| Útjelző
Hírháttér
| |||
|
Egy testvérpár „primitív”
kálváriája
Ártatlanul fogva tartva és meghurcolva Az „átlagosnál primitívebb emberek” 15 hónapos elzárása nem okozhatott bennük olyan fokú pszichés károsodást, hogy kétmillió forintos kártérítést fizessen érte az állam. Az igazságügyi tárca még az egymilliót is soknak találja. Különböző szervezetek, politikusok, sőt a miniszterelnök is tiltakozik a döntés ellen, ami mára nem annyira a testvérekről szól, hanem a bírói függetlenségről. Az európai sajtóban is a figyelem központjába került üggyel kapcsolatban csak a két férfi érzelmeit felejtik el, akik már megelégednének azzal is, ha elfelejtenék őket, és mellőznék a fenyegető leveleket. „Az átlagosnál primitívebb személyiségükből kifolyólag” az elzárást nem élhették meg annyira súlyosan a magyarcsanádi testvérek, hogy kétmillió forintot fizessenek nekik. Ezzel az indokkal utasította el a Szegedi Városi Bíróság idén szeptemberben a roma testvérpár keresetét. A bíróság 1,2-1,2 millió forintot tart reálisnak az elzárás időtartamának ellensúlyozására. A Gán testvéreket emberölésért 2001-ben első fokon elítélték és 15 hónapot börtönben is töltöttek. Az ügyvédjük a ítélet indoklásában szereplő „átlagosnál primitívebb” minősítésről úgy vélekedett: az ilyen orvosszakértői megállapítást azért szerzi be a bíróság a büntetőügyekben, hogy a vádlottnak a cselekményhez való viszonyát fel lehessen deríteni. Ennek viszont nem lehetne szerepe abban, hogy mennyi kártérítést kapjon a jogtalanul fogva tartott – tette hozzá. Az egyik érintett, Gán Miklós úgy fogalmazott: semmi pénzzel nem megfizethető, hogy ártatlanul lecsukták őket, mert idegileg tönkrementek és szégyenbe kerültek. A faluban senki nem szól hozzájuk, mert gyilkosnak tartják őket. A szegedi Csillag börtönben a fiatalember sokat sírt és nyugtatókon élt – állítja. Harangozó Attila, a Szegedi Városi Bíróság elnöke kijelentette: a bírósági eljárás során fel sem merült a Gán fivérek etnikai hovatartozása, ezt a feltételezést határozottan visszautasította. A bíróságnak viszont kötelessége megvizsgáltatni a kártérítést kérők személyiségét – tette hozzá –, amit igazságügyi orvosszakértő végez el. „A szakvéleményükben latin, és nem közszavakat használnak, a primitív szó pedig egyszerűt jelent” – fejtette ki, hozzátéve: a bíró a körülményeket mérlegelve hozta meg döntését a kártérítés összegéről, s az indoklása – amelybe belevette az orvosszakértő véleményét is – jogszerű volt. – Nem ritka, hogy a „primitív személyiség” kifejezést használjuk az orvosszakértői véleményekben – mondta Bodor György, az Igazságügyi Orvosszakértői Intézet munkatársa. Mivel azonban köznapi használatban a primitív kifejezés egyértelműen pejoratív jelentéstartalmú, egyre gyakrabban használunk helyette inkább szinonim szavakat, mint aluldifferenciált vagy egyszerű személyiség – hangsúlyozta. – A hétköznapi kultúrától eltérő viselkedést nevezzük primitívnek, amely leginkább az aluliskolázott emberekre jellemző, de a magasabb iskolázottságúaknál is előfordul, hogy bizonyos helyzetekben, mint például a gyász, gyermeki reakcióik vannak, mondhatni, primitíven viselkednek – tette hozzá. A konkrét ügy, pontosabban az alacsony kártérítés megítélése nem elmeszakértői, hanem bírói kompetenciába tartozik – jelentette ki a pszichiáter. (Az idegen kifejezések szótára szerint a primitív jelentése: „1. ősi, eredeti, kezdeti 2. elmaradott, kezdetleges, fejletlen 3. ősállapotú 4. együgyű, ostoba, műveletlen, iskolázatlan.” Tehát nem egyszerűt jelent!) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa közleményben tudatta: „Attól tartok, hogy a konkrét ügyről szóló vitát a szokásos, sekélyes presztízs szempontok vezérlik, miközben arról kellene, hogy szóljon, hogy az ilyen bírói gyakorlat hogyan viszonyul az Alkotmánybíróságnak az egyenlőséggel kapcsolatos gyakorlatához”. Kaltenbach Jenő emlékeztetett arra, az Alkotmánybíróság az egyenlőséget az emberi méltóság korlátozhatatlanságának elvéből vezeti le; „ez azt jelenti, hogy minden embert azonos méltóságúnak kell tekinteni. A kérdés az, hogy a hazai bíráskodás mennyire támaszkodik közvetlenül az Alkotmányra.” Az ombudsman leszögezte: nem kíván nyilatkozni a konkrét esetről, egyebek mellett azért, mert az abban született ítélet nem jogerős. Az ombudsman Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság első elnökét idézte, aki szerint „vannak országok, amelyekben az Alkotmány a bírák mindennapi munkaeszköze, és vannak országok, amelyekben a bíró egész pályafutását végigjárhatja anélkül, hogy az Alkotmányt egyszer is a kezébe venné. Az előbbire az Egyesült Államok, az utóbbira Magyarország hozható fel példának”. A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint Kaltenbach már nem első alkalommal foglal állást egy nem jogerős ítélettel kapcsolatban, noha ez ellentétes a hatáskörét körvonalazó jogi rendelkezésekkel. Lomnici Zoltán főbíró rendkívüli sajtótájékoztatón számolt be arról: felhívásban fordult a köztársasági elnökhöz, a kormányhoz és az Országgyűléshez, azt kérve, ítéljék el a bírák alkotmányos jogait sértő megnyilatkozásokat. Az elmúlt időszak jelenségeinek „burkolt célja lehet a bírák megfélemlítése és az ítélkezési gyakorlat befolyásolása. Ez egy jogállamban megengedhetetlen” – jelentette ki. „Garantálni kell az emberek egyenlőségét a bíróságok előtt; a törvényeknek és a bíróságoknak az embereket kell szolgálniuk” – közölte a miniszterelnök, miután hivatalában fogadta az ombudsmant és az igazságügy-minisztert. „Nincs egyszerűbb és bonyolult személyiség ebből a szempontból, nincs származás alapján történő megkülönböztetés” – hangsúlyozta a kormányfő. Szavai szerint csupán egy dolog van: az emberek egyenlők a bíróságok előtt. „Ezt kell tudni biztosítani, ehhez szükséges az a fajta bírói gyakorlat, amelyet mi mindannyian fontosnak tartunk” – tette hozzá Medgyessy Péter. „Ha szükséges a törvények módosítása, akkor erre készek vagyunk” – jegyezte meg a miniszterelnök, hozzátéve: napirenden van néhány jogszabály módosítása. Az Országos Cigány Önkormányzat vezetése megdöbbentőnek, diszkriminatívnak tartja a bírói ítéletet. Graur István, az OCÖ alelnöke, a testület Csongrád megyei tagja a helyi jogvédő irodával közösen vizsgálatot kezdett az ügyben, és az eredményt hamarosan az országos önkormányzat elé tárja. „Fel kívánunk lépni a diszkriminatív eljárás ellen, mivel ilyennek szerintünk nincsen helye egyetlen, az Európai Unióba tartó országban sem” – mondta Kolompár Orbán elnök az Amaro Dromnak. A Neue Zürcher Zeitung című svájci konzervatív lap Mennyire szabad a magyar igazságszolgáltatás? címmel jelentetett meg írást a kártérítési ügyről. A svájci lap szerint a két férfinak tapasztalnia kellett, hogy alkalmasint még mindig nem érnek annyit, mint más polgárok. A svájci lap alcímében megállapította, hogy az igazságszolgáltatás képviselőinek, valamint a politikai jobboldalnak a tiltakozását váltották ki vezető politikusoknak a bírósági ítélettel kapcsolatos nyílt állásfoglalásai, s az ellenzék az igazságszolgáltatás függetlenségét látja veszélyeztetve. A Neue Zürcher Zeitung ismertette az ügy kapcsán elhangzott legfontosabb állásfoglalásokat, közöttük idézte Tamás Gáspár Miklóst, aki romaellenesnek és antiszemitának minősítette a szegedi bírákat. A magyarcsanádi testvérpár fenyegető leveleket kapott, amelyekben a következőket írták: „Te mocskos cigány, örülj annak, hogy kaptál enni, inni, miért nem mentek már Indiába, miért rontjátok a magyar levegőt! Öltök, raboltok és loptok, kötél a nyakatokra, mert egy lump nép vagytok, dögöljetek meg, ingyenélő senkik.” Ezt a levelet géppel írták. A másik levélben, amit kézzel írtak, ez állt: „Lejáratod a cigányokat, a börtönben voltatok, meg is illet, még a kinézeted is gyilkos. Szégyellem magam, mint cigány, hogy ilyen cigányok vagytok.” A Gán Miklóshoz eljuttatott leveleket Nagykanizsán adták postára. Gán Miklós szóhoz sem jutott, és nem tudja, mitévő legyen. Ügyvédjük, Kotroczó Béla úgy vélekedett: a Gán testvéreket egy olyan emberölési ügyben mentették fel a vád alól, amelyben azóta sincs meg az elkövető, s nem derítették még ki az áldozat kilétét sem. Az ügyvéd elképzelhetőnek tartja, hogy „aki azzal az üggyel kapcsolatban állt bármilyen formában, annak kellemetlen a bolygatás, hogy az ügy nem ül el olyan simán”. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a nyilvánosságra került kártalanítási ügy kavart indulatokat valakikben, akik nem kedvelik a cigányokat. Kotroczó Béla a kártérítéssel kapcsolatban elmondta, hogy a fellebbezést a napokban benyújtották a Csongrád Megyei Bíróságra, fenntartották a kérelmet a 2-2 millió forint nem vagyoni kártalanításra. Tekintettel az ügy elhúzódására – tavaly decemberben adták be a kártérítési igényt – kérték a bíróságot, hogy kamatot is állapítson meg a megítélt összeg után. Az biztosnak látszik, hogy karácsonyi ajándékot ebből a pénzből nem vesznek. H-B. A.
|