Kiskörút
Hírek
HÍREK



Nem vette át Horváth Aladár az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) jelenlegi vezetése által alapított Roma közéleti díjat antidiszkriminációs és jogvédő tevékenységéért. Horváth cinikus eljárásnak minősítette, hogy politikai ellenfelei 100 ezer forintos díjjal kívánták kitüntetni. Az OCÖ tíz kategóriában adott át díjakat a kisebbségek napja alkalmából, december 16-án. A díjazottak: Lakatos Tibor, Horváth András, Kakas József, Bernátné Mohácsi Viktória, Szirmai István, Balogh Gyula, Daróczi János, Kovács Árpádné és a Kanizsa Csillagai. (Amaro)

Az Országgyűlés mentelmi bizottsága egyhangúlag azt javasolja a parlamentnek, hogy ne függessze föl Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának mentelmi jogát. Kaltenbachot a jászladányi cigány kisebbségi önkormányzat jelentette fel rágalmazás miatt. Ez az első eset, hogy feljelentettek egy országgyűlési biztost. (Népszava)

Nem szavazta meg a parlament december 1-jén – a Fidesz képviselőcsoportja által benyújtott módosító javaslatok miatt – azt a törvényjavaslatot, amelynek alapján a végrehajtói kamara kilakoltatási moratóriumot hirdethetne a téli hónapokra. Ismeretes, a kilakoltatási moratórium 1999 óta minden évben hatályba lép arra az időszakra, amikor a családok – romák és nem romák – a kilakoltatás következtében életet veszélyeztető helyzetbe kerülhetnek. 2003-ban – a honatyák eddigi döntésképtelensége miatt – ez elmaradt. Az OCÖ azzal a kéréssel fordul a települési önkormányzatokhoz, hogy kezdeményezzék a kilakoltatások szüneteltetését, információink szerint ugyanis ezt mostanáig csak a főváros tette meg. (RomNet)

Jövőre egymilliárd forinttal több jut közmunkaprogramra, mint az idén. Nagyrészt romákat érintő programban a munkaügyi tárca mellett a jövőben az esélyegyenlőségi kormányhivatal és az ifjúsági szaktárca is jelentős szellemi és anyagi feladatot vállal. A tárcaközi összefogásnak köszönhetően a cigányok az eddiginél több munkához juthatnak. (Népszava)

Esélyegyenlőségi mozgalmat hirdet Kolompár Orbán azzal a céllal, hogy összefogja a roma és nem roma társadalom valamennyi, a cigányság felemelkedéséért tenni akaró személyiségét, szervezetét. A mozgalmat január végéig hoznék létre. (Amaro)

Napjainkban 570-600 ezerre tehető a magyarországi roma emberek száma. Ma 100 élve születésből 15 gyermek ehhez a csoporthoz tartozik, és a romák aránya negyedszázad múlva meghaladja a lakosság 10 százalékát – mondta el a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének kutatását bemutatva Kemény István szociológus. A szakember tévhitnek nevezte, hogy az 1990-es években összességében nőtt volna a születések aránya a romáknál. Mint mondta, pusztán arról van szó, hogy míg az össznépességnél az elmúlt bő három évtizedben 32, addig a romáknál csupán 20 százalékkal csökkent a születések aránya. Kutatási módszerükről szólva elmondta: a háztartásokat vették alapul, s azokat tekintették romának, akiket környezetük akként jelölt meg. Szavai szerint az adatok azt mutatják, hogy e csoportnak csak a harmada vallotta magát cigánynak. Az iskolázottság és a népességnövekedés kapcsolatáról szólva közölte: adataik szerint a legfeljebb nyolc osztályt végzett 100 roma nő átlagosan 270 gyermeknek ad életet, míg a hasonló nagyságú, legalább középfokú végzettséggel rendelkezők esetében ez a szám 160. A kutató elmondta: míg 110 éve a Magyarország jelenlegi területén élő romák 80 százaléka a magyart, tizede a cigányt és 4,5 százaléka a beást jelölte meg anyanyelveként, addig 1971-re – a bevándorlásnak tulajdoníthatóan – 71, 21, illetve 7,6 százalékra módosultak ezek az arányok. (MTI)

A hatvanas évek közepe és 1988 között a cigánytelepekről elköltözőknek nyújtott, általuk még vissza nem fizetett „Cs-hitelek” szanálását kérte a kormányzattól a közelmúltban Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke. Adataik szerint a negyvenezerből még mintegy kilencezer – csökkent értékű ingatlanok építéséhez nyújtott – hitelt nem fizettek vissza az érintettek. A tartozások átlagos mértéke 175 ezer forint. Ugyanakkor sokak számára visszafizethetetlenné vált az 1992-ben kamatmentesről piaci kamatozásúvá tett tartozás. Horváth Aladár „a rendszerváltás legigazságtalanabbnak tartott döntésének” nevezi a hitelek kamatossá tételét, és felhívja a figyelmet az ebből származó „súlyos társadalmi következmények oldásának” szükségességére. A probléma halaszthatatlan kezelése érdekében fordult a roma vezető a kormányzathoz, különös tekintettel arra, hogy időközben a piacinál lényegesen kedvezőbbé váltak a lakáshitelkamatok. (Amaro)

Nem fellebbeztek a szülők a jászladányi Zana Sándor Imre Alapítvány kuratóriumának döntése ellen, amelyben – formai feltételek nem teljesítése miatt - elutasították azoknak a roma szülőknek a panaszát, akiknek gyermekét nem vették fel az alapítványi iskolába. Idén augusztusban hat jászladányi szülő panasszal fordult az oktatási miniszterhez, a megyei közigazgatási hivatalhoz, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához, azt panaszolva: gyerekeiket roma származásuk miatt hátrányos megkülönböztetés érte, mert a helyi alapítványi iskolában elutasították felvételi kérelmüket. (Népszabadság)

Az emberi jogok napján, december 10-én átadták az idei Tolerancia-díjakat. Az írásos kategóriában Tolerancia-díjjal jutalmazták – az idén életművéért Pulitzer-emlékdíjjal is kitüntetett – Kertész Pétert, a Népszava Szép Szó mellékletében tavasszal megjelent Sorstalanság – „Ne adjanak könyvet annak, aki nem akarja” című publikációjáért. A film kategóriában Ferenczi Gábor: Magyar buletin című, Erdélyben, a magyar igazolvány kiváltásáról forgatott alkotása nyerte el a díjat. Rádiós kategóriában nem ítéltek oda díjat. Különdíjban részesült Fiala János, a Budapest Rádió Keljfeljancsi című műsorának vezetője, az m1 Provokátor című műsorának gárdája, a tv2 Napló című magazinjának a kisebbségek helyzetével foglalkozó csapata, a Roma Sajtóközpont munkatársai, illetve Vásárhelyi Mária az Élet és Irodalomban megjelent publikációiért. (Amaro)

Nullszaldóval zárhatja az évet a tavasszal pénzügyi nehézségekkel küzdő, műsorait emiatt szüneteltető Rádió ©. Magyarország első roma rádiója több mint két hónapon át csak zenét sugárzott. Korábbi, 50 millió forintot meghaladó adósságállományát a nyáron szerzett támogatások révén 8-10 millióra sikerült leszorítania, és megállapodás született a fennmaradó összeg átütemezéséről is. A jövő évi működés finanszírozására összesen 142 millió forintnyi támogatást kértek minisztériumoktól, alapítványoktól. A 10-15 százalékos kereskedelmi jellegű bevételeket szeretnék 20-30 százalékra emelni. (Amaro)

Lovári cigány nyelvkönyvet adott ki november végén a Gandhi Nyelvstúdió. A munkafüzet jellegű kiadványban a tanulók gyakorlati feladatok megoldásával ellenőrizhetik tudásukat. A könyvet lovári–magyar és magyar–lovári szójegyzék zárja. (Romapage)

A roma holokauszt több száz elhurcolt, haláltáborokban megölt helyi áldozatára emlékeztek Szombathelyen. A városban 1944 novemberében több száz romát gyűjtöttek össze, hurcoltak el kényszermunkára, majd szállítottak németországi haláltáborokba. A kegyeleti megemlékezés résztvevői megkoszorúzták azt az emlékművet, amelyet 1994-ben állíttatott a Szombathelyi Roma Holocaust Emlékbizottság és a város. (Amaro)

Cigány holokauszt-dombormű avatáson és emlékülésen vett részt Mádl Ferenc Zalaegerszegen. Hirdetnünk kell a gondolatot, hogy igenis léteznek azok a jobbító szándékok és megtanulhatók azok a segítő gesztusok, amelyekkel emberhez méltóbban élhetünk együtt, magyarok és cigányok az egy közös hazában – hangsúlyozta a köztársasági elnök. A cigány holokauszt 59. évfordulóján rendezett emlékülést megelőzően Mádl Ferenc a hajdani bevagonírozások helyszínén, az egerszegi vasútállomásnál leleplezte, majd megkoszorúzta a nyolcszáz elhurcolt cigány tragédiájára emlékeztető figurális bronz domborművet, Farkas Ferenc szobrászművész alkotását. (Amaro)

A magyar–cigány pedagógiai konferencián Teleki László kijelentette: ha az oktatásban és a foglalkoztatásban teret tud nyerni a roma társadalom, sokkal kevesebb lesz a diszkrimináció és javulnak a lakhatási feltételek is. A romaügyi államtitkár a Veszprém megyei Pápateszéren rendezett konferencián szólt arról is, hogy a munka világában képzések és átképzések révén szeretnék a cigányság foglalkoztatottságát növelni. A regionális képzőközpontokban például piacképes szakmákat tanulhatnak a romák, amire célzottan kaptak jelentős pénzösszeget a centrumok. (Amaro)

Hat roma embert őrizetbe vettek a szolnoki piacon történt tömegverekedés résztvevői közül. Az összetűzésben két rendőr és két garázda megsérült, figyelmeztető lövés dördült el és 10 embert előállítottak. Huszonöt rendőrnek és nyomozónak közel egy óra alatt sikerült helyreállítania a rendet. (Amaro)

A kiskőrösi roma gyerekeket szeptembertől két koordinátor segíti az óvoda- és iskolatársaik közé való beilleszkedésben, illetve tanulmányi problémáik megoldásában. Feladatuk közé tartozik a család és a pedagógusok közötti kapcsolattartásban történő segítségnyújtás is. Kiskőrösön több mint száz cigány gyermek jár óvodába és iskolába. (Petőfi Népe)

A tiszaburai cigánytelepen újjáépítik a viharban összedőlt házakat, tekintettel a közelgő télre. A július végi viharban a 100-110 lakásból álló telepen két épület összedőlt, további harminc pedig kisebb-nagyobb mértékben megrongálódott. A házak nem voltak biztosítva, lakóik pedig önerőből nem tudták a beázott tetőket és falakat helyrehozni. Az életveszélyessé vált és lebontott két lakóépület tulajdonosairól gondoskodtak, az egyedülálló asszonyt rokonai fogadták be, míg az idős házaspárt önkormányzati lakásban helyezték el. (Amaro)

Veszélyeztetett lakások, lakótelepek rehabilitációját kezdi meg a pécsi önkormányzat. Az önkormányzat már felmérte azokat a helyeket, ahol elengedhetetlen a felújítás, így első körben a romák által lakott György-telepet kívánják rendbe tenni. Elsősorban ivóvízre és szennyvízelvezetésre lesz szükség. Természetesen a lakásokat is felújítják, amihez már benyújtották a pályázatokat az Európai Unióhoz. (Magyar Rádió Online)

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében együttműködési megállapodást kötött a térségi munkaügyi központ és a kisebbségi önkormányzatok szövetsége a romák foglalkoztatásának és elhelyezkedési esélyeinek javítására. Kiemelten támogatják majd a hátrányos helyzetű cigány munkavállalók alkalmazását. A romák közhasznú munkában való alkalmazása esetén például 90 százalék arányú költségtámogatást biztosítanak a munkaadóknak. Emellett felzárkóztató és szakmát adó képzéseket is szerveznek, amelyhez keresetpótló támogatást és utazási költségtérítést fizetnek. A decentralizált munkaerő-piaci alapból anyagilag szintén segítik a munkavégzés melletti tanulást. A 2004-es évre szóló megállapodásban rögzítették azt is, hogy a tíz szabolcsi munkaügyi kirendeltség körzetében roma munkavállalókat szervező menedzsereket alkalmaznak közhasznú foglalkoztatásban. (MTI)

Roma tanító- és óvóképzés indul Szarvason a 2004/2005-ös tanévben, ha a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) elfogadja a Tessedik Sámuel Főiskola pedagógiai karán kidolgozott oktatási koncepciót. A főiskolán a múlt század óta folyik román és szlovák nyelven tanító- és óvóképzés, és ennek mintájára kívánják megszervezni a roma gyermekeket nevelők képzését is. A pedagógusjelöltek a főiskolán jelenleg is tanulhatnak lovári nyelvet, ám a tanító- és óvóképzésére roma nyelven még nem volt lehetőségük. (Amaro)

Az ERRC (Európai Roma Jogok Központja) és a COHRE (Lakhatási Jogok és Kilakoltatások Központja) közös beadványt juttattak el a Szociális Jogok Európai Bizottságához. Ebben hat európai ország: Bulgária, Görögország, Magyarország, Olaszország, Törökország és Románia roma közösségeinek lakhatási krízisére hívták fel a figyelmet, és a helyzet megoldását sürgették. Sok európai országban vagy hiányzik a lakhatás területén megnyilvánuló diszkriminációellenes törvény, vagy elmulasztják azt a gyakorlatban alkalmazni. Ez a tény, valamint az utóbbi időben egyre-másra feltörő cigányellenes érzések eredményezik a roma kilakoltatások elképesztően nagy arányát. A beadvány éppen abban az időszakban készült, amikor a bizottság azt vizsgálja, hogy betartják-e a nemzetközi családjogi törvényeket az aláíró országok, köztük Magyarország. (Amaro)

A III. Nemzetiségi Filmszemlén Kreszta István Petrusán György című portréfilmje nyerte el az első díjat. A film a magyarországi román közélet kiemelkedő alakjáról, az irodalomtudomány kandidátusáról szól, aki a rendszerváltást követően demokratikus szervezetté alakította az országos román egyesületet, a román szövetséget. Az MTV Határontúli és Kisebbségi Szerkesztősége által szervezett szemlén a második helyezett a Közel a természethez… című alkotás lett. Az ötven pályamunka közül a harmadik helyezést az Arcba vésett sors avagy Kályi története című munka érte el. A filmet – amely Farkas Gizelláról, cigány nevén Kályiról szól – Horváth Tamás rendezte és Fialovszky Magdolna szerkesztette. A Magyar Televízió 25 évvel ezelott kezdte el sugározni elso kisebbségi műsorait, német és szerb-horvát nyelven. (Amaro)

Évről évre drasztikusan csökken a romák körében az anyanyelvet beszélők száma – hangoztatta Kolompár Hajnalka kutatásaira hivatkozva a romák anyanyelvi oktatásáról szervezett kétnapos konferencia megnyitóján. A Pécsi Tudományegyetem Romológia Tanszékének tanára szerint a helyzetet még súlyosbítja, hogy az anyanyelvet beszélők gyermekeiknek nem adják át a nyelvismeretet a nyelvhez kapcsolódó előítéletek miatt. A szakember a problémák gyökerét abban a tényben ragadta meg, hogy „a többségi társadalom nem tartja fontosnak sem politikai, sem tudományos szinten a rromani nyelv állapotának rendezését”. (MTI)

Európai Roma Párt létrehozását kezdeményezi Rajko Duric, a Németországban száműzetésben élő roma író és politikus. Véleménye szerint a 12 milliós európai roma népesség erős politikai bázist jelenthetne, s felhasználhatná a sok országban már működő roma pártok tapasztalatait. Első lépésként levelet küldenek mindazoknak, akiket érdekelhet a kezdeményezés, ezt követően körvonalazzák majd a párt programjavaslatát, s hívják össze az alakuló kongresszust, amelynek helyszínhelyéül Bécs városát javasolja. Az érdeklődők sürgős válaszát a következő címre várja: Dr. Rajko Duric, Marburger Str. 15., D-10789 Berlin, Germany (Amaro)

Gyerekeket tartóztatott le a kölni rendőrség. A kölni Romev rom egyesület tiltakozik a városi rendőrség brutális bánásmódja ellen, a zsebtolvajlás miatt letartóztatott roma gyerekek miatt. A gyermekeket a szülők tudta és ügyvéd kirendelése nélkül bezárták, átvizsgálták, levetkőztették, némelyiküket még meg is röntgenezték azzal a nem titkolt céllal, hogy állami gondozásba vétessék őket, s ezzel nyomást gyakoroljanak a szülőkre. A Romev az Amnesty Internationalt és más emberjogi szervezeteket is tájékoztatott a helyzetről. (Amaro)

Éhségsztrájkot folytattak bukaresti roma családok a városháza előtt. Az elkeseredett romákat néhány nappal korábban lakoltatták ki a város ötös kerületéből, s azért költöztek a főtér parkjába, mert nem volt hová menniük. A sztrájk hatására három családnak öt napon belül szükséglakást biztosított a polgármester, a kerület többi lakójának helyzete azonban lapzártánkig megoldatlan. A szintén romániai Petrosaniban november 14-én meghalt az a roma asszony, akit 20 kg szén ellopása miatt tartóztattak le, és annyira megverték, hogy férje már eszméletlen állapotban szállította kórházba. A november 4-én megjelent, Romániáról szóló országjelentés szerint Romániában 6,5 millió szegény él, akiknek legnagyobb hányadát a gyermekeiket egyedül nevelő szülők, illetve a roma családok teszik ki. (Amaro)

Az új török települési törvény továbbra is kirekeszti a romákat. Az uniós csatlakozásra váró Törökország 2003. november 8-án fogadta el a letelepedésre vonatkozó új rendelkezéseit, melyek a nomád cigányokat a terroristákkal, anarchistákkal, kémekkel, anyaországukból száműzött bűnözőkkel együtt olyan személyeknek nyilvánították, akik sem állampolgárságot, sem menekültstátuszt nem kaphatnak az ország területén. (Amaro)

Romák százai, de lehet, hogy ezrei készülnek elhagyni Szlovákiát az uniós csatlakozás után, követve azokat, akik romló szociális helyzetük miatt, a kedvezőbb külföldi megélhetés reményében már korábban elmentek az országból. A szlovák romák bevándorlásának megakadályozására monitorrendszer kiépítését és a bevándorlási politika szigorítását tervezi a cseh kormány. A szlovák miniszterelnök-helyettes, Csáky Pál eltúlzottnak tarja a cseh társadalom reakcióját. Eközben Szlovákia legnagyobb roma pártja felhívja a szlovák kormányt, hogy azonnal állítsa le a roma pénzek esztelen herdálását. A tiltakozó Szlovákia Roma Kezdeményezése nevű szervezet példaként a legutóbbi roma kulturális konferenciát említette, melyet a Szlovák Kulturális Minisztérium szervezett egyetlen roma szervezet vagy személy bevonása nélkül. (MTI/RSK)

Az EBESZ (Európai Biztonság és Együttműködés Tanácsa) december 2-án elfogadta az EBESZ területén élő romák helyzetének megjavításáról szóló akcióprogramot. Ez az akcióprogram a roma politikusok legteljesebb mértékű bevonásával készült, a terv minden egyes változatát internetes körlevelekben is terjesztették. Az elfogadott cselekvési terv európai szintű intézkedéseket tartalmaz a romák lakás-, oktatási és egészségügyi helyzetéről. Részletes ajánlásokat tartalmaz arra, hogy minden egyes ország készítse el és fogadtassa el antidiszkriminációs törvényét, biztosítson minden roma lakosnak személyes iratokat, teremtsen munkahelyeket, szabályozza a médiával, illetve a rendőrséggel kialakuló viszonyukat, kezelje méltányosan a krízishelyzetben lévő roma családokat. Az ERRC örömmel üdvözölte a terv elfogadását, amelynek elkészítésében aktívan részt vett. (Amaro)

Első születésnapját ünnepelte a cseh roma rádió, a RadioRota november 18-án. Ezt a rádióállomást az egész világon hallgatni lehet az interneten keresztül, a www.radiorota.cz weboldalra kattintva. A műsor három nyelven, csehül, cigányul és angolul hallható, a műsoridő 60 százalékában zenét, 40 százalékában szöveges műsorokat, híreket, aktuális romákat illető beszélgetéseket, illetve roma költészetet sugároznak. Az elmúlt egy év műsorai mind megtalálhatók archívumukban. A rádió szerkesztőségében szinte kivétel nélkül roma újságírók dolgoznak. (Amaro)