Beszélgetések
a közoktatásról a Roma Parlamentben
Március 20-tól Az integrált oktatás lehetősége a közoktatásban címmel indít szakmai beszélgetéssorozatot a Cigány Ház–Romano Kher a Magyarországi Roma Parlamentben. A beszélgetés résztvevői nem feltétlenül a cigányok ügyeiben, sokkal inkább az oktatásban, pedagógiában járatos szakemberek lesznek. A beszélgetéssorozat ötletét az adta, hogy miközben a szakmai elvárás az integrált, tehát a cigány és nem cigány gyerekek együtt tanítását tartja ideálisnak, addig tovább erősödik a cigány gyerekek iskolai szegregációja. A ’97-es nemzeti, etnikai és kisebbségi oktatás irányelveiről szóló rendelet az amúgy is bevett gyakorlatnak és tendenciának nyújtott törvényi lehetőséget: a cigány gyerekek felzárkóztató oktatásának címén egyre erősebb és teljesebb formájában működik a szegregáció. Hiába élveznek előnyt elméletben az integrált programok, hiába a nemzeti Phare-program, ami elsősorban a cigány származású, hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pályázatokat támogatja, ezek az elképzelések késve érkeznek a közoktatás szintjére. A ’97-ben fent meghozott kimondott rendelet, amely zöld utat nyitott a felzárkóztatásnak, most konkretizálódik csak igazán a közoktatás szintjén.
A cigány gyerekek iskolai kudarcai kapcsán általánosan elterjedt vélemény, hogy a cigány családokban felnövő gyerekek másfajta vagy hiányos szocializációja szemben áll az iskola értékrendjével, és emiatt az állam paternalista módon, a szülők feje felett átnyúlva próbál gondoskodni a cigány gyerekekről – egyre szegregáltabb formában. Úgy tűnik, mostanra a szülők egy része ezt már nem hagyja szó nélkül. Példa erre a VIII. kerületi Erdélyi utcai általános iskola, ahová 128 tanköteles cigány gyerekből összesen nyolcat írattak be, a többieket máshová vitték. Ez komoly kihívás elé állítja a szakmát: a cigány szülőket ugyanolyan egyenrangú félnek kell tekintenie, mint bárki mást, és az iskolának a cigány szülők számára is szolgáltató jellegű intézményként kell megjelennie.
A szegregációt sokan spontán folyamatként fogják fel, nincs mit tenni ellene – mondják –; ez akár a lakóhelyi gettósodás, akár a szabad iskolaválasztás eredményeként is felfogható. A szegregált iskolába járó cigány gyerekek szempontjából viszont teljesen mindegy, hogy spontán vagy direkt módon váltak-e elkülönítetté, amelynek következtében alacsonyabb szintű tananyag, lepusztult, rosszul felszerelt iskola jut nekik és szinte semmi esély a továbbtanulására.
A március 20-án induló beszélgetéssorozat feladata az lenne, hogy a szakmailag elfogadott integrált oktatás és a valóságban zajló szegregációs folyamatok között található szakadékot megpróbálja áthidalni. A szegregáció elleni érvek megvitatásától szeretnének eljutni ahhoz, hogy milyen előnyök származnak az integrált oktatásból: technikákat és módszereket szeretnének bemutatni, amelyek mögött az az alapvető gondolat áll, hogy minden ember egyenlő, ugyanakkor senki sem egyforma, így a differenciált oktatás segítségével kell okítani a különböző gyerekeket és az ő egyéni szükségleteik kielégítésére kell alapozni az iskola pedagógiáját.
A szakmai beszélgetéseket Mester Zsuzsa, a Romano Kher igazgatóhelyettese vezeti, az Amaro Drom pedig mellékletben fogja ismertetni az oktatást az óvodás kortól az iskoláztatás legmagasabb szintjéig átfogó sorozatot.