| Útpadka
Házunk tája
| |
|
Tiltakoz(z)unk!
Lapzártánkkor még nem tudjuk, mennyivel ad kevesebb pénzt a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány a kisebbségek lapjaira. Egy biztos: kevesebbet ad. Mégpedig jóval kevesebbet, mint tavaly. Ezáltal nemcsak az Amaro Drom, hanem minden kisebbségi lap veszélybe kerül, köztük olyanok, amelyek 10-50-100 éve minden alkalommal megjelennek. Az ok: a Draskovics-csomag, amely ellen hiába tiltakozott, fogalmazott nyílt levelet szinte egy emberként valamennyi kisebbség. Tavaly 620 millió forintot kapott a központi költségvetésből a kisebbségi közalapítvány, s ebből több mint 280 millió forinttal támogatta mintegy 20 kisebbségi lap rendszeres megjelenését – köztük az Amaro Dromét, a Világunkét és a Kethano Dromét. Emellett különböző célpályázatokat írt ki (pl. táboroztatásra, kulturális rendezvényekre, kutatói programokra stb.). A 2004-es költségvetési törvény már jóval kevesebb pénzt biztosított a közalapítvány számára, 500 millió forintra csökkentve a keretét. Az új pénzügyminiszter pedig még ezt is megfejelte újabb 109 millió forint elvonással. Az erről szóló kormánydöntést követően Draskovics Tibort sikerült egy kicsit zavarba hozni. Hogy nem tudja, mi az az Amaro Drom? – ez talán még megbocsátható. De hogy a kisebbségi és a cigány közalapítványt sem tudta hirtelen hova tenni – az azért már enyhén kínos. Érintik-e a megvonások a két közalapítványt? – tettem fel neki a kérdést. Erre ő: ne haragudjak, de fogalma sincs, kérdezzem talán a Miniszterelnöki Hivatalt, vagy még jobb, ha a kisebbségi hivatalt. Aztán felvetettem, hogy Teleki László államtitkár amióta csak megszorításokról szó van, mindenhol azt nyilatkozza, hogy a roma pénzeket nem érinti a megvonás. Erre a pénzügyminiszter mosolyogva széttárta a kezét: „Hát, ha Teleki László azt mondta, akkor lehet, hogy úgy van”. Vajon tényleg ennyire tájékozatlan lenne a saját „csomagját” illetően? Vagy csak kellemetlen lett volna bevallania, hogy ez a kormány mégsem olyan érzékeny a kisebbségi és az emberi jogokra, mint azt a kommunikáció szintjén egyébként nap mint nap hallani? Aztán másnap persze kiderült, hogy nincs úgy, ahogy Teleki mondta. Az elvonás nem csak a roma lapokat érinti, de az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal is könnyebb lesz több mint egymilliárd forinttal. Mit szól ehhez a romaügyi államtitkár? Ja, hát ő csak a saját hatásköre alá tartozó roma pénzekről beszélt – védekezett rögtön megkeresésünkre. A kisebbségi közalapítványt meg nem ő felügyeli. Hát ennyit arról, ha még valaki esetleg komolyan akarná venni, amit egy politikus nyilatkozik... A kisebbségi közalapítvány kuratóriuma március első napjaiban írja ki a laptámogatási pályázatot. A pályázat pedig – ahogy az már csak lenni szokott –, nem egy életbiztosítás: vagy megnyeri az ember, vagy nem, vagy annyit, amennyit kért, vagy – ami jóval valószínűbb – sokkal kevesebbet. Pedig lennének terveink: vidéki tudósítók, heti vagy legalább kétheti megjelenés, rendszeresen frissülő honlap, fotópályázat, hadd ne soroljam. De vannak olvasói elvárásaink is. A december-januári számunkban közzétett kérdőívre nagyon sok válasz érkezett, amiből az is kiderül, hogy sokkal több mindent szeretnének látni a lapban az olvasók, mint ami most belefér. Hogy ebből is csak néhányat emeljek ki: programajánló, nem romák véleménye romákat érintő problémákról, regionális hírek, roma fiatalok szórakozási lehetőségei, a világ hírei… A lapról egyébként meglehetősen jó véleménnyel voltak a válaszadók (lásd a grafikont). Ami viszont számunkra is nagy meglepetést okozott: az olvasók 91 százaléka elolvasás után megőrzi az Amaro Dromot. Ez pedig egyértelműen annak a jele, hogy az Amaro Drom nemcsak aktuális olvasmány, hanem olyan kordokumentum, amelyhez évek múltán is vissza lehet nyúlni. Mi még bízunk benne, hogy ez az érték nem számolódhat fel egy rövidlátó, átgondolatlan gazdaságpolitikai döntés miatt. Nagy Ildikó Emese
Együtt léptek fel a kisebbségek A magyarországi kisebbségek önkormányzatai, valamint heti- és havilapjainak vezetői a megszorítási csomagról szóló kormánydöntés előtt nyílt levélben fordultak Medgyessy Péter miniszterelnökhöz és Draskovics Tibor pénzügyminiszterhez, tiltakozva a sajtóorgánumokra szánt költségvetési támogatás tervezett megszorításai ellen. Egyidejűleg levélben fordultak a kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárhoz és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökéhez. Szabó Vilmostól és Heizer Antaltól azt kérték, kezdeményezzenek egyeztetést a Pénzügyminisztériummal a kisebbségek költségvetési mozgásterét csökkentő intézkedések elkerülése érdekében. Mádl Ferenc köztársasági elnöknek is eljuttattak egy levelet, amelyben arra kérték, hogy a határontúli magyar kisebbségekhez hasonlóan „a Magyar Köztársaság területén élő, Magyarországon adózó kisebbségek nevében is” emelje fel a szavát. (Lapzártánkig egyetlen hivataltól sem érkezett válasz vagy reakció a nyílt levélre, illetve a megkeresésekre.) „Magyarország aláírta a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, ezáltal kötelezettséget vállalt arra, hogy kisebbségenként egy újság fenntartását magára vállalja” – mutatott rá Schuth János, a Neue Zeitung főszerkesztője a nyílt levelet ismertető sajtótájékoztatón a Roma Parlamentben. Elmondta: a helyzet évről évre egyre rosszabb, egy évtizede még 13 munkatárssal dolgozhatott a német kisebbség hetilapja, ma ez a szám 4,5. A kisebbségi lapok közszolgálati feladatokat látnak el – emelte ki Sztepanov Milán, a Srpske Narodne Novine főszerkesztője. Zsigó Jenő, az Amaro Drom roma lap felelős kiadója azt hangsúlyozta, hogy a lapoknak maguknak kellene meghatározniuk, hogy mekkora költségvetésből képesek a normális működést biztosítani, és ebből kellene kiindulnia az állami támogatásnak.
|