A vőfélyek

- Amikor házasodni készültél fontosnak tartottad, hogy a feleséged is colár legyen?

- Igen, mert ha mondjuk lovárok között nősültem volna, akkor az nagy szégyen lett volna. A colárok kiközösítettek volna, sehova sem hívtak volna meg. A lovároknál nem nézik azt, hogy kivel lakik, csak azt, hogy megértsék egymást.

- Nálatok hogyan történik a kéretés?

A rokonságból a férfiak elmennek a lány házához. Üres kézzel nem mennek, hanem italt visznek, mert ez a tisztelet. Bemegyünk és akkor feljön a szó, hogy mi volna, ha a két fiatal összekerülne. Jó helyre jön, mert mi sem vagyunk idegenek egymással. A lányodat nem tiltjuk el tőletek, akkor jöhet hozzátok, amikor akar. Ezt kijelentjük nekik, azért hogy megnyugodjanak. Ha a lány apja nem fogadja el az italt, akkor az már rossz. Azt jelenti, hogy hiába szeretik egymást a fiatalok, neki nincs kedvére ez a házasság, mert nem tetszik neki ez a család.

- Megkérdezik a lánytól, hogy feleségül megy a fiúhoz? Köztetek colároknál hogy van ez?

- Az a szokás, hogy a lányt a szülei kihívják a konyhába vagy valahová és felkérdezik. Van úgy, hogy a lány a szégyentől nem meri megmondani, hanem csak bólogat. Ez azt jelenti, hogy ti tudjátok, legyen ahogy ti akarjátok, akkor ő már akar menni. De ha nem akar, akkor megmondja, hogy egyáltalán ne adjál oda, mert nem megyek hozzá. Van úgy, hogy a lány nagyon szégyelli magát és csak az anyjának súgja meg, hogy nyugodtan szóljál apámnak, hogy kezet foghat. Amikor kezet fognak és ráöntik a bort, ez áldást jelent, akkor már nincs visszaút. Ilyenkor megbeszéljük, hogy mikor legyen az esküvő.

- Mit csináltok az esküvő napján?

- A közeli rokonok, sógor, nagybácsi, nagynéni már reggel a lányos háznál vannak. Főznek, takarítanak, feldíszítik a sátrat. Nyáron délután 5-6 órakor és télen délután 3-4 órakor kezdődik az esküvő. Aznap a fiú vagy a lány apja kijelenti, hogy aki haragszik egymásra, az dobja félre, mert ide nem való. Nehogy veszekedjenek és nehogy ellopják a menyasszonyt. Mindenki egyen, igyon, érezze jól magát, csak viselkedjen úgy, ahogy kell, mert aki verekedik vagy valami rosszat csinál, az a dupláját téríti meg a lagzinak.

- Milyen ételeket főztök?

- Nálunk nincsen leves. Az első terítés reggel tíz órakor van. Kipakolnak sült oldalast, grillcsirkét, rántott húst, lecsót. Van, aki csak kétszer terít: reggel és este tíz órakor. Mi három asztalt csináltunk: reggel tíz órakor aztán éjfélkor és másnap kora reggel. Nálunk úgy van, hogy miután elsőnek kipakolnak, akkor esznek és körülbelül egy órán belül, amikor már mindenki fölállt az asztaltól, fogják az ennivalót és beledobják egy kukába. Azt még egyszer nem lehet kitálalni, mert az szégyen lenne.

- Mikor kezdődik a menyasszonytánc?

- Másnap hajnal 4 óra körül.

- Ki táncol elsőnek a menyasszonnyal?

- Az anyja, aztán az apja.

- Mennyi pénzzel szokás táncolni?

- Az nincs megszabva, hogy mennyit dobsz. Ki mennyit tud: kétezer, ötezer vagy ötszáz forint.

- Ajándékot kapnak a fiatalok?

- Nálunk nem szokás, csak pénzt vagy ékszert dobálnak a menyasszonytáncnál. Ez az ajándék.

- A tánc után megkínáljátok a táncosokat?

- Kávéval vagy pálinkával szoktuk őket kínálni. Ott áll sorban a tizenkét böfény, mellettük egy nagy asztal tortákkal terítve. És tudod, van az első böfény, az a legidősebb, ő áll elöl és utána a többiek. A menyasszony miután táncot ad, odamegy a böfényhez és azt mondja: "Cerra mandar, but le Suntone Devles?ar" (Tőlem keveset, de a Szent Istentől sokat). Mikor vége van a menyasszonytáncnak, akkor az anyósa odajön és elviszi a lányt a szobába, hogy felöltöztessék. Erre ki van választva egy tisztességes lány vagy menyecske, aki felkontyolja a menyasszony haját. Befonja a haját, fésűt tesz bele és kendőt köt rá. A vőlegény visszaviszi a sátorba, itt az anyja megint táncol vele. Ezután a vőlegény is táncol vele. A legidősebb böfény beleteszi a pénzt egy kendőbe, összeköti és a menyasszony mellébe teszi. Ezután áldást mondanak, és a vőlegény elviszi a lányt.

- A menyasszonypénz kinél marad?

- Ameddig haza nem érünk, addig a menyasszonynál van. Otthon elveszik a szülők a pénzt, mert gyerekek még és nem tudnak jól bánni a pénzzel. A szülők félreteszik, hogy új házat vegyenek a fiataloknak, vagy üzletbe fektetik, hogy még egyszer annyi jöjjön be.

- Milyen zene szól a lakodalomban?

- Legtöbbször muzsikusokat hívunk. Idegenekkel nem nagyon szoktunk táncolni, inkább a férjemmel, a sógorommal. Régen voltak olyan férfiak, akik megcsinálták, hogy táncoltak egy idegen nővel és fogtak egy borotvát és levágták a nő szoknyáját a derekánál. Ez régen volt úgy 30-40 évvel ezelőtt.

- Miért tették ezt?

- Benne volt a vérében, hogy tréfálkozzon.

- Előfordul, hogy az esküvőn ellopják a menyasszonyt?

- Igen. Az édesapám is megcsinálta, hogy megfogta és ellopta a menyasszonyt, de ezt szerelemből tette. Kijelentette, hogy akármennyit követelnek tőle, megtéríti. Voltak, akik csak tréfából eljátszották, hogy elviszik a menyasszonyt és megmondták, hogy mit követelnek érte. Például tíz láda sörért adják vissza, meg ilyesmi. Ezt ma már nem csinálják, pedig ez egy szép hagyomány volt és szép erdélyi szavakat használtak.

- Szokás az esküvő napján fogadalmat tenni?

- Igen. Én felfogadtam és megszidtam magam, hogy a fiam esküvőjén nem iszok, mert nagy szégyen lett volna, ha berúgok. Tudod, aztán mégis megkóstolom, mert amikor köszöntenek - hogy a jó Isten megsegített, mert ilyen szép lakodalmat csináltál a fiadnak, segítsen meg a jó Isten, hogy a másiknak is csináljál-, akkor muszáj koccintani, de én csak odatettem a számhoz és nem ittam belőle.

- Mire vigyáztál még?

- Arra, hogy valaki nehogy eltörjön egy poharat, mert az rosszat jelent, ez egy babona. Azt jelenti, de ezt már cigányul kell, hogy mondjam: "Le duje ternenqi baxt phadola, thaj Ši avela len lungo trajo" (A két fiatal szerencséje megtörik és nem lesz hosszú életük).

- Olvastam, hogy az 1940-es években a vőfélyek, vagy ahogyan te mondod, böfények színes szalagokat kötöttek a karjukra és ezzel jelezték, hogy ők vigyáznak arra, hogy minden rendben történjék Ez ma is így van?

- Mi a vőfélynek azt mondjuk, hogy böfény, cigányul pedig nánásá. Tizenkét böfény van, akik bokrétát tesznek a ruhájukra. Ők már a kapuban fogadják a vendégeket és itallal tisztelik meg őket, hogy ne üres kézzel menjenek be. Ahogy bejönnek, áldást mondanak a menyasszonyra és a vőlegényre. "O Sunto Del te #util adal duje ternen! Rup, somnaka taj lungo trajo te del len o Sunto Del. Haj vi le xanamiken te 'Âutinel o Sunto Del, inke ando lenqe kerestel2vo taj te akharen amen." (A Szent Isten segítse meg ezt a fiatal párt! Ezüstöt, aranyat és hosszú életet adjon nekik a Szent Isten. És a nászomékat is segítse meg a Szent Isten, hogy még a keresztelőjükbe is meghívjanak minket.)

- Mikor van vége a lakodalomnak?

- A menyasszonytánc után nem sokkal vége van a lakodalomnak, akkor a szülők mondják a böfényeknek, hogy másnap visszavárunk benneteket. Tudod, ez egy tisztelet a böfényeknek. A lány szülei nem engednek el minket üres kézzel. Nekem italt adnak, a feleségemnek pedig ételt (tyúkot, húst). Ez azért van, hogy áldással vigyük haza a menyecskét, ne üres kézzel jöjjön a házba. És otthon tovább mulatunk.

Le nanaOa

- Kanak rromna manglan te les vasno has tuqe, hoj vi tîri rromni colarka te avel?

- Va, ke phenas maOkar o lovara te lomas rromna, akkor odo baro la#avo avlahas. O colara avri Oudinehas man maOkarpen?e, khanîkaj na akhardehas man. MaOkar o lovara na dikhen ko kaça beOel, numa te haloven jekhavres.

- Tumen?e sar hi o mangajipo?

- Andar le Šhavesqo nepeto o murOa #an ke Šhejaqo kher. ­uOe vasteça na #an, pijipo lingren, ke adi hi e patîv. Andre #as thaj akkor opre avel e vorba, ke so kerahas o duj terne kethane te avenas. Pe laŠhe thanes?e avel, ke niŠ’ amen na sam strejine jekhavres?ar. Tîri Šhej, akkor Oaj avel tumen?e, kanak voj kamel. Adi avri phendam te na xan xoli. Le Šhaqo dad te na lel o pijimo, akkor aba odo nasul hi. Adalesqo mandajipo odo-j, ke na mol khanŠi kaj kamen pen o terne, lesqe naj voja?e kaj lesqe Šha mangaven, ke na fajol lesqe adi familia.

- Kathar e Šhej puŠhen, hoj kamel adale Šhaveça te beOel? MaOkar o colara sar hi adi?

- Odi hi e krisi, ke e dej avri akharel pesqe Šha ande kinda val varikaj thaj puŠhel la. Hi kadi ke kathar o la#avo e Šhej na tromal te phenel, numa e Oereça sikavel. Pal adi odo Oaj te hataren, te avel kade sar tumen mangen, akkor aba voj rromes?e kamel te #al. Ba, te na kamel, akkor phenel te na Šhinaven e vorba, ke na #al karingles?e. Hi kade, ke e Šhej bares la#alpes thaj numa pesqa daqe phenel lokhes, ke Oaj te des duma e tatasqe, ke vast Oaj del. Kanak o rroma vast xutren thaj opral mol Ooren, adi istipo hi. Akkor aba naj palpale drom. Opre anas e vorba, kanak te avel o bijav.

- So keren pe bijavesqo d"s?

- O namura, o kumnato, o nano, e lala aba jokor tehara taven ko Šhejuno kher hile. UÂaren e cerha. Milajeça pal o mizmeri ko 5-6 Šasi, jivendeça pal o mizmeri ko 3-4 Šasi lel te avel o bijav. Odo d"s le Šhavesqo val le Šhako dad avri phenel, hoj kon xojaven pe jekhavres?e, te Šhuden riga?e, ke naj les athe than. Khonîk te na xal pes, te n’avel Šingar, thaj te na Šoren e terna bora. Sakon te xal, te pijel, te hatarel pes miOto, numa te linkrel e krisi, sar so trubul. Kon marelapes val variso nasul kerela, odo dujvar potîl pale le bijavesqo ahor.

- So kiraven?

- Amen?e naj zumi. O angluno xamasqo tehara hi, ko deO Šaso. Avri Šhuven peko mas, peke pujes, rantime mas, leŠóvo. Hi kon dujvar ladavel e meseli: tehara thaj ratake ko deO Šasi. Amen trin mesela kerdam: tehara ko deO Šaso, pal odi ke paOratî thaj aver d"s jokor tehara. Amen?e kade-j, hoj kanak so anglunes avri Šhuven a xaben, akkor xan thaj kade pal jekh Šaso, kanak aba sako opre aŠhel kathar e meseli, xutren o xaben thaj avri Šhuden les ando gunej. Odo inke jekhvar naOti te Šhon pe’ meseli, ke odo la#avo av’las.

- Kanak len te khelaven e terna bora?

- Aver d"s tehara, ko 4 Šaso.

- Kon khelavel la, anglunes?

- Laqi dej, pal’ odi laqo dad.

- Sode lovença sitîle te kehelen?

- Naj phanglo sode Šhudes. Kon sode #anel: duj ezera, pan# ezera, vaj pan# Oela.

- Denipe den e ternen?

- Amen?e na sitîle, numa love val somnaka den e bora. Ado-j o denipe.

- Pal’ so khelade e bora, imbinen le manuOen?

- Kafaça val retîjaça imbinas len. Othe aŠhen o nanaOa, paO’len?e jekh bari meseli pherde xabeneça.Thaj #anes o angluno nanaOi hi o majphuro, vov aŠhel anglal thaj pal les?e o butera. E bori pal so kheldas othe #al ko nanaOi thaj odi phenel: Cerra man?ar, but le Suntone Devles?ar. Kanak agordol o khelipo le borjaqo, akkor laqi sasuli avel thaj lingrel la ande soba, te uraven la. Adalaqe jekh patîvaja Šha val bora alosaren, kon kerel laqi kilka. Andre khuvel laqe bal, kangli Šhuvel andre thaj jekh dikhlo phandel opral. O #amutro pale ingrel la ande cerha, athe laqi dej paleO khelel laça. Pal ado vi o #amutro khelel laça. O majphuro nanaOi andre Šhuvel ande jekh dikhlo o love, kethane phandel thaj ande borjako brekh Šhuvel len.

- Kas?e aŠhen le borjaqe love?

- ¸ikaj khere na resas, ke bori aŠhen o love. Khere o dad pes?e lel len, ke Šhavore-j inke thaj na #anen miOto te labaren len. Riga?e Šhuven te #anen te kinen jekh n"vo kher le ternenqe val keren variŠe butî, te Oaj majbut love te keren.

- Sosqi gili hi ando bijav?

- Majbutivar baOalnen (lavutaren) akharas.

- Strejinonca na sokindam te khelas, majfeder more rromeça, more kumnatoça. Dulmut has kasave murOa, save kasave kerenas, ke briŠoça, tele Šhinenas le rromn"nqe Šoxi ko maOkar. Adi dulmut has kade 30-40 berOença angal adi.

- Sos?ar kerde adi?

- Ande lesqo rat sas pheras te kerel.

- Has ke Šorenas le bora andar o bijav?

Igen. Vi moro dad Šordas e bora, de andar kamimaste. Phendas, sode love mangen sa potînel. Has kasave, save numa an?ar pheras kernas, ke lingren e bora thaj phenenas so mangen vaOlaqe. Misalaqe vaO deO glaza bera den pale la thaj kasave. Adi aba ad"s na keren, de adi jekh Oukar tradicia has thaj Oukara lava labarenas, save andar e Tarnsilvania andam.

- Pe bijavesqo d"s Šhuven colax?

Igen. Me colaxardom thaj kuOkardomma’, ke pe mo’ Šhavesqo bijav na pijav, ke baro la#avo avlahas te matuvav.¸anes, po agor vi kade zumavav jekh cerra, ke kanak aven te naisaren - ke o drago Del 'Âutindas tut kaj kasavo Oukar bijav kerdan t"' Šhavesqe, te 'Âutil tut o Del, vi le kaveresqe te Oaj keres.- akkor musaj hi te pijav, de numa othe Šhuvav ke mo’ muj, ba na pijav andral.

- Pe sos?e losardan inke?

- Pe odo, hoj varikon te na phagel jekh pohari, ke odo nasul anel, ado jekh babona-j. Odo hi laqo mandajipo, de athar aba rromanes trubul te phenav: Le duje ternenqe baxt phadola, thaj Ši avela len lungo trajo.

- Ginadom, ke ande berOa 1940, o nanaOa, rangale pantliki phandenas pe penqi kuj, save sikavenas, ke von len sama te na pecisavel khanŠ’ nasul.

- Amen le "v2fély"-esqe phenas "böfény", rromanes nanaOa. DeOuduj nanasa hi, kon bokreta Šhuven p-o gada. Von aba and-o vudar aÂutin le manuOen thaj pijimaça patîvin len, te na uOtaven OuOe vasteça andre.Sar andre aven baxtaren, iOtîsaren la bora thaj le #amutres: O Sunto Del te aÂutil adal duje ternen! Rup, somnaka thaj lungo trajo te del len o Sunto Del. Haj vi le xanamiken te aÂutil o Sunto Del, inke ando lenqo kerestel2vo taj te akharen amen.

- Kanak agordol o bijav?

Pal le boraqo khelipo na pe but phandol o bijav, akkor le Šhavesqi dej taj dad phenel le nanaOenqe ke aver d"s pale aÂutaren len. ¸anes, adi jekh patîv si le nanaOenqe. Le Šhejaqi dej taj dad na mukhen amen OuOe vastença. Adi vaOode keren, hoj iOtîpeça te ingras khere le bora, na OuOe vasteça te avel and-o kher. Thaj khere majdur gilabas, mulatinas.

Rézműves Melinda gyűjtése

adatközl2: R. Gusztáv, R. Gusztávné

Budapest, 1992