Egy valóban történelmi lépés
A Fidesz-Lungo Drom megállapodás

A tavalyi év végének egyik legnagyobb, és nem csak cigány politikai jelentőségű eseménye a Fidesz-MDF és a Lungo Drom közti választási együttmuködési megállapodás megszületése volt. A választások kimenetele szempontjából ugyan vélhetően nem ez, hanem a szintén decemberi, a státusztörvény végrehajtásáról szóló magyar-román megállapodás jelenthet fontos százalékokat (vélhetően a szocialistáknak), de a Fidesz és a Lungo Drom szövetsége a magyar demokrácia történetében egyedülálló jelenség, másrészt valószínuleg döntő hatású lehet a romák politikai képviseletének alakulására a következő ciklusban, mind a parlamentben, mind az Országos Cigány
Önkormányzatban.

"A szociálliberális kormány jó érzékkel kezeli a kisebbségügyet" - idézi kedvtelve a sajtó Farkas Flóriánnak az előző ciklusban tett kijelentését, szemére hányva az OCÖ elnökének az elmúlt 15 év gyakori politikai irányváltásait, az éppen aktuális kormányhoz való töretlen lojalitását. Mindez igaz. Csakhogy akár még el is lehetne fogadni azt, hogy a roma képviselet az aktuális hatalomhoz igazodva igyekszik többet kiharcolni a cigányoknak - de erről nincs szó. A Farkas Flórián fémjelezte politika (amely nem egy állandó csapatot jelent, hanem a roma politikai elit nagy részének politizálását, amelyet hol Farkas szövetségeseként, hol szidalmazójaként folytat) eddig még soha nem tudta érdemi roma politikára szorítani az aktuális hatalmat, csak saját klientúrájának hasított ki kisebb-nagyobb falatokat. (A parlamenti mandátumok segítségével várhatóan nagyobb lesz a falat.) Sőt, bátran állítható, hogy ez a politika nem csupán passzív, hanem káros is a romáknak: amikor például a politikusok cigányellenes kijelentéseit legitimálja vagy még inkább, amikor foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy a roma önkormányzatokat ne a romák válasszák meg.
Farkas Flóriánnak a Fidesz felé tett jelzése, miszerint hajlandó az ő roma politikájukat is igazolni, ahogy az előző kormányéval is tette, a választások után pár hónappal megtörtént, azóta pedig folyamatos. Különösen fontos volt ez a segítség a strasbourgi vészterhes napokban és akkor, amikor a Fidesznek az Európai Unió felé fontos cigány politikai számmisztikáját kell láttamozni. Pokorni Zoltán Fidesz-elnök a RádióŠ-nek elmondta: a Fidesznek nem volt szüksége felmérni azt, hogy milyen támogatottságú a Lungo Drom. Az együttmuködés alapját az elmúlt négy év közös munkája adta. Mint mondta, azt tapasztalták, hogy a cigány szervezet azon túl, hogy új ötletekkel lépett föl, képes volt a közös munka elvégzéséhez szükséges összefogásra és önfegyelemre is. Egy olyan partnert ismertek meg bennük a kormány tagjai és a Fidesz politikusai, akik nemcsak a követel, hanem a tartozik oldalt is ismerik a főkönyvben - nyilatkozta a pártelnök. Pontosan tudják, hogy nem elegendő újabb és újabb összegeket követelni bizonyos célokra, hanem ezeket az összegeket jól és felelősen kell felhasználni a közös cél érdekében. A Fidesz elnöke elmondta, ma már nem az a kérdés, hogy létrejön-e egy cigány középosztály, hanem hogy az milyen lelkületu lesz.
A két aláíró közül a Fidesz lépése a meglepőbb: ez a párt volt eddig az egyedüli a jelentős politikai erők közül, amely nem kötött választási együttmuködést roma szervezetekkel. "A hazai kisebbségekkel való kapcsolattartást nem úgy látjuk megoldhatónak, hogy díszkisebbségeket, díszcigányokat felveszünk a listánkra, bejuttatunk a parlamentbe" - nyilatkozta 1994-ben Tirts Tamás, a párt egyik vezetője. (Varga József, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány elnöke párton belüli karrierje eredményeképpen lett az előző választáson - mandátumhoz nem jutó - jelölt.) Ezt még ellenzékben vallotta a Fidesz, a mostani megállapodással viszont már mint kormánypárt jutalmazta parlamenti mandátumokkal szövetségesét. A Pokorni Zoltán Fidesz elnök által mondott gyümölcsöző együttmuködés igaz: nem csak Farkas adott, kapott ő is rendesen a kormánytól. Pénzt, intézményt, elhalasztott választójogi reformot, a budapesti roma önkormányzat választási bojkottjához segítséget. Most pedig várhatóan hat parlamenti mandátumot.

Az egyezmény
és ami kimaradt belőle

A december 21-én megszületett egyezmény szerint a 2002-es választásokon tíz roma, a Lungo Drom által jelölt (nem feltétlenül Lungo Dromos: Varga József például nem az) képviselő indul a Fidesz-MDF színeiben, hárman közülük a kormányzó pártok közös országos listáján, heten pedig a megyei listákon kapnak helyet. Farkas Flórián az országos lista első 15 helyén, Varga József a 15-25. hely között, Lukács Mihály OCÖ alelnök a 25-35. hely valamelyikén. Ezekből az első két hely biztos befutónak számít, a harmadik csak akkor, ha a Fidesz-MDF közös jelöltjei nem nyernek el túl sok egyéni mandátumot. (Az országos listán azok a voksok számítanak, amelyek az egyéni körzetekben elvesznek: így ha egy párt sok egyéni mandátumot nyer - ami egyébként a jelentős győzelem feltétele -, kevés jelöltje jut be az országos listáról.) Információink szerint a megyei listákon induló Lungo Drom jelöltek - akiknek neve, a budapesti listán induló Raduly József, a 100 Tagú Cigányzenekar vezetője kivételével még nem publikus, bár már megegyeztek személyükről - rögtön az adott megye egyéni választókörzeteiben induló fideszesek után következnek. Itt fordított a helyzet, mint az országos listán: minél több képviselő nyer egyéniben mandátumot, annál nagyobb az esélye a csak listán indulóknak. Végeredményben optimális esetben a tízből hat Lungo Drom jelölt befutására számíthatnak a megegyezők.
Bár a megyei listákon indulók személye még nem ismert, várhatóan lesz köztük "társutas", tehát nem Lungo Dromos, de az OCÖ-ben szövetséges, elsősorban megyei, regionális szervezet vezetője. A Fidesz-Lungo Drom megállapodáshoz azóta ugyanis csatlakoztak ezek a szervezetek is, amelyek regionális beágyazottsága, így szavazatmozgósító ereje talán nagyobb, mint a Lungo Dromé. Csatlakozott a Phralipe is, amelynek vezetője, az OCÖ-alelnök Osztojkán Béla kijelentette, hogy nem indul a választáson. A megállapodásnak az őszi települési önkormányzati választásokon is lehet jelentősége, a kisebbségi választások eredményét pedig döntően befolyásolhatja, ha a Fidesz a Lungo Drom jelöltek támogatására szólítja majd fel híveit/tagjait.
A megállapodáshoz a jelek szerint nem volt sok köze a Lungo Drom tagságának, akár vezetésének: erre utalnak azok a sajtóhírek, miszerint bizonyos Lungo Drom vezetők (akik nagy része nem a Fidesz, inkább a szocialisták vagy az MSZMP környékén élte meg politikai szocializációját) értetlenkedtek a megállapodás hallatán, aztán 1-2 nap múlva rájöttek, hogy ők valójában mindig is tudtak az egészről. Farkas Flórián szerint a szerződés megkötése előtt a Lungo Drom kérdőíves felméréssel szondázta azt, hogy milyen politikai erőt támogatna a roma társadalom. Szerinte ebből világossá vált, hogy a romák a polgárosodást részesítik előnyben, ezért kezdtek el tárgyalni a Fidesszel. Ezt az állítást cáfolva több kisebbségi önkormányzat is jelezte, hogy fél éve kaptak ugyan egy kérdőívet, de azon nem szerepeltek olyan kérdések, amelyek a cigányság politikai beállítottságát firtatták volna.
A megállapodás eredményeképpen megvalósul - a Fidesz győzelme esetén biztosan, de lehet, hogy a szocialisták is létrehozzák: ekkor az OCÖ alelnök, Teleki László kerülhet helyzetbe - Farkas Flórián elképzelése, a roma integrációs hivatal, amely koncentrálná a roma ügyre fordítandó pénzeket. Tízmilliárdnyi összegről hallani, ami az eddigieknél nagyságrenddel nagyobb hatást tudna gyakorolni a roma önszerveződés helyzetére (különösen annak fényében, hogy a Soros Alapítvány lassan kivonul a roma ügyből).
A megállapodás - amelynek létrejöttében információink szerint nagy szerepe volt a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány fideszes elnökének, Varga Józsefnek, az aláíró Pokorni Zoltán pedig köszönetet mondott a párt előző elnökének, Kövér Lászlónak az egyezmény előkészítésében betöltött szerepéért - nem programok egyeztetésén alapul. Politikai szövetségek megkötésénél pedig szokás erre legalább hivatkozni, most ez látványosan elmaradt: a Lungo Dromnak ugyanis nincs is ilyen, a szervezetnek sosem volt véleménye a legfontosabb politikai, társadalmi kérdésekről.

Romák a pártban

Dávid Ibolya MDF-elnök úgy vélte, jelenleg a cigányság érdekeit csak a politikai pártoknak van lehetőségük képviselni. Szerinte miután meghiúsult a kisebbségek parlamenti képviseletének ügye és az egységes kisebbségi párt létrehozása is, most az az egyetlen lehetőség, hogy a pártok nyújtsanak lehetőséget a kisebbségeknek.
A mostani megegyezés alapja és kommunikációja a Fidesz részéről hangsúlyosan az, hogy a Lungo Drom "jó cigány": mert sosem hangsúlyozta, hogy ti, magyarok, bántanátok a cigányokat, sosem mondta, hogy a cigányellenesség is és nem csupán a történelmi szükségszeruség játszik szerepet abban, hogy így élnek a romák; ebben nincs felelősségetek, nem vagytok cigányellenesek, ne higgyetek az ezt állítóknak. Mindez úgy hangzott a Fidesz elnök szájából, hogy a Lungo Drom nem elkülönülve fogalmazta meg a romák érdekeit, nem folytat sérelmi politizálást. Pokorni Zoltán szerint a cigányságnak "a többséggel szemben álló, etnikai alapon szerveződő" fellépésének veszélye miatt volt szükség erre a megállapodásra.
A Fidesznek ezt a lépését könnyu megmagyaráznia. Az egyik legerősebb párt érthetően a legnagyobb roma szervezettel köt megállapodást, hisz így juttathat képviselethez nagyobb számú roma polgárt; a magyar történelemben a legtöbb roma képviselőt juttatja a politika legfelsőbb köreibe. Eurokonform, kisebbségbarát lépés. Joggal állítható az is, hogy egy roma pártnak nincs esélye a parlamentbe kerüléshez: hisz a romák közös érdekeit még nem sikerült egyik szervezetnek sem úgy képviselnie, hogy egyértelmuen felsorakozzanak mögé a választók - hála az elmúlt 15 év kormányai megosztó politikájának. Mind a Fidesz, mind Farkas Flóriánék hangsúlyozzák, hogy örülnének, ha az ellenzéki pártok is indítanának roma jelölteket befutó helyeken (várhatóan fognak is: a MIÉP és az SZDSZ már biztosan) - ez is természetes régebbi demokratikus országokban, gondoljunk csak arra, hogy jelenleg fekete az amerikai külügyminiszter.
Elvileg igaza van Pokorni Zoltánnak, hogy a romák érdekeit meg lehet fogalmazni a "többségi pártokban", egy modern néppárt integrálhatja a kisebbségeket is, lehetnek/vannak érvényes konzervatív válaszok a szegények problémáira stb. A kérdés az, hogy elismerjük-e, hogy vannak olyan speciális problémák, amelyek alapja a romák bőrének színe, s ha igen, akkor hajlandóak vagyunk-e akár népszerutlen intézkedésekre is érdekükben. A Farkas Flórián fémjelezte politika az elmúlt majd 20 évben sosem kényszerítette ezen kérdések megválaszolására a hatalmat - és mivel mindig ők voltak a "roma nyomásgyakorlók", a politika alig tett valamit.
Más roma szervezet is kötött már politikai párttal választási megállapodást (90-ben a Phralipe és az SZDSZ, melynek eredményeképpen két roma képviselő jutott be a parlamentbe), de az a programok kölcsönös felvállalhatóságán, egyáltalán meglétén alapult - ennek dacára lényegében hatástalan maradt. (Igaz, ellenzéki szerepben.) Hat roma képviselő - akár elkülönülve, akár egy pártban - jelentős hatással lehet a parlamenti döntéshozatalra, egyáltalán a romák országos megítélésére. De csak akkor, ha megfogalmazzák és képviselik is a cigányok érdekeit - történetesen ott a parlamentben. Ha nem, és a mostani jelöltek az elmúlt évtizedben ennek nem adták jelét, akkor csak - immár parlamenti - pecsétet ütnek a meglévő állapotokra.

Bevételek és kiadások

Bár Farkas Flórián egy korábbi fórumon a RádióŠ-nek elmondta: a Lungo Drom az egyetlen ütőképes politikai formáció a romák között, amely most a parlamentben is képviseltetheti magát, ezért örülni, és nem támadni kellene az együttmuködést - az tény, hogy a roma közélet, civil szféra szétzilált, erőtlen: nem lehet tudni, hogy melyik szervezet mekkora. Lehet, hogy a Lungo Drom valójában lufi, az is lehet, hogy nem, de a többi szervezet is gyenge, illetve csak kisebb területeken erős. De a Fidesz ezzel a megállapodással valójában nem is a Lungo Dromot, hanem egyrészt a nyugatot, az uniós csatlakozás cigányügyi követelményeit és az Országos Cigány Önkormányzatot szerezte meg - a következő ciklus OCÖ-s lojalitását biztosítva be ezzel.
Az már kérdés, hogy mit eredményez áprilisban a Fidesznek ez a megállapodás. Bár a szélsőjobb tiltakozott a cigány jelöltek kooptálása miatt, a jobboldali szavazókat várhatóan nem fogja elriasztani a Fidesztől néhány, lojalitásáról megismert roma politikus neve. Nem biztos ugyanakkor, hogy roma voksokat hoznak ezek az emberek: a romák körében - bár erről nincsenek közvélemény-kutatási adatok - Farkas nem túl népszeru.
Gázsó szavazatokat várhatóan nem veszít a Fidesz, de nem biztos, hogy nem veszít romát: lehet, hogy emiatt könnyebben szavaznak a cigányok a nem Farkas Flórián mellett álló pártokra. Lehet, hogy a decemberi megállapodás inkább a baloldalra tolja a roma voksokat. A baloldalnak viszont - a gázsó szavazatok elvesztése miatt - erősen meg kell gondolnia, hogy indít-e és milyen roma jelölteket: lehet, hogy jobban jár, ha hagyja, hogy a romák pusztán a Farkasra leadott negatív voksok révén segítsék őt a választáson. Meglátjuk január 26-án, amikor az MSZP országos listája eldől.
E veszély dacára, a Fidesz nyer ezzel a megállapodással (már ha megnyeri a választásokat): ez a lépés fontos lehet Nyugaton, ahol egyébként sem ostorozzák már annyira a kormányt a cigányok helyzete miatt, mint korábban. A romák politikai képviseletére ezzel felkerül a korona: az Unió elégedett lehet. Másrészt belpolitikailag is nyerhetnek: még az eddiginél is kevésbé kell figyelembe venni a romák véleményét, ha Farkas Flóriánék egy frakcióban ülnek velük. Már csak az a kérdés, hogy nem lesz-e "kettős (cigány) hatalom" az országban, ha az OCÖ-t nem Farkasék vagy szövetségeseik viszik el. De ha arra gondolunk, hogy a megállapodás a települési, így a kisebbségi választásokra is kiterjed, Farkas Flóriánéknak nem kell különösebben aggódniuk a kisebbségi választások miatt. Főleg egy milliárdokkal rendelkező Roma Integrációs Hivatallal a fenekük alatt: ezt ugyanis információink szerint győzelme esetén még nyár elején szeretné a Fidesz létrehozni. Ha pedig az OCÖ-t is megnyerik, akkor nem lesz hatóképes roma kritikája a hatalom roma politikájának
Így Farkas Flóriánék parlamentbe kerülésével, főleg, ha győztes csapat tagjaként teszik, pont kerülhet annak a több mint 15 éves folyamatnak a végére, amelyben politikai rendszerek és egymást váltó kormányok egyaránt ugyanazokat a roma politikusokat, pontosabban ugyanazt a tartalom és program nélküli, a puszta lojalitáson alapuló roma politikát favorizálják és hozzák helyzetbe. A romák politikai kiszolgáltatottsága - amely a civil szerveződések ellehetetlenítésén, a legitimáció nélküli kisebbségi önkormányzatiságon keresztül vezet(het) jelentősebb számú parlamenti mandátumhoz - immár teljessé válik, a romák politikai nyomásgyakorlási lehetőségei a mostaninál is jobban beszűkülnek. Hogy ezután mi történik velük, abba már semmilyen beleszólásuk nem lesz.

Kerényi György
(Közreműködött Váradi Béla)