| Kiskörút
Hírhasáb
|
|
Az Országgyűlés március 31-i ülésén megkezdte, majd bizonytalan időre el is halasztotta a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitáját. A törvényjavaslat megosztja a kisebbségeket. A bolgár, görög, lengyel, örmény, román, szerb és ukrán kisebbség ismét tiltakozó állásfoglalást tett közzé, melyben többek között leszögezi: „a törvényjavaslat diszkriminatív módon különbséget kíván tenni választópolgár és választópolgár között, egyének írásbeli nyilatkozatához kötve választópolgári joguk gyakorlását. Álláspontunk szerint ez sértő és méltánytalan, és a javaslatban foglaltak az alkotmány szellemiségével sem egyeztethetők össze.” Ugyancsak tiltakozásukat fejezték ki egyes romaszervezetek is, noha az Országos Cigány Önkormányzat kis többséggel ugyan, és csak harmadik nekifutásra, de támogatta a tervezetet. A Cigány Szervezetek Országos Szövetsége nem támogatja a tervezett módosításokat, különösen a névjegyzék létrehozását. Álláspontjuk szerint „a névjegyzék bevezetése nem akadályozza meg az »etnobizniszt«, de csökkentheti a kisebbségi önkormányzatok legitimitását!” Az újonnan létrejött, Kövesi Vilmos nevével fémjelzett Független Cigány Kerekasztal pedig tüntetést szervez a kisebbségi választói névjegyzék tervezett bevezetése ellen. A demonstrációt április 8-án, a romák világnapján, Komáromban rendezik. Várnai Márton, a Pécsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, az OCÖ kabinetigazgatója nyílt levelet intézett Szili Katalinhoz, az Országgyűlés elnökéhez. Ebben kifejti: a jogszabály a „magyarországi kisebbségi önkormányzatiság elsorvasztását és a hazánkban élő kisebbségek hangjának elnémítását eredményezi”. Egyebek mellett rámutat: az új jogszabály szerint ezután a kisebbségi önkormányzatoknak fizetniük kell a nagy önkormányzatnak a helyiséghasználatért. (A törvénycsomaggal következő lapszámunkban ismét részletesen foglalkozunk.) (Amaro)
Egyre ismertebb az Igazságügy Minisztérium (IM) által három éve létrehozott roma antidiszkriminációs ügyfélszolgálati hálózat, amely fennállása óta több mint 2300 üggyel foglalkozott. Az ország minden megyéjében összesen 27 ügyvéd nyújt ingyenes jogi segítséget a roma lakosságot érintő diszkriminációs ügyekben, ami lehet tanácsadás, iratszerkesztés, hatóság, bíróság előtti jogi képviseletet. (MTI) A kisebbségi ombudsman friss vizsgálata szerint sérti az emberi méltóságot, és mérhetetlen károkat okozhatna az egri tanárképző főiskola „romapedagógiai” szöveggyűjteménye. A jelenleg a főiskola által nem használt antológia romákkal kapcsolatos jó néhány előítéletet erősít meg. A négy éve az Okker kiadó gondozásában megjelent szöveggyűjteményben ugyanis olyan megállapítások olvashatók, hogy a romák „számarányaikat messze meghaladó módon vesznek részt a bűnözésben”, illetve a romák szerint „nem ártalmas – az ő normarendszerük miatt – ha a fiatal szeszes italt fogyaszt”. (RSK) Négy évre felfüggesztett egyévi börtönbüntetésre ítélték K. Lászlót, a jánoshalmi önkormányzat képviselőjét választási bűncselekmény miatt. A döntés szerint a kisebbségi önkormányzat elnöke a bácskai városban tavaly szeptember 7-én tartott időközi választáson befolyásolta az egyik jelölt érdekében a cigány szavazók egy részét. A bíróság szerint volt olyan szavazó is, akit azzal fenyegetett meg, hogy nem kap többé közhasznú munkát, amennyiben nem szavaz az általa megnevezett jelöltre. K. László ártatlanságát hangoztatta, és felmentésért fellebbezett a Szegedi Ítélőtáblához. Baktalórántháza korábbi alpolgármesterét, B. Tibort már jogerősen elítélték egy hasonló ügyben. A férfi egy év felfüggesztett börtönt és százezer forintos pénzbüntetést kapott, amiért a 2002-es áprilisi választások idején kétezer forintot ígért és fizetett azoknak az elsősorban roma szavazóknak, akik bizonyítani tudták, hogy rá adták szavazatukat. (Amaro) Az enyhe idő sajnos nemcsak a tavasz közeledtét, hanem a kilakoltatási moratórium végét is jelenti. Az ország több pontjáról érkeznek a kilakoltatással kapcsolatos hírek. Szombathelyen például öt cigány család elköltöztetését kezdeményezi az önkormányzat abból a 24 lakásos tömbházból, amelyet hat évvel ezelőtt rászoruló családok számára újíttatott fel. A Győrffy István utcai, alacsony komfortfokozatú lakásokban jelenleg szinte kizárólag roma családok élnek, akik közül azonban néhányan állítólag nem férnek meg egymással. Hasonló okokból kívánnak április elsején utcára tenni egy idős – kórházi ápolásra szoruló – nőt, két lányát és egy unokáját (négy nőt) Budapesten. A IX. kerületi önkormányzat az asszonyok bérleti jogát nem hosszabbította meg; az indoklás a család magatartása, tudniillik viselkedésükkel megsértik az együttélés szabályait. (Amaro) Aláírásgyűjtésbe kezdtek a putnoki romák a város közepén felállított segélyosztó „szégyenbódé” megszüntetéséért; az Igazságügyi Minisztérium jogvédő hálózatának borsodi ügyvédje ugyanezt kéri az önkormányzattól. A városi jegyző szerint „a segélyek kifizetésénél semminemű megkülönböztetés nincs” a településen. Eddig ötvenhat putnoki roma írta alá azt a petíciót, amelyben azt kérik a városvezetőktől, hogy azonnal szüntesse meg a „diszkriminatív és megalázó” segélykifizetési gyakorlatot. A tiltakozók – amennyiben nem érik el a céljukat – további demonstrációkat, végső esetben akár éhségsztrájkot tartanak majd. (RSK) A rasszizmus elleni világnap alkalmából idén heten kaptak Polgárjogi Díjat. A kilencedik alkalommal odaítélt díjakat azoknak adta át a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) kuratóriumi elnöke, Jancsó Miklós filmrendező, akik a leghatékonyabban dolgoztak a romák emberi jogainak érvényesüléséért. Elismerést kapott Balogh Attila költő, Kóczé Angéla politikus, Máté Sándor kisebbségi önkormányzati elnök, Szikinger István alkotmányjogász, Boós Tibor ügyvéd, jogász, Szegedi Dezső színész és Varró Szilvia újságíró. Az ENSZ-közgyűlés 1966-ban nyilvánította március 21-ét a rasszizmus elleni küzdelem világnapjává, ezzel állítva emléket az 1960-ban Dél-Afrikában vérfürdőbe torkollott apartheidellenes demonstráció 69 áldozatának. A világnap alkalmából a Millenárison nagyszabású rendezvényt szervezett a Szubjektív Értékek Alapítvány. (Amaro) Kilencvenkét panasz érkezett tavaly a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodához (Neki), amely 28 ízben állapított meg hátrányos megkülönböztetést – mondta Furmann Imre, a Neki igazgatója az esetekből válogató úgynevezett fehér füzet bemutatóján. A 28 diszkriminációs ügyben hatósági eljárást indított a Neki. A jogvédő iroda immár tizedszer készítette el az összeállítást, fennállásuk óta több mint kétezer üggyel foglalkoztak, több száz hatósági és bírósági eljárást indítottak. Utóbbiakban az eredményesség körülbelül kilencven százalékos – tette hozzá. A hozzájuk érkező ügyek legnagyobb része önkormányzati jogsértéssel kapcsolatos. A második helyen a munkaügyi és a rendőrségi ügyek állnak. Az egészségügyben tapasztaltak kapcsán az elmúlt években nőtt a panaszok száma, míg az 1995–1996-os évekre jellemző szkinhedtámadások mintha megszűnőben lennének. (RSK) Továbbra is lassan halad az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) lakásépítési programja. A roma képviselet 2001 májusa óta – az eredetileg vállalt 200 helyett – hat lakást adott át, és hatvanhat ingatlan építését kezdte meg. Pécsett tíz család fordult az OCÖ-höz és az esélyegyenlőségi miniszterhez, mert három éve „hitegetik” őket. (RSK) A csatkai kápolna építése volt az OCÖ vallásügyi bizottságának március 17-ei ülésén a napirenden. Az ülésen részt vett Márfi Gyula Veszprém megyei érsek, Keresztes Szilárd hajdúdorogi görög katolikus megyés püspök, valamint Németh József csatkai plébános is. A katolikus egyház képviselői kinyilvánították, hogy támogatják a tervet. Az OCÖ bízik abban, hogy az adománygyűjtéssel sikerül megteremteni az építkezés anyagi hátterét. Az országjárást követően a pápa által megáldott kereszt – az új kápolna felépültéig – pünkösdkor kerül ideiglenes elhelyezésre a már meglévő csatkai templomban. (Romaweb/OCÖ–sajtó) Az Országos Cigány Önkormányzat holokauszt-kárpótlást vizsgáló bizottsága március 17-i ülésén meghallgatta Vályi Györgyöt, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány kuratóriumának titkárát. A lebonyolítás során valóban felmerült, hogy egyesek visszaéléseket követtek el, de a MAZSÖK-nek nem feladata, hogy eljárást kezdeményezzen – közölte Vályi. Kifejtette: az Osztrák Megbékélési Alap rendelte el az igénylőlapok újbóli kitöltetését az esetleges hibák és az időközben megállapított hiányosságok kiküszöbölése érdekében. Az igények hitelesítésére jogosult cigány kisebbségi önkormányzatok körét mintegy ötvenre szűkítették, a listát a Romaügyi Hivatal ajánlása alapján állították össze. (Romaweb/OCÖ–sajtó) Februári lapszámunkban, az Egy józsefvárosi történet című cikkben egy elhallás miatt tévesen jelent meg a meginterjúvolt alkotó legújabb filmjének címe: a cím nem Reppelő Rómeo, hanem Rap, révű, Rómeó – mint azóta ezt már számos plakát is hirdeti. Az interjúalany pedig egy filmrendezővel való névazonosság miatt (Oláh Gábor filmrendező 1938-ban született Tapolcán és 1963-ban szerzett játékfilm-rendezői diplomát a Filmművészeti Főiskolán) Oláh J. Gáborként kell hogy használja a nevét, mivel a névviseléshez való jog a művészeti életben azt illeti meg, aki a pályát előbb kezdte az adott néven. (Amaro) Fordulóponthoz érkezik a magyarországi cigányok integrációja azzal, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz – írta Teleki László a cigányság világnapja alkalmából március 19-én. A cigányság világnapja, március 19-e egy tavaszköszöntő ünnephez kötődik, „ezen a napon indultak tovább a romák a téli szálláshelyükről vándorolni”. A hivatalos ünnepet, a romák világnapját április 8-án tartják. A romák 1971-ben, Londonban rendezték meg első világkongresszusukat, amelyen az Indiából és húsz országból érkezett küldöttek elfogadták a roma nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát és április 8-át nemzetközi romanappá nyilvánították. Április 8-án folyami szertartásokkal, illetve gyertyagyújtással ünnepelnek a romák a világ mintegy 40 országában, ezzel emlékezve arra, hogy mintegy ezer évvel ezelőtt indultak Indiából máig tartó vándorútjukra. (Amaro) Március végétől roma származású kisebbségi referensek segítik a rendőr-főkapitányságok munkáját az ország minden megyéjében – közölte Lázár János, az ORFK bűnügyi főigazgató-helyettese. Ennek értelmében a rendőrség és a cigányszervezetek kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak a bűnmegelőzéssel kapcsolatos tájékoztatásban. A rendőrség támogatja a roma polgárőr-egyesületek megalakítását, továbbá ösztönzik és támogatják a roma fiatalokat abban, hogy hivatásul válasszák a rendőri pályát. (Amaro) Sikeres a Pest megyében kísérleti jelleggel indított integrált romafoglalkoztatási program – közölte a programot kidolgozó Pest Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, Lengyel János. Az eredetileg tervezett 200 helyett 350, többszörösen hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalt készítenek fel arra, hogy kenyérkereső foglalkozást találjon. Az egyénre szabott különleges programra elsősorban szakmával nem rendelkező fiatalokat választottak ki, akiknek korábban még nem volt munkahelyük, és esetenként az írás, olvasás is nehézséget okozott számukra. (Népszabadság) Az OSI (Nyílt Társadalom Intézet) romaprogram-koordinátort keres a Roma Egyetemi Emlékösztöndíj-programhoz (RMUSP), mely széles alapokon nyugvó roma értelmiség létrejöttét hivatott elősegíteni. A koordinátor közvetlenül az elnökhelyettes mellett lát el adminisztrációs és programszervezői feladatokat. Pályázatot április 15-ig angol nyelven lehet beadni. Információ: applications@adminconsult.hu. (Amaro) A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) újabb 12 pályázatot hirdetett meg a munkaerő, a társadalmi beilleszkedés, az oktatás, valamint az infrastruktúra-fejlesztések területén. A HEFOP teljes költségvetése 2006-ig összesen 750 millió euró. A 191 milliárdnyi keretösszegű – a foglalkoztatás, az oktatás és a képzés, a szociális szolgáltatások, valamint az egészségügyi ellátó rendszer területén megvalósítandó – fejlesztésekre folyamatosan lehet pályázni. A pályázatok többségéhez önerő biztosítása nem szükséges – jelentette be Rózsa Judit, a HEFOP-irányító hatóság főigazgatója. Eddig összesen 18 pályázatot hirdettek meg. (Amaro) A három éve tartó Könyvtár fiatal romáknak a pécsi Gandhi Gimnáziumban projekt keretében sikerült a bennlakásos iskolában egy olyan iskolai és szabadidős könyvtárat létrehozni, amely eleget tesz a tanulók különleges igényeinek: az oktatás és az információ központjaként, valamint találkozóhelyként egyesíti a hagyományos és az újszerű könyvtári formát. A könyvtár ünnepélyes megnyitójára március 31-én került sor. A Gandhi Gimnázium 1994 óta működik Pécsett, s olyan képzést nyújt a roma fiataloknak, amely figyelembe veszi nyelvüket, kultúrájukat, történelmüket és életmódjukat. (Amaro) Roma történelmi dokumentumfilm forgatásába kezdett két spanyol újságíró, Ima Garmendia és Kike del Olmo. A film azt az utat fogja végigkövetni, melyen a romák Indiából indulva végighaladtak történelmük során, és jelenlegi életüket mutatja be mindezeken a helyeken. Szívesen fogadnának minden olyan anyagot, mely reálisan mutatja be az egyes országokban élő roma közösségek helyzetét. A javaslatokat az ima@imagarmendia.com e-mail címre várják. (Amaro) Roma újságíró-gyakornoki képzésre lehet jelentkezni a Transition on Line (TOL) csehországi irodáiba május 1-ig. A pályázat részletei: www.romea.cz. (Amaro) „Hanglenyomatok” címmel március 31-én napvilágot látott a nagyközönség előtt a Magyar Rádió Cigány Félóra című műsora Táncsics-díjas szerkesztőjének, Varga Ilonának a könyve. A bemutatóra a Keleti Károly utcai Társalgó Értelmiségiklubban került sor. Az interjúkötetet olyan ismert személyiségek méltatták, mint Kondor Katalin és Raduly József. (Romaweb) Az Európa Tanács március 26-án megkezdte az egyeztetéseket az Európa Roma Fórum létrehozásáról, melynek ötletét három éve vetette fel Taarja Halonen finn miniszterelnök asszony. A tervek szerint a fórumba az Európa Tanács tagországainak roma ernyőszervezetei delegálnak majd képviselőket. A fórum célja, hogy a roma közösségek számára biztosítsa a részvételt az adminisztrációs rendszerben, ellenőrizze az emberi jogok védelmét, a romák integrálódását az európai társadalmakba, és javaslatokat tesz majd az európai törvényhozó intézményeknek. Magyarországot a Roma Polgárjogi Alapítvány nevében Daróczi Ágnes, az Országos Cigány Önkormányzatot pedig Kolompár Orbán képviseli a szervezetben. (Amaro) Az uniós bővítés a mi politikusi nemzedékünk pozitív hozzájárulása a jövőhöz – nyilatkozott Pat Cox, az Európai Parlament elnöke a Guardian című brit lapnak. Sajnos ahogy közeledett a csatlakozás napja, az E nap, úgy vágták be az ajtót az új tagállamok munkavállalóinak orra előtt a németek és az osztrákok, a hollandok és a svédek, majd a többiek. Nagy-Britanniában a bulvárlapok valóságos hisztériát keltettek. Nem közép-európaiak és kelet-európaiak özönlik el a régi tagállamokat, hanem a londoni bulvárlapok címoldalát özönlötte el a témáról a fekete nyomdafesték. A kormányok is hibásak, mert nem kommunikálták azt, hogy a bővítés egészen különlegesen pozitív dolog, és egyszerűen nincs alternatívája Európában – mondta Cox. Februárban Nagy-Britannia is bejelentette: mégis szigorítja a vendégmunkások munkavállalásának feltételeit. A szabályozás szerint legalább 2006-ig előzetes engedélyhez kötik az új EU-tagokból érkezők munkavállalását. A holland külügyminiszter Budapesten próbált magyarázkodni: Hollandia két évig korlátozza az új EU-tagállamokból a szabad munkavállalást, de már egy év után hatáselemzéseket végez, és esetleg dönt a könnyítésekről. (Amaro) A Nemzeti Kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény szerint folyó munka részeként 2004. május 27-től 30-ig konferenciajellegű képzés lesz Strasbourgban az Európa Tanács szervezésében azon országok kisebbségvédelmi kormányon kívüli szervezetei számára, melyeknek az országjelentése 2004-ben esedékes. A képzést a Nemzetközi Kisebbségi Jogi Csoport szervezi együttműködésben az Európa Tanács Emberjogi Főigazgatóságának titkárságával. (Amaro) |