A Romnews internetes híreibôl


Megfélemlített romák Macedóniában

Az al­bán lá­za­dók be­ha­to­lá­sa Ma­ce­dó­ni­á­ba pá­ni­kot kel­tett a ro­ma kö­zös­ség­ben. A har­cok Ku­ma­no­vo és a ro­mák ál­tal la­kott Su­to Ori­za­ri te­le­pü­lés kö­ze­lé­ben zaj­la­nak. Az áp­ri­lis 8-ai Ro­ma Nem­ze­ti Na­pon tar­tott de­monst­rá­ció ter­vét el­ve­tet­ték, mert még egy kor­mány mel­let­ti tün­te­tés is a ro­mák el­le­ni tá­ma­dá­so­kat pro­vo­kál­hat­na ki az al­bá­nok­ból a ve­gyes la­kos­sá­gú fal­vak­ban, ahogy ezt Ko­szo­vó­ban a mai na­pig is ta­pasz­tal­hat­juk.
Más vá­ros­ok­ban kul­tu­rá­lis ese­mé­nyek­kel ün­nep­lik ezt a na­pot, Ku­ma­no­vó­ban és ta­lán Stip­ben is ut­cai de­monst­rá­ci­ók lesz­nek.
Kö­rül­be­lül 200 em­ber már me­ne­kü­lés­re kény­sze­rült a ve­gyes la­ko­sú Gos­ni­cé­bôl. A ku­ma­no­vói „Us­ti­ben” szer­ve­zôi és a sti­pi em­be­ri jo­gi ak­ti­vis­ták ar­ra ké­rik az áp­ri­lis 8-án kül­föld­ön meg­szer­ve­zés­re ke­rü­lô „Szá­zez­res me­net” részt­ve­vô­it, hogy hív­ják fel a fi­gyel­met a ma­ce­dó­ni­ai vál­ság­ra. Fi­a­tal ro­mák is van­nak azok kö­zött a tar­ta­lé­ko­sok kö­zött, aki­ket a ma­ce­dón had­se­reg be­hí­vott, és már be is ve­tett az al­bán lá­za­dók­kal szem­ben.


Az EU tá­mo­gat­ja a ro­má­ni­ai ro­mák in­teg­rá­ci­ó­ját
Az EU 900 ezer euró­val tá­mo­gat­ja a ro­má­ni­ai ro­mák élet­kö­rül­mé­nye­i­nek ja­ví­tá­sát. Fo­ki­on Fo­tia­dis, az Eu­ró­pai Bi­zott­ság ro­má­ni­ai kép­vi­se­lô­je el­mond­ta, hogy a pénzt he­lyi hi­va­ta­lok és ci­vil szer­ve­ze­tek pro­jekt­je­i­nek tá­mo­ga­tá­sá­ra sze­ret­nék for­dí­ta­ni, ame­lyek a ro­mák szá­má­ra se­gí­tik az in­téz­mé­nyek­hez és mun­ka­he­lyek­hez va­ló hoz­zá­fé­rést. Egy ro­ma kép­vi­se­lô vi­szont azt hang­sú­lyoz­ta, hogy „iga­zi part­ne­ri vi­szonyt kell ki­ala­kí­ta­ni a he­lyi hi­va­tal­no­kok és a ro­ma kö­zös­sé­gek kö­zött”, hogy az in­teg­rá­ci­ós fo­lya­mat tény­leg elô­re­ha­lad­has­son.


Bör­tön­bün­te­tés cseh­or­szá­gi szk­in­hedeknek
A dél-cseh­or­szá­gi Ces­ké Bu­de­jo­vi­cé­ben fo­lyó szkin­hed per­ben az ügyész a 23 vád­lott­ból 7-re bör­tön­bün­te­tést kért. A vád sze­rint a fi­a­ta­lok rá­tá­mad­tak egy ét­te­rem­ben ün­nep­lô ro­ma kö­zös­ség­re. Az ét­ter­met kö­vek­kel és üve­gek­kel do­bál­ták meg, mi­köz­ben azt üvöl­töt­ték, hogy „ci­gá­nyo­kat a gáz­kam­rák­ba” és „mocs­kos fe­ke­ték”. Hat ro­ma meg­sé­rült a tá­ma­dás­ban. Az ügyész to­váb­bi 12 vád­lott­ra há­rom év fel­füg­gesz­tett bör­tön­bün­te­tést kért, négy 18 év alat­ti fi­a­tal­ko­rú­ra pe­dig mi­ni­mum 300 óra köz­ér­de­k? mun­ka ki­sza­bá­sát in­dít­vá­nyoz­ta. Az ügyész sze­rint egy­ér­tel­m? bi­zo­nyí­tást nyert a bí­ró­ság elôtt, hogy a szkin­he­dek fa­ji­lag mo­ti­vált b?n­tényt kö­vet­tek el.


Ro­ma szín­há­zi ün­nep Né­me­tor­szág­ban
1991-ben a Ruhr-vi­dé­ki Muel­heim­ben ta­lált új ott­hon­ra a „Phra­li­pe” ro­ma szín­ház, mi­u­tán a po­li­ti­kai és a gaz­da­sá­gi hely­zet el­le­he­tet­le­ní­tet­te a m?­kö­dé­sét a ma­ce­dó­ni­ai Skop­jé­ben. Eu­ró­pa egyet­len ro­ma szín­há­za ja­nu­ár­ban egy hé­tig tar­tó fesz­ti­vál­lal ün­ne­pel­te meg a tíz­éves év­for­du­lót. Vi­ta­cso­por­tok­kal, ki­ál­lí­tá­sok­kal és elô­adá­sok­kal ad­tak be­te­kin­tést a tár­su­lat mun­ká­já­ba és a ro­ma kul­tú­ra sok­ar­cú­sá­gá­ba. Ro­ber­to Ciul­li, a be­fo­ga­dó szín­ház igaz­ga­tó­ja ki­fe­jez­te azt a re­mé­nyét, hogy a Phra­li­pe vég­re sa­ját szín­há­zat kap egy vi­lág­vá­ros­ban, hi­szen „ez a tár­su­lat nagy­vá­rost igé­nyel”.


Bel­gi­um­ban te­to­vá­lás­sal je­löl­ték meg a ro­má­kat


Nem­ré­gi­ben nap­vi­lág­ra ke­rült új­ság­hí­rek sze­rint a bel­ga ha­tó­sá­gok újabb lé­pé­se­ket tesz­nek an­nak ér­de­ké­ben, hogy fényt de­rít­se­nek azon te­to­vá­lás­sal meg­je­lölt ro­mák ügyé­re, akik 1999 ok­tó­be­ré­ben Szlo­vá­ki­á­ból ér­kez­tek il­le­gá­lis be­ván­dor­lók­ként az or­szág­ba. A ro­mák­nak, akik po­li­ti­kai me­ne­kült stá­tu­sért je­lent­kez­tek, mi­e­lôtt ki­to­lon­col­ták ôket Bel­gi­um­ból, meg­je­löl­ték az al­kar­ju­kat egy szám­mal. A tin­ta csak hó­na­po­kig tar­tó si­ká­lás után t?nt el. Az ügy egyik vád­lott­ja egy rend­ôr, aki az eset ide­jén Brüs­­szel tran­zit köz­pont­já­ban tel­je­sí­tett szol­gá­la­tot.


Gün­ter Grass új köny­ve
Gün­ter Grass No­bel-dí­jas né­met író új köny­ve a ro­mák és szin­tók ér­de­ké­ben el­mon­dott be­szé­de­ket tar­tal­maz. „A ro­mák a leg­na­gyobb eu­ró­pai ki­sebb­ség, de hang­ju­kat nem hal­lat­hat­ják” – mond­ja a szer­zô. Grass eu­ró­pai par­la­men­ti kép­vi­se­le­tet kö­ve­tel szá­muk­ra és a rro­ma­ni nyelv tá­mo­ga­tá­sát. A Hang nél­kül cí­m? könyv 10 ezer pél­dány­ban je­lent meg és há­rom be­szé­det kö­zöl. Az egyi­ket az Eu­ró­pai Be­ru­há­zá­si Bank­ban, a má­si­kat az Eu­ró­pa Ta­nács­ban, a har­ma­di­kat pe­dig ro­ma ala­pít­vá­nyá­nak nyi­tó­ün­nep­sé­gén mond­ta el.


Szlo­vá­ki­ai ro­mák til­ta­ko­zá­sa

Szlo­vá­ki­ai ro­ma szer­ve­ze­tek til­ta­koz­tak a ta­va­lyi nép­szám­lá­lás­kor meg­nyil­vá­nult diszk­ri­mi­ná­ció el­len, mi­vel a for­ma­nyom­tat­vá­nyo­kat nem for­dí­tot­ták le rro­ma­ni nyelv­re is.


Ver­heugen kri­ti­zál­ta Szlo­vá­ki­át
Gün­ter Ver­heu­gen bô­ví­té­sért fe­le­lôs EU fô­biz­tos éle­sen kri­ti­zál­ta Szlo­vá­kia ki­sebb­sé­gi po­li­ti­ká­ját. Az Eu­ró­pa Bi­zott­ság 10 szá­za­lék­ra te­szi a ro­mák ará­nyát a szlo­vák la­kos­sá­gon be­lül. Fi­gyel­men kí­vül hagy­ni egy ilyen nagy ará­nyú nép­cso­por­tot, nem en­ged­he­t meg ma­gá­nak egyet­len or­szág sem – mond­ta Ver­heu­gen egy EU tag­je­lölt or­szág­ban tett lá­to­ga­tá­sa­kor. „Le­he­tet­len nem ész­re­ven­ni, hogy a ro­mák­nak sok­kal ke­ve­sebb hoz­zá­fé­ré­si le­he­tô­sé­gük van az ok­ta­tás­hoz és a mun­ka­he­lyek­hez, mint a több­ség­nek.”


Eu­ró­pai egyez­mény­re van szük­ség a ro­mák vé­del­mé­ben
Te­re­zi­ja Stoi­sits, a né­met zöld párt ki­sebb­sé­gi kép­vi­se­lô­je és az em­be­ri jo­gi bi­zott­ság ve­ze­tô­je az Eu­ró­pa Ta­nács em­be­ri jo­gok­kal fog­lal­ko­zó bi­zott­sá­gá­nak meg­hall­ga­tá­sán, ami a ro­mák jo­gi hely­ze­té­vel fog­lal­ko­zott, eu­ró­pai egyez­mény meg­szü­le­té­sét sür­get­te a ro­mák prob­lé­má­i­ról és szük­ség­le­te­i­rôl. „Nincs még egy ilyen szét­szór­tan élô et­ni­kai cso­port, és olyan sem, ame­lyet an­­nyi­ra diszk­ri­mi­nál­ná­nak és ül­döz­né­nek, mint a ro­má­kat. Iga­zán szük­ség van egy egész Eu­ró­pá­ban ér­vé­nyes ro­ma egyez­mény­re, ami pon­tos és meg­bíz­ha­tó mó­don fek­te­ti le jo­ga­i­kat és a diszk­ri­mi­ná­ci­ót bün­te­ten­dô sé­re­lem­nek te­kin­ti” – mond­ta Stoi­sits. Az­zal foly­tat­ta, hogy mi­u­tán ro­mák min­den olyan or­szág­ban él­nek, amely tag­ja az Eu­ró­pa Ta­nács­nak, Nyu­gat-Eu­ró­pá­ban fô­ként be­ván­dor­ló­ként és me­ne­kült­ként, ezért egy Eu­ró­pa-szer­te ér­vé­nyes egyez­mény len­ne az egyet­len meg­ol­dás ar­ra, hogy ke­zel­ni le­hes­sen azt a sok meg­ol­dat­lan kér­dést, ami ezt a ki­sebb­sé­gi cso­por­tot érin­ti. A Ta­nács­nak az egyez­ményt az ös­­szes eu­ró­pai or­szág ro­ma szer­ve­ze­te­i­vel együtt­m?­kö­dés­ben kell ki­dol­goz­nia – ja­va­sol­ta Stoi­sits.


Fordította: Kende Ágnes