométeres utat idén mintegy 850 magyar résztvevő és 3-400 magyar ajkú izraeli fiatal is megtette. (Romnet)