| Útinapló
Riport
| |
|
Daróczi ütőképes rádiót szeretne
a ©-ből Április elsejével Daróczi József Dávidnak adta át a stafétabotot Kerényi György a Rádió © élén. A 32 esztendős új főszerkesztő roma származású, és az édesapjával - Choli Daróczi József író, költő, műfordítóval - való névegyezés miatt eddig Daróczi Dávid néven publikált. Ismerősei, barátai azonban inkább Jocinak szólítják. Daróczi jelen volt a Rádió © alapításánál, egy időben a médium műsorigazgatójaként is tevékenykedett, dolgozott továbbá a Népszavánál, a Világgazdaságnál, valamint a Bank és Tőzsde című lapnál. Kerényi György korábbi főszerkesztő és ügyvezető január 12-én jelentette be távozási szándékát, döntését azzal indokolta, hogy „elfáradt”. Daróczi József Dávid beszélgetésünkkor még két helyen is dolgozott: gazdasági híradót készített az M1-nél és szerkesztett a Magyar Hírlapnál, de – a több talán kevesebb – április elsejétől csak a Rádió ©-re koncentrál.  Fotó: Néző László – Sajnálom otthagyni mind a kettőt – jó lett volna egy jó üzleti híradót csinálni, és jó lett volna maradni a Magyar Hírlapnál is, ahol egy igazi szellemi műhely, valódi közösség alakult ki, ami nagyon ritka a magyar sajtóban. A Rádió © főszerkesztéséért most mégis elhagyja mind a kettőt, és ezzel az úgymond többségi médiát is. Volt már hasonló kísérlete: 2001 őszén ott bábáskodott a Rádió © indulásánál, műsorrácsokat gyártott: mikor is legjobb a hírműsort kezdeni, meddig tartson a reggeli csevegés, mennyi legyen a zene és hasonlók. Ahogy azonban teltek a hetek, egyre jobban bántotta, hogy elképzelései nem mindenben találkoznak a főszerkesztő Kerényi Györgyével, és alig telt el néhány hónap, kenyértörésre került a sor. Távozását rossz volt látni annak idején a Rádió ©-nél, és ő is kudarcként élte meg. Talán inkább emberi, mint szakmai kudarcként. – Az alapokban sosem volt nézetkülönbség köztünk, hogy tudniillik egy olyan rádiót kell csinálni, amely médiafogyasztóként tekint a romákra. Célja nem a kultúrmisszió, hanem a fővárosi romák szórakoztatása és informálása. Abban viszont már nem értettünk egyet, hogy ezt miképpen lehet megoldani. Én ezzel együtt most is úgy gondolom, hogy ennek a rádiónak Kerényi György lenne továbbra is a lehető legjobb főszerkesztője. Hasonlóképp vélekedhetett Kerényi is, hiszen mint kiderült, még lemondása előtt elkezdett Daróczival egyeztetni, hogy elvállalná-e a posztot. Amikor pedig Kerényi január közepén bejelentette távozási szándékát, már az igenlő válasz birtokában tehette ezt. Mindenesetre jól sikerült titkolni a kulisszák mögötti egyezkedést, hisz a rádió munkatársai és a holdudvarába tartozó romák az utolsó pillanatig találgatták, ki lesz majd az utód. – Egy nap felhívott Kerényi Gyuri, hogy Csongor Anna, Orsós Jakab Laci – a kuratórium tagjai – és ő szeretnének találkozni velem. Fogalmam se volt, hogy mit akarnak. Mikor elmondták, rögtön nemet mondtam. Aztán többször hosszan beszéltünk Gyurival, és végül úgy láttam, elvállalhatom. A bizonytalanság abból fakadt, hogy nem ismertem a rádió pénzügyi helyzetét. Márpedig úgy nem lehet jó rádiót csinálni, ha két hónapnál tovább nem látod előre, hogy mi lesz. Kiderült: valóban úgy van, hogy év végéig nagyjából biztosított a nyugodt működés. Amikor találkoztunk, még el sem fészkelődtünk a Népszínház utcai kis cukrászdába, máris ömlött a szó Darócziból: nagy tervei vannak. Mégpedig hogy a Rádió © olyan profi, „cégszerűen” működő médiává váljon, amely versenyképes, s minden szempontból megállja a helyét a médiapiacon. Ennek garanciáját látja az új ügyvezető személyében is. – Nem azon áll vagy bukik, hogy jó rádió lesz-e a ©, hogy vezetői milyen riporterek vagy újságírók, hanem hogy ki tudják-e hozni a kollégákból a maximumot. Fontos, hogy a kollégák tanuljanak, újságot olvassanak, hogy tegyék fel azokat a kérdéseket, amelyekre választ szeretnének kapni azok a romák, akik otthon hallgatják a rádiót. Fontos, hogy fejlődjenek, és nemcsak ők, hanem például a zenei szerkesztők is: folyamatosan azon dolgozzanak, hogy hogyan tudnának minél jobb CD-ket megszerezni, hogy felkutassanak még meg nem jelent zenéket stb. Az új főszerkesztő szerint egyfajta népfőiskolát kell a Rádió © mellé szervezni, hogy a munkatársak folyamatos képzésben részesüljenek, és egyre magasabb szinten sajátítsák el a szakmát. Ezzel párhuzamosan pedig egyre öntudatosabb polgárrá, újságíróvá, romává váljanak. Akik képesek egyenrangú vitapartnerei lenni akár a miniszterelnöknek is, s fel merik tenni a fontos kérdéseket a hatalomnak. – Attól, hogy én cigány vagyok, nem vagyok kevésbé magyar állampolgár. A magyar állampolgári öntudat pedig erősíti a cigány öntudatot is – a kettő nem zárja ki egymást, sőt. Mint elmondja, elindult abban az irányban is valami, hogy ne csak a fővárosi romáknak legyen rádiójuk. A Rádió © országossá válása elsősorban pénzkérdés, és nem is feltétlen ez a leginkább járható és legüdvösebb út. Daróczi inkább egyenrangú helyi rádiók közösségében gondolkodik, amelyek akár közös műsorokat is készíthetnek, leadhatják egymás műsorait, de elsősorban a helyben élők számára nyújtanak információkat. A Rádió © ebben partner tud lenni, szakmai gyakorlati lehetőséget tud biztosítani a helyi rádiók munkatársai számára. – Mit fognak érzékelni a hallgatók a főszerkesztőváltásból? – teszem fel a kérdést. – Eleinte semmit – mondja –, hisz a koncepció, mint említettem, változatlan. Később viszont, remélem, érzékelhető lesz, hogy egyre csiszoltabbak a műsorok, a munkatársak. Ennek érdekében kemény, ugyanakkor segítő, inspiráló főnök szeretne lenni – tulajdonképpen olyan, mint két évvel ezelőtt is. Daróczi József Dávid tíz éve dolgozik a médiában. Először akkor találkoztam a nevével, amikor egyszer újságíró-gyakornok koromban édesapjával, Choli Daróczi Józseffel készítettem interjút a Magyar Hírlap számára, valamikor ’94-ben. Az interjú végén büszke mosollyal említette meg, hogy az ő fia is újságíró, csak a Népszavánál. Ennek ellenére évekig nem találkoztunk egymással sajtótájékoztatókon vagy más eseményeken, csak amikor átjött a Magyar Hírlaphoz, a gazdasági rovatba. Ő ugyanis a gazdasági újságírás felé indult el, és tett szert komoly szakmai tapasztalatra, elismertségre. Kisebbségi ügyekkel valójában akkor kezdett el foglalkozni, amikor a Rádió ©-hez került. Ez azzal az előnnyel is járt, hogy egyik roma politikai szervezethez, szekértáborhoz sem kötődik – ami egyáltalán nem ártalmas, ha az ember egy független rádiót szeretne vezetni. – Nyilván vannak politikai nézeteim, pártszimpátiám, de nagyon remélem, hogy ez soha nem fog a rádión látszani. A rádió nyitott az összes magyarországi politikai irányzat és romaszervezet előtt. Mindenkit szeretettel vár: mondja el véleményét, s az ütközhessen máséval. N. I. E.
|